Faix Csaba 2020 óta vezette a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft., illetve a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ egyesüléséből létrejött Budapest Brandet, a főváros turisztikai és marketing szervezetét. Január 9-én azonban az idei évre megvont támogatások miatt csoportos létszámleépítésre lett szükség, és a vezérigazgató is bejelentette távozását. 

Kreatív: Mi vezetett a jelenlegi helyzet kialakulásához? 

Faix Csaba: A Budapest Brand egy kétarcú cég: van egy üzleti és van egy kulturális program- és élményszervező lába. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a turizmusban pénzt szedünk be és azt a másik oldalon elköltjük. Amikor az önkormányzat nehéz helyzetbe került - részben a kormányzati pénzelvonás miatt - minden fővárosi cég költségvetése veszélybe került. 

A Budapest Brand a piacról is szerez bevételt, ráadásul mi az elmúlt években jelentősen javítottunk a turizmusból származó eredményeinket. A Budapest Kártya termékcsalád ma már kétharmadában digitálisan elérhető, a kártya jövedelmezőségét javítottuk, új termékeket fejlesztettünk új online marketing stratégiával, a webshop rekordeladásokat végez, tehát hosszú és kemény munkával alaposan megnöveltük az erről a területről származó bevételeinket. Ezért ugyan csökkentett scope-pal, de az idei évben tudtunk volna működni akkor is, ha „0 forint” támogatást kapunk az önkormányzattól. 

Viszont Vitézy Dávid kezdeményezésére a Budapest Brand nettó befizetője lett a költségvetésnek. Ennek az a lényege, hogy a 2024-ben megítélt pénzügyi támogatásunk utolsó részletét - 475 millió forintot - különböző pénzforgalmi okok miatt idén kaptunk volna meg. Ez az, amit most más programokra fordítottak, tehát nekünk nem érkezik meg ez a pénz, és ezt nekünk a turizmusból származó bevételekből kellene befizetnünk. Így lényegében minden tartalékunk elfogy és arra marad pénz, hogy  áprilisi-májusig tudjuk fizetni munkatársainkat és a működési költségeket. Emiatt a héten 30 kollégának jeleztük, hogy csoportos létszámleépítés keretében vége van munkájuknak. Ez vitathatatlanul személyes tragédia, de kiváló szakemberekről beszélünk, akik biztosan találnak maguknak új szakmai kihívást. A leépítés kulturális programszervezőt, projektmenedzsert, szövegírót, art directort, back office-on jogászt, könyvelési és pénzügyi területen dolgozókat, a social media és a digitális csapatot, kommunikációs munkatársakat, valamint a turizmus üzletágban dolgozó kollégákat érint.  

A másik oldalon viszont a már említett elvonás miatt olyan programokat kell leállítanunk, amelyek ezt a várost élhető, színes, szerethető hellyé tették. Olyan projektekről beszélünk, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál vagy a Budapesttől Szeretettel program, ami idősotthonok, családok átmeneti szállásán lakóknak szervez legalább egy délutánnyi élményt. Érinti a budapesti lakosoknak kulturális helyszínekre és kereskedelmi egységekbe kedvezményeket nyújtó ÉnBudapestem applikáció fejlesztését, a helyi felfedező sétákat kínáló Budapest Bejárót, szóval nagyon sok projektet kényszerűségből - és fájó szívvel - be kell zárnunk.  

Az idén 45 éves Budapesti Tavaszi Fesztivál turisztikai és kulturális szempontból a főváros egyik legjelentősebb eseménye, ezt ki fogja szervezni? 

Ezt még én sem tudom, hiszen ugyan közfeladatként a Budapest Brand szervezi, de annyira minimális lett így az idei büdzsé, hogy jelen helyzetben nem tud a korábbi évek színvonalához méltó fesztivál lenni. 

Te és kollégáid meddig dolgoztok még a Budapest Brandnél? 

Törvény szerint ilyenkor van egy 30 napos tájékoztatási időszak, és csak utána indul meg a felmondási idő, addig még mindenki marad. De akinek nem tudunk feladatot adni, amint lehet, felmentjük a munkavégzés alól. Nekem ezt a teljes folyamatot le kell menedzselnem, a projekteket, sőt még a pénzügyi évet is le kell zárnom, szóval az én esetemben ez hosszabb idő lesz. 

A változás mennyiben érinti a turisztikai területet? 

A Budapest Kártya megmarad, csakúgy, mint a turisztikai információs szolgáltatás, valamint a social media és online marketing tevékenység, ami abban segít, hogy a fővárosi turisztikai szolgáltatások jó hírét vigyék, illetve, hogy minél többen jöjjenek. Miközben az idegenforgalmi adó a kerületekhez folyik be, az iparűzési adó viszont megjelenik a főváros bevételeiben, tehát ez mindenki számára fontos feladat. 

Amikor legutóbb beszélgettünk, úgy fogalmaztál a Budapest Branddel kapcsolatban, hogy „egyszerre vagyunk rendezvény- és kulturális programszervező, marketingcég és a turizmust valamennyire irányító cég”. Ezek közül számodra melyik volt a legfontosabb? 

Az az újító megközelítés, ahogy városélményeket hoztunk létre. Ilyen volt például a  Rakpart Valyoval közös átalakítása vagy a Budapest Tuning program. Ennek kapcsán nemzetközi konferenciákra hívnak, hogy meséljük el, miként vonjuk be a közösségeket a városi terek újrahasznosításába, hogyan hozzunk létre olyan helyszíneket, amelyeknek köszönhetően ez a város ne csak aszfalt és infrastrukturális háló legyen, hanem egy valódi otthon, ahol az emberek szeretnek élni. 

Innentől kezdve ki/mi lesz a felelős  a főváros márkájáért? 

A Budapest Brand közfeladatai megmaradnak, a változás az, hogy az a forrás, amit a Fővárosi Önkormányzat biztosítani tud, nem lesz elegendő érdemi munkára. 

Más (fő)városokban ki és hogyan végzi a branding feladatokat? Az adott önkormányzat, az általa tulajdonolt cég vagy külsős ügynökség? 

Eléggé változó, de ritka, hogy önkormányzati feladat legyen, mert az egy jóval lassabb, rugalmatlanabb szervezet. Amiben viszont Budapest mondhatni a trendszetterek közé tartozik, az az, hogy - hozzánk hasonlóan - egyre több helyen kezdik el nem turisztikai értelemben márkázni a várost, hanem az itt lakók bevonásával, az ő érdekeik szem előtt tartásával. Ezt a stratégiát kezdtük mi el öt évvel ezelőtt. 

Nem a turistáknak szeretnénk bemutatni a várost, hanem az a célunk, hogy bárki, aki Budapesten van - 72 órára vagy 72 évre - jól érezze magát. Ha viszont választani kell(ene), akkor azt mondanám, hogy az itt lakók vannak az első helyen, és nagyon örülünk, ha mások is kíváncsiak ránk.

Ezzel a szemlélettel szerveztük a Városháza Parkot, a Rakpartot, a Bulivillamost, erről szólt a Budapest Tuning, a Budapest Nagyregény. Elkezdtük megtanulni, hogy a városnak van születésnapja, november 17-én, ami rendezvényszervezői szempontból nem a legszerencsésebb, de ennek kapcsán olyan programokat hoztunk létre, amelyek Budapestről szólnak.  A Lánchíd Fesztivál is tipikus példája az itt élőket megszólító programoknak, mert mennyire izgalmas az, hogy egy gyönyörű helyszínen, gyönyörű panorámával szervezel koncerteket. És ezekre kíváncsiak a vendégek is.  

Ezekben abszolút a trendek élén mentünk, és ahogy egyre több világváros is ebbe az irányba indul el, nagyon büszke vagyok arra, hogy Budapest ezt már öt éve képviseli.  

Melyek voltak az elmúlt 5 év legfontosabb emlékei és projektjei számodra? 

Fentebb már nagyon sok mindent felsoroltam, talán még a Metrofesztivál maradt ki, és az, hogy sikerült egy digitális applikációt létrehoznunk. És végtelenül hálás vagyok a kollégáimnak és a csapatomnak, akikkel mindezeket megvalósítottuk. 

Amikor öt éve épp elkezdtük a munkát, beütött a Covid és közel két évre leállt minden. Majd jött a háború, ami igenis érintette a vendégforgalmat, aztán az energiaválság, szóval rengeteg extra nehézséggel együtt kellett megszerveznünk ezen a színvonalon a projektjeinket. És a színvonalat nem csak én és kollégáim mondjuk, hanem tanúsítják a résztvevők, valamint azok a haza és nemzetközi díjak, amelyeket az évek során nyertünk.  

Én azonban iszonyú büszke vagyok arra, hogy igenis értéket hoztunk létre és sajnálom, hogy ezt a politika lerombolta. Ha lehet ilyet mondani, jó érzéssel távozom, de szívesen folytattam is volna - most mindenesetre annak örülök, hogy mindezeket meg tudtuk valósítani.