2000-ben fontos dolgok történtek, valóssá vált a Y2K-probléma, nem haltunk bele, sőt azóta ennél sokkal nagyobb dolgok megrázták a Földet, és már nem a világméretű informatikai gebaszt értjük a rövidítés alatt, hanem a haspólót és a csípőnadrágot, ami csak a legszerencsébbeknek áll jól illetve J-Lo-nak, mindenki más a muffintopját próbálta valahogy belegyömöszölni.
2000 Magyarországon más okból volt nagyon fontos év, Bakos Gábor, Fatér Barna és Geszti Péter ugyanis először rendezte meg az ARC-kiállítást a Felvonulási téren, akkor 96 plakáttal. Utána évről-évre újabb kiírás következett mindig egy új, frappáns mottóval, aminek viszont sosem korlátozó, hanem inkább keretező szerepe volt és van: és azóta is minden alkalommal ér a kereteken kívüli agyalás, bármilyen témában küldhetnek képeket a közéletről és a közérzetről kreatívan gondolkodik.
Már 2004-ben a legismertebb közterületi rendezvényként tartották számon az eseményt, amire azért a mindenkori hatalom mindenkor össze is vonta a szemöldökét és ráncolta a homlokát, hisz 5,04x2,38 méteren látni a kritikát a közéletünk rákfenéiről nem túl hízelgő a döntéshozóknak. Most már 15 éve a Fidesz érezheti magát leginkább kellemetlenül, hogy milyen bátor és batár üzenetek is léteznek az arcátlan kék plakátos propagandán túl, de a szélsőjobb is előszeretettel hallatja hangját és hagyja rajtuk ujjlenyomatát: ők például állandó rongálói a műalkotásoknak, felgyújtják, lefújják például a melegtémákkal foglalkozó műveket, de Dúró Dóra nagyméretű darálógép hiányában egyszerűen - és büszkén pózolva mellette - kétszer is átragasztott 2024-ben az Anya vagy, ne panaszkodj című plakátot, ami az anyaságot nem úgy ábrázolta, ahogy neki tetszik. Keczeli-Strausz Éva munkája meg mert nevezni olyan gyermekvállalással kapcsolatos állapotokat, amit egy jó magyar asszonynak DD szerint max egy erőltetett mosolyba szabadna szorítania.
Ilyen megosztó, balhés ügyek mellett nem csoda, hogy találtak rá ürügyet, és kipaterolták az illusztris helyéről, a Hősök tere szomszédságából 2018-ra. Először 14. kerület fogadta be Karácsony Gergely zuglói polgármestersége alatt, majd még kijjebb került, 2020-tól László Imre a Bikás parkba engedte be a hagyományosan szeptember-október havában megrendezett tárlatot.
Idén negyedik alkalommal tartjuk meg a Nagy Kreatív KultNapot, ahol újra a kultúra és a kommunikációs szakma kérdéseit járjuk körbe egész napos program keretében.
A KultNap célja, hogy a területen dolgozók, alkotók és kommunikátorok – legyenek akár zenei, képzőművészeti, színházi, táncos, irodalmi, kortárs vagy független projektekben – találkozhassanak, és ami még fontosabb: tanulhassanak egymástól.
Május 5-én hétfőn a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Ismét összehozzuk a kortársat a klasszikussal, a mainstreamet a niche-sel, és egy asztalhoz ültetünk kampányvezéreket. A 2025-ös KultNapon az irodalom, a képzőművészet, a zene és a filmes világ képviselői beszélnek arról, hogyan lehet közelebb kerülni a közönséghez, vagy éppen edukációs megoldásokkal tágítani a kollektív tudatot.
Hogy milyen előadások, kerekasztal beszélgetések várnak még a Kultnapon?
Ezen a linken kiderül! Ugyanitt tudtok jegyet is vásárolni a közelgő eseményre.
25 éve nem változott a lelkesedése, pedig van miért megküzdenie a főszervező, ügyvezető Bakos Gábornak, hisz az ARC-ot csak és kizárólag támogatásokból tartja fenn, 2011-ben pont azért kellett kihagyni egy évet, mert nem tudták finanszírozni. A Nagy Kreatív Kultnapon beszélgetünk vele az elmúlt 25 évről, arról, hogy volt-e hős, avagy hősebb kor, voltak-e kreatívabbak, kritikusabbak a pályázók és létezik-e majd egy olyan fennkölt, paradicsomi állapot az elmúlt negyed évszazad tekintetében, amikor annyira frankó minden itthon, hogy ellaposodhat, avagy túlságosan is kisimulhat az ARC?
Nyáry Lucát is meghívjuk a beszélgetésre, több okból is ő azt egyik legalkalmasabb beszélgetőtárs a hármasunkba, egyrészt ő is 2000-ben született, tehát szoros kortársa a kiállításnak (együtt nőttek fel?), másrészt már 5 éve zsűritag abban a húszfős grémiumban, ami dönt az első három helyezett (plusz Borz-díjas) alkotásról, és amelyben - nem mellesleg - képviselni tudja a fiatalabb generációk nézőpontját és olyan inputokat tud adni a ítélethez, amire a régebbi ARC-osok talán nem is gondolnak.
2024-ben végigültük a zsűrizést és hosszú riport jelent meg arról, hogyan dolgozik a húsz teljesen különböző korú, szakmájú ítész és miként esik a választásuk a közel ezer pályaműből arra a háromra, ami legjobban tükrözi hazánk éppen aktuális állapotát. És egyáltalán mi az a legjobban?
Gyertek el a Nagy Kreatív Kultnapra és ünnepeljétek velünk a 25 éves ARC-ot!
