Másodszor ad ki krízistérképet a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ). A kutatás olyan botrányokat, kríziseket vizsgált meg, amelyek a tavalyi évben károsan érintettek egy-egy piaci márkát, szervezetet, vagy akár hazai celebritást.  A Krízistérkép 2017 kiadvány 382 esetet gyűjtött össze és elemzett, illetve azt is megvizsgálta, hogy mely szektorokban, milyen gyakorisággal fordulnak elő a közvélemény ingerküszöbét elérő botrányok, válsághelyzetek, milyen az egyes iparágak aktuális krízisérzékenysége, reputációs kitettsége. 

„Az esetek több mint negyven százaléka közéleti esemény volt, de jelentős arányt képviseltek a közlekedéssel, szállítással összefüggő esetek is. A legkisebb halmazt, - a tavalyi vizsgálathoz hasonlóan, - a technológiai cégek ügyei képezték. Kronológiát tekintve 2017-ben január és augusztus volt a két leginkább krízisektől sújtott hónap. Mindösszesen az esetek majdnem felét a forprofit (nyereségérdekelt) szervezetek adták, több mint egyharmadukat pedig az állami és nemzetgazdasági intézmények tulajdonában álló szervezetek produkálták” – olvasható például a kötetben.

"A krízisek mintegy háromnegyede, szám szerint 293 eset hirtelen megjelenő válság volt, mely újra aláhúzza a megelőzés, felkészülés jelentőségét. Kiváltó okok tekintetében a mismanagement, a balesetek, valamint a bűncselekmények okozta válságok fértek fel a dobogóra. Súlyosság szerint a legtöbb, 2017-es válság kritikusnak minősíthető, a menedzselhetőség szerint pedig 314 válság tekinthető kemény, nehezen kezelhető krízisnek. A legfontosabb tanulság talán az, hogy a krízisek forrását legnagyobb arányban a hibás menedzsment, rossz szervezeti, vezetői döntések okozták" -  írja az MPRSZ közleménye.

A tavalyi év legnagyobb krízishelyzetének a tanulmány a BKK és a T-Systems hekkerbotrányát, a veronai tragédiát és a #metoo-mozgalmat jelöli meg. 

A szerzők kiadványukat elsősorban cégvezetőknek, a kommunikációs szakma képviselőinek, a válságkommunikáció területét kutatóknak, valamint iparági elemzőknek és egyetemi oktatóknak ajánlják. "Az alapos, mindenre kiterjedően válságérzékeny szervezeti hozzáállás, a preventív szemlélet és a profi felkészülés jelentősen csökkenti a krízisek kialakulásának veszélyét, egyúttal a kialakuló válságok romboló hatásait is képes mérsékelni" -  írják.

A kutatás során olyan ügyeket tekintettek a szerkesztők krízisnek, amelyek elérték a mainstream média, leginkább a legnagyobb hírportálok ingerküszöbét, azaz csak a blogokon, közösségi médiában megjelenő híreket nem vették bele az összesítésbe. "Igyekeztünk kizárólag olyan ügyeket feldolgozni, amelyek során tetten érhető valamilyen reputációs sérelem, hírnéven esett kár, így általában a közlekedési baleseteket, lakástüzeket, sérüléssel, halálesettel járó katasztrófákat nem vettük számításba, csak akkor, ha valamilyen kapcsolódó szervezet hírnevét intenzíven csorbította" - írják.

A kötet szerzői Bőhm Kornél, Horváth Mónika, Petrányi-Széll András, Pintér Dániel Gergő, Sztaniszláv András.

A Krízistérkép kinyomtatva a lenti képen látható, amúgy itt érhető el online.