A fiatal kollégám beszámolója ráerősített arra az évek óta bennem kialakuló képre, hogy a fesztiválokat járva, az ott lévő kitelepülések egyre „tájidegenebbek” és nem véletlenül megyek el tízből nyolc mellett úgy, hogy nem is tudom, milyen márkáról van szó.
Ennek oka, hogy a céges kitelepüléseket nézve az az egyre határozottabb megállapításom, hogy a funwashing elkezdett beszivárogni a vállalati megjelenésekbe is. Ha felcsapjuk a Cambridge Dictionary-t, a funwashing eredeti jelentése szerint az a gyakorlat, amikor valaki részt vesz egy népszerű eseményen vagy műsorban, megjelenik a televízióban stb., hogy javítsa hírnevét a nyilvánosság előtt. Ez ebben az esetben még egyénekre vonatkozik, de nem nehéz meglátni a párhuzamot a cégekkel is.
Nyilvánvaló ugyanis nem csak nekem, hanem minden fesztivállátogatónak, hogy ezek a cégek profitorientált, sok esetben tőzsdei vállalatok, amelyeknek az elsődleges célja a tulajdonosi kör gyarapodása. Ez rendben is van, a terméket és a szolgáltatást el kell adni, ehhez a reputáció javítása pedig természetes és egészséges folyamat, de nem mindegy, hogyan.
Míg a greenwashing arról szól, hogy zöldek vagyunk, addig a funwashing már arról, hogy vidám, „jófej” márka. Előbbi kontraproduktív hatása már sok esetben kimutatható, és szerintem nem kell sokat várni, amíg ez igaz lesz a funwashingra is.
Egy ponton ugyanis nem csak én, hanem más is fel fogja tenni a kérdést: mennyire illik ez a megjelenés organikusan a fesztivál képébe? Olyannak én még nem találkoztam, hogy valaki azzal a felkiáltással indult volna a Szigetre, hogy én ma annyira kitöltök egy kvízt, mint még soha. Olyannal már igen, hogy valaki úgy indult neki, hogy ma annyit táncolok, hogy utána három napig ne tudjak lábra állni.
És itt van a kulcs, ugyanis ebben kell a cégnek partnernek lenni. A fesztiválokra ugyanis azért mennek az emberek, hogy a mindennapi mókuskerékben csapágyasra járatott ékszíjat ledobja az agyuk, és ebben a bizonyos ledobásban érdemes megtalálni a cég organikus helyét.
Nem kell egyébként sem időben, sem térben messzire menni a jó példákért. Még süldő szigetes korszakomban, olyan 2006 magasságában volt egy ikonikus Jim Beam sátor (őszintén, nem tudom, hogy van-e még), ahol mindennap egy adott időpontban volt léggitárverseny, ami szinte mindig egy csomó érdeklődőt vonzott. Valami termék lehetett az ajándék, erre már nem emlékszem, de arra igen, hogy az egyik versenyző egyszer felugrott az asztalra és hátraszaltóval folytatta a léggitározást. Ott volt kb. 100-150 néző, mindenki tombolt, a srác elvitte a nyereményt, lehetett indulni a Nagyszínpadhoz. Eltelt majd 20 év, emlékszem a márkára és az eseményre is, abszolút pozitív élmény.
A másik, hogy a határ túloldalán, Nickelsdorfban rendezik meg minden évben a Nova Rock fesztivált, amelynek egyik ikonikus helyszíne az ún. Jäger-sátor. Nem kell szigetes volumenben gondolkozni, a büfésorral szemben a kemping szélén egy 10*15 méteres, oldalról nyitott installáció, oldalt pult, alul faforgács, felül egy DJ, aki egész nap Scooter-t, Rammsteint és Toten Hosent játszik az ott lévőknek. Folyamatos teltház, minimális márkázottság, de mindenki úgy emlegeti, mint Jäger-sátor. Organikusan illik a fesztivál képébe, hangulata van és nem akar többet adni és többnek látszani, mint amire szüksége van a látogatóknak.
A tanulság, hogy lehet kvízzel és ügyességi játékokkal is jönni, de nagy eséllyel már a HÉV felé tartva nem fog emlékezni senki a márkára.
Vagy lehet valódi élményt kínálni, segíteni az említett ékszíj ledobását, és egy életre rögzül a márka.
Én mindenképp az utóbbit javaslom.
Trosits Balázs Hollandiában European Funds Management, a Corvinus Egyetemen pedig marketing szakirányon végzett, majd pár év autó- és nehézipari marketinges tapasztalat után fordult az írás, így a kommunikációs szakma felé. Először hobbiként versek, novellák, kisregény formájában, majd 2019 óta főállásban az Avantgarde Group-nál. 2023 óta immár Key Account Manager pozícióban. PREXA-n és HRKOMM-on már több kampánnyal is nyertek díjat, aktív részese volt a 2022-es Év Ügynöksége elismerésnek. Specialitásai a sajtóközlemények és a felsővezetői beszédek.
Szabadidejében lelkesen olvas, Rejtő Jenő, a skandináv krimik és Stephen King nagy tisztelője.
