Korábbi kutatásaikban (melyeket 2018 ősze és 2019 ősze között, illetve 2020 tavaszán végeztek) megállapították, hogy a magyar független sajtó munkáját rendszerszinten, változatos eszközökkel akadályozza a közhatalom. Mindennapos az újságírói kérdések ignorálása, a források megfélemlítése, az újságírók fizikai távoltartása, továbbá a sajtó munkatársainak hiteltelenítése, megbélyegzése. Ezek miatt sérül a nyilvánosság, kevésbé átlátható a közhatalom-gyakorlás, kevesebb közérdeklődésre számot tartó információt ismerhetnek meg a polgárok, ami a szabad véleménynyilvánítás akadályává válik – írják a kutatás kísérőszövegében.

A helyzet tovább romlott a koronavírus okozta járvány első hullámában, amikor alapvető fontosságú a nyilvánosság hiteles tájékoztatása a sajtó által. Egy ilyen válsághelyzet során abban, hogy a közérdeklődésre számot tartó eseményekről és döntésekről értesüljön a közvélemény, a sajtónak és a kormányzatnak együttesen kell szerepet vállalnia – ezzel együtt a sajtónak a közhatalmat továbbra is ellenőriznie kell. 

A sajtó a járvány elleni védekezésből a járványhoz kapcsolódó óriási mennyiségű dezinformáció ellensúlyozásával, illetve a járványhelyzetről és az egészségügyi dolgozók munkájáról, továbbá az egészségügyi intézmények helyzetéről szóló tudósítással vehetné ki a részét, amennyiben az állami szereplők ezt nem akadályoznák. 

A vizsgált időszakban ugyanis még a korábban megszokottnál is nehezebben jutottak releváns információkhoz a független sajtótermékek. Mindez (kiegészülve az egyoldalú kormányzati kommunikációval és a hiányos tájékoztatással) ahhoz vezetett, hogy jelentős információhiány alakult ki a járvánnyal és annak hatásaival, kezelésével kapcsolatban.

A kutatásban az alábbi portálok vettek részt:444.hu, Átlátszó, Azonnali, Direkt36, Egriügyek, KecsUp, Magyar Hang, Magyar Narancs, Nyugat.hu, Pécsi Stop, Röviden.hu, Szabad Pécs, Telex3, Úgytudjuk.hu, Veszpresszó. A résztvevőkkel 2020 szeptembere és 2021 januárja között készítettek 45- 70 perces telefonos interjút, illetve egyes szerkesztőségek az előre összeállított kérdéssor alapján írásban válaszoltak. Erre a kutatásra is igaz, hogy olyan sajtótermékeket kerestünk meg, amelyek rendszeresen foglalkoznak közügyekkel, azokról hírt adnak, azokat elemzik vagy véleményezik, és mindezen tevékenységüket a közhatalomtól való anyagi és szerkesztői függetlenség mellett végzik.

A 2020. március és 2021. január közötti időszak tapasztalatai
 

• A magyar független sajtót leginkább a közhatalmi szervek általi ignorálás, a források megfélemlítése, a sajtótájékoztatókkal kapcsolatos „trükközés” és más visszaélések, továbbá az újságírók és a médiumok hiteltelenítése akadályozta munkájuk végzésében az utóbbi közel egy évben.
• A járvány sajátos hatásaként egyes korábban azonosított akadályozás-típusok gyakorisága visszaesett, ezáltal súlyuk csökkent, ez azonban valószínűleg csak átmeneti állapot.
• Ezzel együtt új típusú akadályok is megjelentek, melyek kifejezetten a járványhelyzettel függnek össze: a sajtótájékoztatók elmaradása vagy online térbe terelése az interaktivitást mellőző módon ilyen jelenség – utóbbi egyébként nem volna szükségszerű.
• A koronavírus-járványról való tájékoztatás során az információszerzés drasztikus megnehezítése rontotta a hiteles tájékoztatásra törekvő lapok helyzetét.
• A hírszolgáltatást végző oldalak napi munkáját az olyan kormányzati intézkedések, mint a kijárási korlátozás nem befolyásolták érdemben. Azonban széles skálán mozogtak az arról szóló vélemények, hogy a rémhírterjesztés tényállásának módosítása mennyiben érintette a sajtó munkáját.
• A független sajtó munkáját a közhatalomtól független tényezők is több ponton nehezítették a járványhelyzetben. Ezek a közhatalom általi akadályozással együttesen jelentősen befolyásolják a független sajtó helyzetét.

A kutatás részletes eredményei ide kattintva érhetők el.