hero
Meliska Fanni Réka

Rovat:

Média
Becsült olvasási idő: 3 perc
Diszkógömb-effektus: Amikor a streaming óriás találkozik a Studio 54-gyel

Nehéz megítélni, hogy a Spotify döntésének hátterében tudatos, mélyen átgondolt stratégiai irányváltás áll, vagy csak az ünneplés részeként húztak egy bátrat, de az biztos, hogy felkavarták a logótervezés állóvizét. Meliska Fanni Réka (Copy & Content Manager, Dot Creative) írása.

 

Napok óta attól hangos a szakma, hogy a Spotify a 20. évfordulója apropóján valami olyat lépett, amire egy pillanatra mindenki lekapta a fejhallgatóját: szakított az évek óta uralkodó, szinte dogmatikus minimalizmussal, és egy nosztalgikus, csillogó diszkógömbbe csomagolta az ikonikus, háromvonalas logóját. 

Nehéz megítélni, hogy a Spotify döntésének hátterében tudatos, mélyen átgondolt stratégiai irányváltás áll, vagy csak az ünneplés részeként húztak egy bátrat, de az biztos, hogy felkavarták a logótervezés állóvizét. Nemcsak a márkáknak, de a fogyasztóknak is kezd elege lenni a minimalizmusból és a mindent eluraló deszaturált fakóságból. A 90-es és 2000-es évek elején még minden harsány volt, ami után érthető módon kellett jó néhány évnyi letisztultság, hogy a szemünk végre újra megszokhassa a színeket (és a textúrákat). Erre utalnak a közösségi oldalakon a 20-30 éve készült filmek és az aktuális rebootjaik színpalettájának összehasonlítása vagy azok a posztok, amik azon elmélkednek, hogy mikor lett  a McDonalds egy boldog hippi kamaszból egy kiégett negyvenes, már ami az éttermeinek a megjelenését illeti. 

Na de vissza a Spotifyhoz és a diszkógömbjükhöz. Az AI térnyerésének természetes ellenreakciójaként megjelenő és jelenleg virágkorát élő analóg kultusz vonatra ugrott fel jó ütemérzékkel a márka. A cél az volt, hogy a logó ne csak egy funkcionális ikon legyen a telefonunk kijelzőjén, hanem képes legyen vizuálisan is átadni a zene, a klubkultúra és az éjszakai élet lüktetését. A diszkógömb nemcsak a nosztalgiára játszik rá, hanem textúrát, fényt és mozgást visz be a digitális térbe. Ezzel kilép a flat design kétdimenziós világából, és szinte tapintható, fizikai élménnyé válik a felhasználó számára. Persze ebből a szempontból hatalmas előnyben van a streaming óriás, mert mindez bohókásan jól áll egy olyan cégnek, ami maga  a popkultúra, nekik könnyen fekszik a diszkógömb, a giccs, meg az éljenek a 90-es évek.

Meliska Fanni Réka

Apropó felháborodás, természetesen az én feedem is azzal van tele, hogy az emberek követelik vissza a régi logót, és azt hiszem ezzel el is érte a célját a változtatás, ugyanis manapság ez a legtöbb, amit egy márka kívánhat, hogy beszélnek róla. Márpedig róluk most beszélnek, hiszen már én is egy flekk felett járok és minden említéssel pörgetem nekik az algoritmust. Ugyanakkor akár tudatosan építették, akár nem van egy beépített kiskapu, így összességében csak bátornak tűnik, de valójában kockázatmentes lépés a részükről. Hiszen ez csak egy ideiglenes logó, ami a szülinapot hivatott ünnepelni. Úgyhogy jöttek, láttak, beszéltünk róluk és néhány nap vagy hét múlva minden visszaáll majd a régi kerékvágásba, anélkül, hogy hivatalosan visszavonulót kellett volna fújniuk. 

Hogy a Spotify diszkógömbje egy új dizájnkorszak tartós alapköve lesz-e, vagy csak egy bátor, ünnepi kitérő, azt még korai lenne megmondani. Érdemes kivárni, hogyan reagál a piac hosszú távon, és hogy a versenytársak átveszik-e ezt a bátrabb, texturáltabb irányt, de egy valami biztos: a Spotify megmutatta, hogy a reklámzajban tudnak ők a leghangosabbak lenni.

A szerző önmagáról

Komm. médiás exbölcsész, aki hiába szövegíró a kedvencei a print reklámok. Újságíróból lett, reklámos, lassan 10 éve a szakmában. Jelenleg Copy és Content Manager egy nagyobb Account kitérővel, így a kreatív káosz mellett az ügyfélkapcsolati oldal rendszerezettségét is ismeri. Nagybetűs hobbikertész, aki korábban szerepelt a Recharge rovatban is.