A Mérték Médiaelemző Műhely és az Átlátszó frissítette közös projektjét, amely az állami listaáras reklámköltés volumenét vizsgálja a Kantar Media adatbázisa alapján 2006-2018 között. Az adatokból kiderül, hogy 2018-ban tovább folytatódott az állam piactorzító tevékenysége a piacon: egyrészt folyamatosan növekszik az állami reklámköltés mértéke, és mára már az állam messze a legnagyobb hirdető a magyar reklámpiacon.

Másrészt 2010 előtt arányaiban jóval nagyobb mértékben részesültek ellenzéki (akkor: jobboldali, Fidesz-közeli) médiumok állami reklámköltésből, mint a második Orbán-kormányt követő években, különös tekintettel a 2014-18-as kormányzati ciklusra, amikor már szinte csak a kormányközeli médiába ömlöttek az állami reklámmilliárdok - írják a szerzők, Bátorfy Attila (a Kreatív korábbi munkatársa, jelenleg Átlátszó) és Urbán Ágnes (Mérték).

„Az állami intézmények költésének emelkedésével a magyar hírmédiában jelentősen megnőtt az állami hirdetéseknek való kitettség. 2018-ban már 40 százalékos volt azon hírmédiumok (politikai és közéleti témákat feldolgozó napi-, heti- és havilapok, hírportálok, híreket szolgáltató rádiók és televíziók) aránya, amelyek teljes hirdetési árbevételének legalább harmada (33 százaléka) állami forrásból származott. Ez azt jelenti, hogy ez a legalább 33 százaléknyi állami reklámbevétel az üzleti működésük alapja, ezt nem a piacról termelik ki és enélkül nem tudnának fennmaradni, vagy nem tudnának nyereségesek lenni" - olvasható a cikkben. A szerzők kiemelik, hogy 2016-ban a hírmédiumok csupán 9 százalékának reklámbevételében szerepelt ekkora (legalább egyharmados) súllyal az állam.

A Kreatív tavaly novemberi, szintén a Kantar Media adataira alapozott cikke is arra jutott, hogy vannak olyan kormányközeli médiacégek (pl. a Magyar Idők, amely nemrég Magyar Nemzetre változtatta nevét), amelyeknél jelentős, akár 75 százalékos is lehet az állami hirdetések súlya a teljes reklámbevételen belül. A körülbelül 500 médiacímet tartalmazó, Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványról kimutattuk, hogy a teljes portfólióját tekintve minden harmadik reklámforint az államtól származik.

A Mérték-Átlátszó kutatása azt is megjegyzi, hogy nem kormánypárti lapok közül szinte egyedüli kivételként a Népszava tudott jelentős mértékű állami reklámot megszerezni, az állam listaáron 500 millió forintot hirdetett el a nemrég Puch László egykori MSZP-pártpénztárnoktól Leisztinger Tamás vállalkozóhoz került napilapban, ami a teljes évi reklámbevételének 60 százalékát adta, ami alapján a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy az egyetlen talpon maradt ellenzéki napilapot is az állam tartotta el.

Az adatbázisból kinyert főbb megállapítások itt olvashatók, míg a teljes kutatás ide kattintva érhető el.