Legkésőbb, amikor megszületik a kisbabánk, abbahagyjuk az aktív munkát néhány évre azért, hogy egy egészen másfajta, csodálatos „munkakörbe” lépjünk. Így sem unatkozunk, mindig van mit tenni, hiszen több lesz a mosnivaló, gyakrabban kell takarítani, fertőtleníteni, többet kell vasalni, külön kell főzni és így tovább. Mindezt úgy, hogy közben arra figyelünk, hogy apróságunk épp miért sírt fel, amikor olyan nyugodtan aludt, vagy hogy rámolja ki a konyhaszekrényt vagy a cipős szekrényt, vagy éppen mit vesz a szájába, vagy honnan fog mindjárt leesni. Valóban ezért vagyunk itthon?