A nyelvhasználat mindig is tükrözte a társadalmi változásokat, a kulturális normákat, valamint az emberi kapcsolatok dinamikáját. A digitalizáció a kommunikáció új formáit hozta magával, és alapjaiban alakította át a nyelvi viselkedést. A közösségi média és az online fórumok olyan közeget teremtettek, amelyben a nyelvhasználat sokkal közvetlenebb, gyorsabb és gyakran kevésbé szabályozott, mint a hagyományos kommunikációs csatornákon. A durva nyelvezet – amely magában foglalja a trágár szavakat, a sértő kifejezéseket, a gyűlöletkeltő megjegyzéseket és az agresszív kommunikációt is – az online térben különösen látványosan terjedt el. Ez a jelenség nem csupán nyelvi kérdésként, hanem társadalmi, pszichológiai és kulturális problémaként is értelmezhető – világít rá az NMHH kutatása.

Miközben az enyhe trágárság mára széles körben elfogadottá vált a közbeszédben és a médiában is, az erősebb kifejezések használatát a többség elutasítja. A közönség a hagyományos médiaszolgáltatók felé csatornaváltással, illetve a készülék kikapcsolásával jelzi, hogy nem tartja elfogadhatónak ezt a fajta kommunikációt. A kutatás rávilágít arra, hogy a lakosság 42 százalékát kifejezetten zavarja a trágár beszéd a tévéműsorokban, sőt, ez az arány a 45-65 éves korosztályba tartozók és a vallásosak körében meg is haladja az 50 százalékot.

A televíziós műsorok közül a realitykben és show-műsorokban érhető tetten a legtöbb nyelvi durvaság, míg a közéleti és hírműsorok viszonylag mentesek az efféle megnyilvánulásoktól – éppen ezért az ezekben előforduló durva nyelvezet még jobban zavarja a közönséget. A kutatás példaként említi a „Séfek séfe” című televíziós vetélkedőt, amely a teljesítménykényszer nyomása alatt dolgozó szakácsok szóhasználatát emelte a médiatérbe.

A vizsgálat tanúsága szerint rendkívül magas a durva nyelvezet elutasítottsága a gyermekeknek szóló műsorok esetén. Az is kiderül, hogy a magyar médiafogyasztók – különösen a vallásos, idősebb és női válaszadók – határozottan igénylik a televíziós tartalmak szigorúbb ellenőrzését a gyermekek védelme érdekében. A durva nyelvezet társadalmi hatásainak mérséklését legtöbben a szabályozástól, a hatékony szankcióktól, a médiatudatosság növelésétől, valamint a szülők támogatásától remélik.

A válaszadók többsége egyetért azzal az állítással, hogy a médiában használt durva nyelvezet a mindennapi kommunikációra is hatással van, és akár normalizálhatja is a trágárságot. A trendek azt mutatják, hogy az online kommunikáció térnyerésével ez a jelenség hosszútávon meghatározó lesz.

Nyitókép: Pexels/Karola G.; borító: Pexels/Jeeshots.com