Az RTL és a Paprika Studios hagyományosan májusban írja ki a nemzetközi Hypewriter pályázatát, idén húsz országból 240 pályázat érkezett, és egy kicsit más szempontrendszer alapján válogatták elő az októberi pitchfórumra a legjobb nyolcat, mint ezidáig. Erdős Ákos, a Paprika Studios vezérigazgatója, a Hypewriter egyik ötletgazdája elmondta, hogy a pályázatok harmada nem jut el az előszűrésig. 

A fennmaradó terveket egy nagyobb létszámú reader-csapat olyan objektív szempontok alapján szűri, mint az egyedi ötlet, a dramaturgiai ív, a mintadialógus minősége, vagy éppenséggel, hogy van-e benne egy pilotnál több, és képernyőhöz bilincselheti-e a nézőket egy vagy akár több évadon át. Tavaly azonban azzal szembesült a zsűri, hogy a végső nyolc közül nem tudtak egyértelműen olyat választani, ami igazán nyerő lehetett. Akkoriban így nyilatkozott nekünk Erdős Ákos:   

„Ha átnézzük az immár ötéves Hypewriter versenymezőnyét, érdekes alkotói tendencia figyelhető meg: a tartalmi spektrum egyre szélesedett, de épp a szélek erősödtek, kezdenek háttérbe szorulni a populáris műfajok a sci-fi, a horror és a thriller javára. Ez nekünk is figyelmeztetés. A Hypewriter sikeres kezdeményezés, és szeretnénk, hogy az is maradjon. Talán eljött az ideje a ráncfelvarrásnak: elgondolkodunk, hogy öt év után mivel tudnánk jobbá tenni”. 

Ráncfelvarrás után 

Így is lett: idén már újabb szempontok is mérvadók lettek az előválogatáson, a nyolc shortlistre kerülő ötlet pedig egészen más hangulatú volt, mint az előző éviek, amelyek sötét jelenünket mélyfeketére festették, amiről tavalyi beszámolónkban olvashattok. A pitchelők szinte egytől-egyig apokaliptikus és posztapokaliptikus forgatókönyvötleteket hoztak 2023-ban, és a zsűri olyannyira bajban volt, hogy hármat választott egy helyett a 10 000 eurós fődíjra és a mentorálásra, aminek végeredménye kívánatos esetben egy pilot leforgatása lett volna. Hiába, nem, hogy egyik sem valósult meg, a háromból egy már az elején kiesett. „Két tervvel kezdtük el a közös munkát, pilot semelyikből nem készült, viszont mindkettő megkapta a nyertesnek járó összeget, és szakembereink segítségével közösen olyan szintre tudták fejleszteni az ötletet, hogy kivihetik más, nemzetközi fórumokra, ahol lehet esélyük a megvalósulásra” – mondta el kérdésünkre Erdős Ákos. 

Idén máshogy álltak neki már az előválogatásnak is:

„Nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy öt év tapasztalatát összeszedve, a tanulságokat levonva ráncfelvarráson essen át a Hypewriter. Ennek a része volt, hogy leszűkítettük a zsánereket a klasszikus krimi, dráma, dramedy műfajokra. Megérte, sikerült húsz országból beérkezett 240 forgatókönyvtervből kiválasztani azokat, amelyek sokszínűséget mutatnak, egyúttal ennek a régiónak szólnak, és kereskedelmi tévében is emészthetőbbek, szélesebb körben érdekesek lehet a közönségnek.” Ennek megfelelően a döntőbe került pályaművek között akció, dráma, thriller, komédia, romantikus dráma, áldokumentumfilm és fekete komédia egyaránt szerepelt.

A kétfordulós kiválasztási folyamat első szakaszába tizenöt pályamű jutott, amelyek alkotói online workshopon és elődöntőn vettek részt. Közülük került ki az a nyolc alkotó vagy alkotópáros, akik a zsűri és a közönség előtt mutathatták be ötleteiket, méghozzá angolul, 8 percben. Ez nem mindenkinek egyszerű feladat, hiszen ha be is tudja mutatni az ötletet a limitált időben, utána 7 perc áll a zsűri rendelkezésére, hogy keresztkérdéseket tegyen fel. 

Perfect pitch

A pitchelés egy külön műfaj, Csicskár Dávid, az egyik magyar shortlistes arról mesélt a zsűrizés szünetében, hogy nem is mindenkinek való. „Enyedi Ildikó is azt vallja, hogy képtelen lenne pitchelni, ehhez képest már elég komoly sikereket ért el a filmvilágban”. Nem csak nyelvtudás, de némi előadói képesség is szükséges lehet, amit a versenyzők elpróbálhatnak az előkészítő szakaszban. Csicskár Dávid  rutinos pitchelő, jól beszél angolul, külföldön, Karlovy Varyban és Tallinban is többször nyert már a forgatókönyvötleteivel. Egyelőre egyik ötletéből sem lett film vagy sorozat, de kitartóan próbálkozik, és a Netflix egyik németországi egyetemi kurzusán is részt vett, ahol tévés producereket képeztek ki. 

Az írás mellett itthon szabadúszó copywriter, továbbá tévésorozatok írásával is foglalkozik, ezért jól látja a korlátozott honi piaci lehetőségeket. „Nincs valódi filmipara az alkotóknak itthon, az RTL az utolsó mentsvár, ahol még van esély érvényesülni” – mondja. 

A sorozatötlet-pályázat nemzetközi zsűrijében Zomborácz Virág, az RTL Magyarország forgatókönyvírója, rendezője, Kolosi Péter, az RTL Magyarország tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese, Kristoffer Rus, a Paprika Studios Poland producere, valamint Trunkó Bence, a Paprika Studios kreatívigazgatója foglalt helyet. 

„A sorozat elképesztően fontos műfaj, rengeteg lehetőséget rejt magában, nem véletlen, hogy az utóbbi években a legnagyobb filmes alkotók is készítenek sorozatot. Mi most kifejezetten azokat az ötleteket kerestük, amelyeket lineáris tévén és streamingen egyaránt el tudunk képzelni, hiszen azok az igazán jó tartalmak, amelyek itt is, ott is jól mennek. A másik kiemelten fontos szempontunk az volt, hogy az ötlet eredeti legyen, és a nyertesben ezt meg is találtuk” – mondta Kolosi Péter.

Emlékeztek még az Alfra?

A fődíjas ötlet története egy festői kisvárosban játszódik, ahol feltűnik egy magát földönkívülinek valló nő, akinek csak egy összeesküvés-elmélet hívő, háromgyermekes, egyedülálló apuka hisz. Miközben a nőnek el kell igazodnia az emberek számára kaotikusnak tűnő világában, elterjed a jövevény híre, és a kormány ügynökei is igyekeznek a nyomára bukkanni. Mindenki azt találgatja, hogy a nő valóban földönkívüli-e, vagy csak azt képzeli magáról. 

A Earthling című öltet Anastasia Hoppanováé, aki Szlovákiából érkezett a pitchfórumra. Szabadúszó forgatókönyvíró, emellett kreatív és fejlesztő producerként is dolgozik, és sok időt tölt forgatókönyvírói programok menedzselésével, árulta el kérdésünkre. Négyszer pitchelt már különböző versenyeken, és másodszor nyert. „Sajnos egyetlen projekt sem valósult meg egyelőre, de azt tapasztalom, hogy már a részvétel és az emberekkel való találkozás is olyan lehetőség, amiből bármi lehet a jövőben.”

A hagyományos műsorok farvizén lehet újítani a tévében

Nagyon fontosnak tartja, hogy kiegyenlítődjenek a versenyfeltételek a streamerek és a lineáris tévék között, mint mondja, „helyi műsorszolgáltatók helyi tehetségekkel tudnak helyi történeteket mesélni, ami különösen ezen a piacon nagyon alulreprezentált. A nagy streamereket egyszerűen nem érdeklik a kisebb piacok”. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a lineáris műsorszolgáltatók nagyrészt a biztos közönségüket szolgálják ki, „méghozzá egy olyan konzervatív nézőközönséget, akik megszoktak a tévében bizonyos típusú műsorokat, és szigorúan ezekért kapcsolják be". Mégis meggyőződése, hogy ha a hagyományos formátumok mellett van hely az eredeti, új alkotásoknak, akkor kiegyenlítettebb kínálat jön létre, ami kulcs lehet a közönség bevonzásához.

A saját ötletének sikere pont ez lehet: 

„valószínűleg a megfelelő keveréke annak, amit ismerünk és megszoktunk – egy családi vígjáték típusú műsor, amely a múltban szeretett műsorainkra emlékeztet, de kortárs karakterekkel és egy nagyon visszafogott sci-fi csavarral. 

Nagyon remélem, hogy ez ebben a formában valóra válhat, mert tényleg szórakoztató, karaktervezérelt show-t lehet belőle kialakítani, amely a maga egyedi, kelet-európai módján tárja fel ezt a kedvelt műfajt.”