Ez a cikk eredetileg a Kreatív 2025/3-4. lapszámában jelent meg.
Az irányelv egy Európai Bizottsági javaslaton alapul, amelyet 2015. december 2-án tettek közzé. A bizottsági kezdeményezés célja, hogy biztosítsa a fogyatékkal élő személyek teljes és zavartalan részvételét a társadalomban, és csökkentse a termékek és szolgáltatások hozzáférését szabályozó törvénykezés széttöredezettségét. Az Eurostat 2024-ben publikált felmérése szerint 2023-ban az Unióban a 16 év fölötti lakosság 26,8 százaléka rendelkezett valamilyen fogyatékossággal, ez az arány azonban tovább nőhet a társadalom folyamatos elöregedésével.
Az irányelv középpontjában a digitális technológiák állnak, és a 2025. június 28. után forgalomba hozott termékekre és szolgáltatásokra kell alkalmazni őket, ideértve a különböző weboldalakat és alkalmazásokat. A szabályozás által érintett területek a következők: okostelefon, táblagépek, számítógépek és operációs rendszerek, TV berendezések, ATM-ek és fizetési terminálok, e-olvasók és e-könyvek, jegykiadó és utasfelvételi automaták, telefonos és banki szolgáltatások, webáruházak, személyszállítással (légi, vasúti, autóbuszos, vízi) kapcsolatos szolgáltatások, vagyis weboldalak és a közlekedéshez kötődő egyéb információforrások, audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve hívások a 112-es európai segélyhívószámra.
De vajon az irányelv életbelépése után milyen feltételeknek kell megfelelniük a weboldalaknak? A már felsorolt oldalaknak, alkalmazásoknak és minden egyéb eszköznek biztosítania kell látás nélküli, csökkent látóképességű, színérzékelés nélküli, hallás nélküli, csökkent hallóképességű használhatóságot. És gondoskodniuk kell a megfelelő használatról beszédképtelenség esetén, korlátozott erőkifejtéssel – vagyis ne legyen szükség jelentős erőkifejtésre a felhasználói felület elemeinek aktiválásához – és korlátozott kognitív, nyelvi vagy tanulási képességgel, továbbá minimalizálni kell a fényérzékeny rohamok kiváltó okait.
Az EU akadálymentesítési jogszabályainak alkalmazásához támogatást nyújt az Európai Hozzáférhetőségi Tudásközpont (AccessibleEU). Célja az akadálymentesítési jogszabályok végrehajtásának támogatása, valamint a vonatkozó ismeretekhez való hozzáférés megkönnyítése a különböző stakeholderek számára. Arra az esetre, ha az irányelv követelményei nem teljesülnek, a kiszabott büntető szankciókról az egyes tagállamok szabadon döntenek majd. A szankciók rendszerint pénzügyi büntetést jelentenek. Magyarországon a 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik a közigazgatási szankciók pontos összegéről.
Az akadálymentesség valójában az ügyfélélmény része
Ahhoz, hogy egy weboldal akadálymentesnek számítson, úgy kell megtervezni és lefejleszteni, hogy azt mindenki használni tudja – függetlenül attól, hogyan lát, hall, mozog, olvas, beszél, vagy milyen eszközt használ.
Az EU-ban, így Magyarországon is, 2025. június 28-tól több gazdasági szereplő számára jogszabály írja elő a digitális felületek akadálymentesítését. A szabályozás egy EU-s irányelven keresztül lényegében a nemzetközi WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) szabvány követését várja el – árulta el kérdésünkre Lichter Tamás, a Worksdot senior partnere. A WCAG négy fő elv mentén határozza
meg az akadálymentesítés szempontjait. Első az észlelhetőség, ami azt jelenti, hogy legyen például alternatív szöveg a képekhez, megfelelő kontraszt a szöveg és háttér között. Második a kezelhetőség, vagyis az oldal legyen használható csak billentyűzettel is, és a fókuszlogika ne okozzon nehézséget. Harmadik szempont az érthetőség, magyarán legyen világos a navigáció, érthetőek a visszajelzések és hibajelzések. Végül a stabilitás, vagyis a felület működjön különböző eszközökkel, segédeszközökkel is (például képernyőolvasóval).
A WCAG három megfelelőségi szintet különböztet meg: A, AA és AAA, ahol az AAA a legmagasabb, az EU-ban a középső, AA szint elérése az elvárt. Ez egy reálisan megugorható szint, sok vállalkozás számára mégis kihívást fog jelenteni.
Az akadálymentes weboldal számos előnnyel jár, mivel az akadálymentesítés során alkalmazott megoldások – mint a világos navigáció, megfelelő színkontraszt vagy egyszerű kezelhetőség – nemcsak a fogyatékossággal élők, hanem minden felhasználó számára javítják a weboldal használhatóságát. Emellett keresőoptimalizálás (SEO) szempontjából is előnyt jelent: a képekhez rendelt alternatív szövegek, jól strukturált tartalom és logikus címhierarchia mind javítják a weboldal Google általi értelmezhetőségét.
Az akadálymentesség valójában az ügyfélélmény része, és innen érdemes megközelíteni – mondta Lichter Tamás. Olyan fázisban van most, mint a felhasználói élmény (UX) tíz-tizenöt évvel ezelőtt: akkor kezdte felismerni a piac, hogy ha jobb az online élmény, akkor nagyobb az esély a vásárlásra, az ügyintézésre – vagyis magasabb bevétel, alacsonyabb ügyfélkiszolgálási költség érhető el. Az akadálymentességi elvárások idővel be fognak épülni a digitális kiszolgálás tervezésébe, és néhány éven belül ugyanúgy természetes elemei lesznek a tervezésnek, mint ma az, hogy egy weboldal reszponzív legyen, vagy
gyorsan betöltődjön.
Magyarországon a legtöbb weboldal jelenleg nem felel meg az akadálymentességi előírásoknak – különösen igaz ez a vállalati és e-kereskedelmi oldalakra. Egyes állami, önkormányzati weboldalak már részben megfelelnek a szabályoknak, de még ezek is gyakran csak részleges megfelelőséget mutatnak.
Az EU-s szabályozás 2025. júniusi hatálybalépése várhatóan jelentős változást hoz, különösen a szolgáltatási szektorban (például bankok, közműszolgáltatók, e kereskedelem, távközlés területein). Bár a jogszabály hatása nem lesz azonnali – sok weboldal várhatóan az utolsó pillanatban kezdi el a felkészülést –, hosszabb távon elkerülhetetlenül beépül a digitális szolgáltatások tervezésébe – árulta el Lichter Tamás. Rövidtávon tehát még sok lesz a lemaradó, de két-három éven belül egyre több cég fogja felismerni, hogy az akadálymentesség nem teher, hanem versenyelőny – hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején a reszponzív vagy mobilbarát weboldalak is általánossá váltak. Egy oldal akadálymentesítése nem elsősorban eszköz, hanem szemlélet és tudás kérdése – de természetesen vannak technikai megoldások is, amelyek segítik a folyamatot.
A valódi akadálymentesítéshez elengedhetetlen a kézi ellenőrzés. Ez többek közt azt jelenti, hogy szakértők képernyőolvasóval tesztelik az oldalt (pl. NVDA vagy VoiceOver segítségével), végigmennek a billentyűzetes navigáción, megvizsgálják az olvasási sorrendet, a fókuszkezelést, és azt, hogyan reagál a felület különböző kisegítő technológiákra. A legfontosabb „eszköz” azonban továbbra is a jó tervezés és az empatikus gondolkodás – ezek nélkül a technika önmagában nem elég – foglalta össze a szakember.
Mindenkinek vannak képességei, de képességzavarai is
Egy weboldal akkor tekinthető akadálymentesnek, ha a rajta lévő információkat a felhasználó a saját képességei szerint képes észlelni, működtetni és megérteni – árulta el Szántai Károly webes akadálymentesítési tanácsadó és oktató. Ezeket az általános elveket próbálták szabványosítani, ezek közül a legismertebb a már említett WCAG-szabvány. Szántai szerint az akadálymentesség azonban nem egy bináris dolog, mivel tökéletesen akadálymentes weboldal nem létezik, de mindig törekedni kell arra, hogy a lehető legkevesebb akadállyal találkozzanak a felhasználók.
Mindenkinek vannak képességei, de képességzavarai is, és ezek akár egy napon belül is változhatnak: reggel sokkal frissebbek vagyunk, mint délután, ezért az összes akadálymentes lehetőség bárki számára hasznos lehet.
Például, ha eltörtük a kezünket, begyulladt a fülünk vagy a szemünk, akkor ideiglenesen képességzavarok lépnek fel az életünkben. Felmerülhet olyan szituáció is, hogy például nem tudunk tömegközlekedésen meghallgatni egy videót, mivel ezzel zavarnánk az utastársainkat, ilyenkor lehetőségünk van bekapcsolni a feliratot, amit alapvetően halláskárosultak számára fejlesztettek. Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy valamilyen képességzavar jelentkezik nála; nekik is segítséget nyújthatnak az akadálymentes weboldalak – összegezte az előnyöket Szántai Károly.
A szakember szerint nem állunk túl jól Magyarországon az akadálymentes weboldalak arányát illetően, de ezzel nem vagyunk egyedül az Európai Unióban. 2018-tól már él egy törvény a közszférában az akadálymentességgel kapcsolatban, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány egy felmérésében 225 weboldalt vizsgált, és arra az eredményre jutott, hogy a közszférában a weboldalak nagyjából 10 százaléka felelt meg az akadálymentességi előírásoknak.
Különleges eszközökre nincs szükség ahhoz, hogy a weboldalunkat akadálymentessé tegyük, alapvetően érteni kell a webfejlesztési folyamatokhoz – árulta el Szántai. Az akadálymentességi hibák nagy része a weboldalak kódjában van, és nem a vizuális tartalmakban, ráadásul általában ezek a kódhibák nem technológiai hibák, hanem abból adódnak, hogy egyszerűen rosszul lettek lefejlesztve az adott weboldalak. Léteznek már olyan eszközök, amelyek segítik a fejlesztőket abban, hogy kiszűrjék a hibákat, azonban ezek a rendszerek a hibák csupán 25-30 százalékát képesek észlelni, talán a mesterséges intelligencia tud majd javítani ezeken az arányokon. Ettől függetlenül vannak olyan eszközök, amelyek a kész weboldalakat képesek ellenőrizni, és nagy részük ingyenesen elérhető – összegezte Szántai Károly.
Kiemelt kép: Adobe Stock
