hero
Schäffer Dániel

Rovat:

Popkult
Becsült olvasási idő: 3 perc
A mod korszaktól a Brit Filmnapokig

Sok év kihagyás után tavaly indult újra az elsősorban kortárs brit filmeket felvonultató Brit Filmnapok: a 2025-ös nagy siker után, idén hamarosan indul a második évad a British Council és a BIFF szervezésében. Bár az esemény nem aposztrofálja magát fesztiválként, mégis tudatos és friss brandként jelenik meg a hazai filmes-kulturális szcénában, amit markánsan kommunikál az esemény vizuális identitása is. A STOKI Stúdiót, az arculat alkotóit kérdeztük az inspirációról: Hujber Áron alapító és designer válaszolt. 

A fesztivál második évében az arculat frissítést kapott: „éppen csak annyit akartunk változtatni a tavaly elstartolt arculaton, hogy egyértelműen megkülönböztethető legyen a korábbitól, de azonnal összeköthetővé váljon azzal a közönség számára” – mondja Áron a rég-új vizuálokról.  

A STOKI az RGB Kreatív Design Awardon visszatért Black Pixel-fődíjat nyert: itt írtunk róluk korábban.

Változás, hogy az idén jobban kihasználják a digitális tér adta lehetőségeket, és a layoutok súlyozásánál, vagy a képek felhasználásánál, az animációk esetében is 

jobban támaszkodnak a carouselekben, sorozatposztokban rejlő lehetőségekre.

 

„Fűszerszerűen emeltük be a generatív motion designt, például a teaser posztok esetében.”

„Lévén a Brit Filmnapok a BIFF társrendezvénye, így az igyekezetünk az volt, hogy ahhoz képest határozza meg magát vizuálisan, mint butikfesztivál, egy kisebbet markoló esemény. Mint ilyen, kevésbé kell általános érvényűnek, simulékonynak lennie, belefér egy markánsabb tipó, harsányabb színkombó, játékosabb motion design is, ez egy designernek mindig ajándék, főleg, ha mellette a nagyobb esemény esetében lehetőség van egy kimértebb szemlélettel történő munkára is” - részletezi Áron.  A Brit Filmnapok esetében a Stoki a keretrendszert adja át és az egyes filmekhez tartozó kreatívokat, ezekből a template-ekből készítik el a fesztivál szervezői házon belül.

A befutófilmhez egy adrenalin fűtötte lendületes dobszólót választottak kísérőzenének

„A britekhez mindenki millió dolgot tud kapcsolni, ami azért szerencsés, mert pillanatok alatt közös platformon találhatjuk magunkat a befogadó közönséggel vizuálisan, de ugyanakkor bénító is tud lenni, ha az ember igyekszik kerülni a közhelyeket. Azzal együtt, hogy túl görcsösen sem akartunk törekedni az eredetiségre (vö.: a 2012-es londoni olimpia emlékezetesen félresikerült kabalfigurái), azért cél volt, hogy olyan részéhez nyúljunk az egyetemes brit popkultúrának, ami egyszerre inspiráló vizuálisan, és nincs túlhasználva az utóbbi időben” – beszél a dilemmáról az alapító. 

 

Így kötöttek ki tavaly a hippikorszakot megelőző mod korszak groovy mintáinál, kontrasztos színeinél. A formavilág erős, karakteres keretet ad a filmstilleknek, mégis hagyja őket érvényesülni, hogy koherens vizualitást adjon. 

Trafó és Proton

A stúdiónál a fő fókuszt továbbra is a kultúra és a technológia határterületein elhelyezkedő projektek jelentik, a mérleg nyelve az egyes projekteknél egyszer erre, másszor arra billen. “Izgalmas arculatfrissítési folyamatban vagyunk a hazai kortárs és underground kultúra egyik sarokkövével, a Trafóval, ami nagy felelősség és szép feladat.”

A nemzetközi színtéren épp egy jogdíjak hatékonyabb elosztását facilitáló EU-s projekt megjelenését és kommunikációs anyagait tervezik, és hamarosan nyilvános lesz az International Press Insitute számára készült új arculati keretrendszerük is. 

“Az elmúlt év fejleménye az is, hogy inspiráló embereket ismertünk meg a hazai filmes szakmában közös munkák mentén: Mundruczó Kornél és Petrányi Viki közös produkciós cége, a Proton Cinema mellett a Laokoon Grouppal is dolgozunk. Ez mind mind kiváló lehetőséget ad, hogy mélyítsük a meglévő tudásunkat és új technológiákat tanuljunk mind sitebuildben, mind motion designban, mind user experienceben.”

Rita Laranja, Hujber Áron, Gőczey Luca, Benkő Bálint 

 

Modok 
A „mod” kifejezés eredetileg a „modernista” szóból származik, ami a későbbiekben egy olyan szubkultúrát jelölt, amely az 1950-es évek végén Londonban bontakozott ki, majd rövid időn belül elterjedt Nagy-Britannia szerte. A mozgalom erős hatást gyakorolt más országok divatjára és kulturális trendjeire is: különösen Kaliforniában és Olaszországban alakult ki több generáción átívelő modkultúra. Zenei világukat a korai R&B, soul, ska és reggae, később a brit rock (The Who, Small Faces, The Kinks) jellemezte. Minden érdekelte őket, ami nem Anglia, ami új és izgalmas. Így vált a modok stílusa az olasz divat, a francia kultúra, az amerikai zene és az angol katonai ruházat eklektikus keverékévé, amelyet  a mopedek kultúrája is kiegészített. sznobok voltak, de egyben lázadók is, akiket minden új és izgalmas dolog érdekelt.