Odakint most szörnyek járnak – aki 2024. február 16-án a Hősök tere közelében volt, még emlékszik arra a hatalmas kaszás bábura, ami kiemelkedett a hömpölygő tömegből. Február 2. óta azt is tudtuk, hogy a szörnyek nem elvont, csuklyás, képzeletbeli figurák fekete köpenyben. A K. Endrének – ki tudja, kinek a felelősségéből – kiosztott kegyelemmel egy olyan ügy került nyilvánosságra, ami minden jóérzésű embert felháborított.

Elindult egy kezdeményezés, méghozzá olyan, amire Magyarországon még nem volt példa. Az online térből ismert civil tartalomgyártók kezdtek szervezni egy tüntetést, mozgósítottak tömegeket alig három nap leforgása alatt, a tüntetés mérete pedig messze meghaladta a rendszerben szokványosnak számító demonstrációk létszámát – írtuk mi is a tüntetés után.
Az eseményt körülbelül 50 ezren igazolták vissza Facebookon, Pottyondy Edina főszervező a tüntetés utáni posztjában arról írt : „Nem 50 ezren voltunk, hanem legalább 150 ezren. És erre is azt mondják, hogy egy konzervatív becslés.”

A Zshowtime-ból ismert Osváth Zsolt a 24.hu-nak arról nyilatkozott a megmozdulás után, hogy érzik a közéleti szerepvállalással járó felelősséget.
„Valószínűleg egy csípős ételeket kóstoló videós nem érzi annyira felelősségének, hogy kiálljon társadalmi kérdésekben, mi azonban foglalkozunk ilyen kérdésekkel. Nekünk a követőszám egyenlő a felelősséggel, a mi követőink pedig azok, akik értékelik ezt a tartalmat. Ezzel együtt nem szeretném felmenteni azt a rengeteg tartalomgyártót, aki nem így gondolkodik a közös ügyeinkről” – idézte a lap Osváthot.
A szervezők korábban indított adománygyűjtése 25 millió forintos céllal indult február 16-án, pár nappal később az összeg meghaladta a 203 millió forintot, a végösszeg 219 millió forint lett, amit 11 egykori bántalmazott lakhatására fordított az Utcáról Lakásba Egyesület.
Emellett elindították a Három Kérdés oldalt is, amivel a szervezők emlékeztetni szeretnék a politikusokat a gyerekbántalmazás ügyére. Még egy közösségimédia-projekt indult a tüntetés nyomán, az áldozatokat segítő Bántottak Instagramon érhető el, de tavaly augusztus óta nem jelent meg újabb bejegyzés rajta, jelenleg 78 ezer követője van.
Most, egy évvel később megkerestük Fancsikai Esztert, és megkérdeztük, ő hogyan élte meg akkor, és mit gondol most: mire volt elég a tüntetés?
Kreatív: Tavaly miért csatlakoztál a tüntetéshez?
Fancsikai Eszter: Edinát és engem megkerestek a kegyelmi ügy kirobbanása után, hogy mondjuk beszédet egy pártpolitikai tüntetésen. Sokat egyeztettünk vele erről, mert úgy éreztük, mindenképpen hangot kell adnunk ennek az online térből kilépve is, de nagyon erősen éreztük, hogy nem szeretnénk ebből pártpolitikát csinálni, ezért eléggé tanácstalanok voltunk. Ekkor Ede egyszer csak újra hívott és azt mondta: „Csináljunk egy saját tüntetést!” És bár őrültségnek hangzott, mégis gondolkodás nélkül rávágtam, hogy „csináljunk!”.
Tapasztó Orsival és Bányai Judittal (a nemakarokbeleszólni másik két tagjával – a szerk.) volt egy közös videónk, amit ott levetítettünk, ebben olyan mondatok hangzottak el a szánkból, amit a követőink küldtek nekünk. Több száz üzenetet kaptunk olyan mondatokból, amiket nekik mondtak gyerekkorukban. Dermesztő volt ezeket olvasni és persze felmondani is . A videó lejátszása után pedig mondtam egy beszédet.
Mi történt közvetlenül a tüntetés után? Mik voltak az elkövetkező napokban a visszajelzések feléd?
Rengeteg visszajelzést kaptam a beszédem kapcsán, bár sokáig gondolkodtam, hogy kiálljak-e a pódiumra, mert a beszédem nem kizárólag a gyermekotthonban élő gyermekek biztonságáról szólt, hanem kicsit tágabban karoltam fel a témát. Nem akartam elvinni a fókuszt róluk, ugyanakkor a visszajelzések alapján mégis jól tettem, hogy kicsit szélesítettem a perspektívát, és kimondtam, hogy sajnos ez minket és a mi gyerekeinket is ugyanúgy érinti, érintheti. A gyermekvédelem minden szinten romokban hever.
A tüntetést követő fél évben teljesen megszűntek a megkeresések, nagyon sokan „nem mertek engem bevállalni” mint partnert. Volt, aki elmondta, hogy mint magánember teljesen egyetért, de vállalati szinten ezt nem tudják felvállalni.

Az azóta eltelt időt tekintve hogyan értékeled ezt a megmozdulást és az influenszerek szerepvállalását, megítélését?
Szeretném remélni, hogy kicsivel többen érzik a felelősségüket abban, hogy influenszerként kiálljanak a számukra fontos és a társadalmunk szempontjából égető ügyek mellé. Nem kell mindenről véleményt mondani és közügyekkel foglalkozni állandóan, de ha az embernek sokan adnak a szavára, az igenis jár egyfajta felelősséggel.
Neked elmozdította-e valamerre a tevékenységedet a közösségi médiában? Ha létezne olyan, hogy Influenszer-CV, akkor ezt a tüntetést beleírnád?
Szerintem ennek nem rólam és nem az influenszerekről kell szólnia. Viszont az igaz, hogy három nap alatt (ennyivel előtte jelentettük be, hogy tüntetést szervezünk) 150 ezer ember jött ki az utcára, és ebben szerepet játszott az is, hogy mi szerveztük. Ez megerősített abban, hogy egy közszereplőnek vagy egy influenszernek nem szabad bagatellizálni a saját szerepét ilyen kérdésekben. Sokan úgy gondolják, hogy „most mit számít, hogy én kimondom-e vagy sem”.
„Itt a bizonyíték, hogy számít.”
Miért lehet hatásosabb egy ilyen megmozdulás, mint egy politikai? Esetleg utána megkörnyékeztek téged politikusok? Felmerült benned, hogy érdemes lenne meglovagolni ezt a hullámot akár közszereplői minőségben?
Pontosan attól volt hatásosabb, hogy nem pártpolitikai rendezvény volt. Természetesen sokan megkörnyékeztek, és a legijesztőbb az volt, hogy az emberek annyira elkeseredettek voltak, hogy ők is minden reményüket belénk helyezték, hogy majd mi pártot alapítunk, és akkor minden más lesz.
Szerintem ez szépen mutatta, hogy az emberek úgy gondolták, itt már bármi jobb lenne ennél. Én akkor egy GYED-en lévő anyuka voltam, a kisebbik fiam a tüntetéskor 1 éves volt. Soha nem voltak ilyen jellegű ambícióim, és nem is lesznek, de van, amikor az ember azt érzi, hogy valamit (bármit) tennie kell, mert így már tényleg nem lehet élni.
Bátor tartalomgyártó = búcsú az ügyfelektől
„Már az influenszer-tüntetés előtt is voltak olyan együttműködési kérések, ahol az ügyfél kifejezetten kikötötte, hogy ne legyen korábbról semmilyen politikai állásfoglalása a javasolt tartalomgyártónak. Ez csak tovább erősödött a tüntetés után” – meséli el kérdésünkre Forgács Mariann, a BeSocial social media fókuszú digitális ügynökség ügyvezetője. És hiába nem volt, sőt kifejezetten elutasították a szervezők a február 16-i tüntetés politikai konnotációját, a társadalmi szerepvállalás semlegességéről nem minden megbízó volt meggyőzhető.
„Volt, aki nyitottan, objektíven kezelte ezt a kérdést, de azt is el kell fogadnunk, hogy vannak olyan megbízók, ahol szigorú szabályok vonatkoznak az ilyen együttműködésekre is, amit olykor még egy jogi osztály is felügyel, így például előfordulhat, hogy szóba sem jöhet, hogy az influenszer-tüntetésen részt vevőket felkérjék a közös munkára.”

Az influenszer-tüntetéssel kapcsolatba kerülő tartalomgyártók között is voltak különböző mértékű szerepvállalások. Pottyondi Edina nem kockáztatott többet, mint addig is, hisz az egész munkássága a közéleti tevékenységéről szól, véleményformálásával nem lepett meg senkit. Hívott be azonban maga mellé olyanokat is, akik egészen tavaly február 16-ig nem nyilvánultak meg közügyekben. „Voltak, akik felmentek a színpadra, beszédet mondtak, mások a nevüket adták hozzá, vagy terjesztették az esemény hírét, akár azzal is, hogy megosztották a követőikkel. A nagy elérésű véleményvezérek szerepvállalásának mértéke alapján nyerhettek és veszíthettek is. Nem csupán követőket, de akár jövőbeli megbízásokat is.”
Az influenszernek érdemes tisztában lenni azzal, hogy lehetnek kedvezőtlen következményei az állásfoglalásának: „El kell fogadni, hogy a megbízói oldalról ezek után esetleg azt mondják, hogy köszönjük, ezt nem tudjuk bevállalni.”
Viszont nagyon fontos, hogy tiszta, jól látható és jól megfogalmazott érétékrendje legyen egy influenszernek, amit következetesen tud képviselni a munkája és a megjelenései során.
A megbízók nem mindig szeretnek olyan tartalomgyártókkal dolgozni, akik kényes kérdésekben is megnyilvánulhatnak. „Fontos a cégeknek, hogy olyan influenszerrel tudjanak együttműködni, aki megbízható, kiszámítható, és nem tesz semmi olyat, ami a megbízó célcsoportjára nézve kedvezőtlen lehet.”
A középen maradásnak, vagy semlegességnek, esetleg távolmaradásnak is lehet üzenetértéke.
Pár hónappal a tüntetés után sor került a Halászbástyán egy olyan eseményre, ami nagyban megosztotta a közvéleményt. Az ott szerepet vállaló tartalomgyártókat kérdőre vonták, hogy vajon a társadalmi ügyekkel kapcsolatban miért nem voltak aktívak, „cserébe ott, ahol lehet fancyskedni, és külföldi influenszerek mellett fotózkodni, megjelennek. És ez újra a felszínesség és sekélyesség irányába terelte a tartalomgyártók megítélését, és a negatív visszhang miatt sok tartalomgyártó veszíthetett követőket” – magyarázza el Forgács Mariann.
Szerinte a céltudatosság lényeges eleme az influenszer létnek. „Tudnia kell a véleményvezérnek, hogy mit akar elérni hosszú távon?” Osváth Zsolt például azóta megjelent a képernyőn, a Viasaton saját talkshow-ja lett. Amikor a csatornát megkerestük, hogy közrejátszott-e a felkérésnél az, hogy a főszereplők közt volt az influenszer-tüntetésen, kitérő választ adtak.
Forgács Mariann szerint elképzelhető, hogy Osváth Zsoltnak célja volt, hogy minél többen tudjanak róla, a követőin kívül olyanok is, akiket nem ér el saját csatornáin. „Nem gondolom, hogy alávetette az ügyet a céljainak, és nem is akarom elvenni az ő dicsőségét, de az is biztos, hogy az esemény komoly előrelépés volt az énmárka építésében”. Hisz a tüntetésen sokan voltak, akik nem feltétlenül az influenszerek, hanem maga a kegyelmi botrány, a gyermekvédelem miatt mentek utcára, de az ügy révén megismerték a tartalomgyártókat. Lehet, hogy bezáródtak ajtók, de új lehetőségek is nyíltak.
Egy influenszerrel való együttműködés akkor lehet jó, ha a résztvevőkben megvan a kölcsönös tisztelet és a rugalmasság, így a kampány végén mindenki azt kapja, amit szeretett volna.
A tartalomgyártó el tudja készíteni azt a kreatív tartalmat, ami illeszkedik a csatornájához vagy az eddigi munkásságához, ráadásul ezzel még pénzt is keres, míg a megbízó eljuthat a célcsoportjához egy újabb, kreatívabb módon. „Ezért szoktam az influenszerek helyett a nagy elérésű véleményvezér vagy néha a márkanagykövet kifejezést használni, mert ők az elérésük révén befolyásolni tudják a követőik, a fogyasztók gondolkodását, preferenciáit és természetesen vásárlási szokásait. Ezért helytelen az a szerencsére egyre kevesebbszer látható hozzáállás, amikor a cégek szimpla reklámfelületként, eszközként tekintenek rájuk, akiknek kötelességük mindent alávetni a megbízói érdekeknek.”

