Ez az interjú eredetileg a Kreatív nyári számában jelent meg, de az első felét itt is elolvashatod. Ha online előfizetőnk vagy, lépj be a teljes cikkért! Ha nem tartozol közéjük és újságosnál sem jársz, de érdekel a teljes változat, a print számot külön is megrendelheted. Éves print és online előfizetések itt.

A boltok kényszerű bezárása mellett a karanténolvasás fellendülése jó hír volt a könyvesszakmának, ami így ráfordulhatott a könyveket támogató kreatív netes tartalmak fejlesztésére vagy a kortárs magyar szerzők újfajta bemutatására. Sándor Gabriellát megkérdeztük arról is, hogyan reagál a márka az olyan hírekre, mint a Mathias Corvinus Collegium megjelenése a tulajdonosi körben.

Mennyire pörgött fel nálatok az online forgalom a boltbezárások alatt?

Jelentősen, több mint 40 százalékkal. Sokat is tettünk ezért, főleg a tartalomfejlesztés és a tematikus kampányok területén. Arra mindig figyeltünk, hogy a két márka, a Libri és a Bookline ne kannibalizálja egymást, de ez most különösen fontos volt. Szegmentálva és célzottan ajánlottunk könyveket a különböző csoportoknak. Ma itthon 20 percenként jelenik meg új könyv – nagyon sok a cím, és nagyon sok a jó cím. Meg kell könnyítenünk a vásárlóinknak a könyvválasztást, különben elvesznek. A Libri forgalmának gerincét a bolthálózat adja, az ott dolgozók ráadásul jól ismerik a könyveket, pontosan tudnak ajánlani, ez a lehetőség viszont a boltok bezárásával megszűnt. Ezért hoztuk létre a Libri Magazin oldalon az Így olvasunk mi programot, ahol a kollégáink online tudnak témákra és műfajokra bontva könyveket ajánlani.

Amikor utoljára beszéltünk, említetted, hogy a Bookline-nál fontosak a társművészeti, például zenés programok is, ezek viszont gyakorlatilag leálltak.

Amikor a Bookline mindkét boltját be kellett zárnunk, a gyerekprogramok és az offline könyvklubok is szüneteltek. A Bookline Busz sem indulhatott el, és az A38 Hajóval közösen indított zenés programsorozatunk, a B-oldal is leállt. De alapvetően online márkáról van szó, úgyhogy ezt a vonalat erősítettük tovább. A Bookline Könyvklub Facebook-csoportban már több mint nyolcezren vannak, és kiemelkedően jól sikerült a Margó Irodalmi Fesztivál is, amit tíz éve támogatunk – a közvetítést több százezren követték. A szigorú lezárások idején a kisgyerekes szülők számára készítettünk még külön olyan tartalmakat, amikkel könnyen és tartalmasan tudták lekötni a gyerekeket. Nem lehetett kimozdulni, az emberek pedig ki voltak éhezve a kulturális programokra. 

Van még egy irány, amire erősen építjük a kommunikációt: a fenntarthatóság. Ezalatt nem csak a környezetvédelmet értjük, a nemzetközi szervezetek összesen tizenhét fenntarthatósági célt határoznak meg. Ezek között szerepel a nők egyenjogúságától kezdve az értő olvasáson át a tanuláshoz való jog, a mentális egészség vagy a vállalati jólét is (ezek az ENSZ fenntartható fejlődési céljai – a szerk.). A Bookline 2020-as őszi kampányában bemutattuk ezeket az elveket, és tematikus könyvlistákkal is felhívtuk rájuk a figyelmet. Mikor, ha nem most?

Mit terveztek továbbvinni mindebből a várhatóan még nem szokványos nyárba, aztán remélhetőleg a poszt-Covid időszakába?

A tematikus újításokat és a fenntarthatósági célokat biztosan. A járvány miatt például a CSR-tevékenységünket is fejlesztettük. Régóta évente több ezer könyvet adományozunk karitatív szervezeteknek, de például a Libri Mesepontok a programját most kiterjesztettük a Libri egész bolthálózatára is. Így már bármelyik boltban le lehet majd adni a nem használt gyerekkönyveket, amiket aztán gyermekjóléti szervezetekhez és kórházakhoz juttatunk el. Büszke vagyok a Mészöly Miklós születésének századik évfordulójára tervezett Mészöly 100 nevű, Jelenkorral közösen indított programra is: tízezer Mészöly-kötetet osztunk ki diákok között.

A Bookline-nál, mivel a márkának nincs kiterjedt bolthálózata, fontos, hogy alternatív módszerekkel is növeljünk a láthatóságon a fenntarthatósági célokat figyelembe véve. Ezért indítunk majd könyvcsereprogramot, viszünk könyveket a Lupa strandra – ez lesz a Lapozóterasz –, a Bookline Busz pedig országjárás helyett a BudaParton áll majd.

Az általunk támogatott és létrehozott könyvdíjak is illenek ezekhez az irányokhoz. Mi adjuk át a Hubby Év Gyerekkönyve Díjat, ahol kis példányszámú könyvekre is fel tudjuk hívni a figyelmet. Nemrég adtuk át scifi-horror-fantasy tematikában a Zsoldos Péter-díjat (az interjú április közepén készült – a szerk.), szerintem ez a vonal is egyre több olvasóhoz szól, ahogy a néhány éve még fantasztikusnak tűnő elképzelések válnak körülöttünk valóságossá. A 2016-ban alapított Libri irodalmi díjak (LID) pedig mostanra presztízsértékű szépirodalmi elismerésekké nőtték ki magukat.

Van plafon a magyar kortárs irodalmi művek népszerűsítésében és eladásában? Mit láttok hatévnyi LID-kampány után?

Az írók – egy-két kivételtől eltekintve – sokkal kevésbé reprezentáltak a sajtóban és a közösségi médiában, mint más művészek. Ma ritkábban kérdeznek írókat közéleti kérdésekben, mint néhány évtizede. Mások, zeneiparban vagy a televízióban megjelenő sztárok vették át a véleményvezérek szerepét. Szerintem felelősségünk van abban, hogy a kortárs magyar írókat és a műveiket ne csak egy szűk elit, hanem egy sokkal szélesebb közönség is ismerje. A mi feladatunk, hogy át tudjuk ütni velük a médiazajt.

Ha az elmúlt fél év toplistáit nézzük, be-bekerül kortárs magyar szépirodalom az első 10-be, de nem stabilan.

Én úgy látom, hogy a folyamat elindult. Háromszor annyi címet adunk el ebben a kategóriában, mint korábban. A konkrét eladási számok persze mindig címfüggőek: van, ami ezer alatt marad, de van, amiből több tízezret is eladunk. A szépirodalom soha nem fog olyan eladási számokat produkálni, mint más műfajok, és ez különösen igaz a fiatal, első könyves szerzőkre, de itt is vannak sikertörténetek. Az idei LID döntőjébe például bekerült Halász Rita első könyve, a Mély levegő. Azt látjuk, hogy ami igazán jó, annak a híre szájról szájra jár, és ez meglátszik az eladott példányszámokon is.

Az idei LID-kampány fontos része a társművészetekkel közös munka. Miért gondoltatok erre?

[c]

Tavaly meglepetésként ért minket, hogy nem tudunk díjátadót szervezni, ezért valósult meg online a díjak átadása és a zsűrizés is. A díjátadó esemény ugyan idén is elmarad, de most tudtunk előre gondolkodni, és minél kreatívabban szerettük volna bemutatni a rövid listás könyveket. Végül mind a tíz alkotáshoz egy-egy társművészeti projektet kapcsoltunk: van, amihez kortárs táncot, van, amihez a filmet vagy a színházat, és van, amihez a komoly- vagy a könnyűzenét hoztuk közelebb. A kampányban sok kulturális intézménnyel működtünk együtt: a fotó- és videóanyagok nagy része a Nemzeti Táncszínházban készült, a kortárs irodalom népszerűsítésében pedig összesen több mint 25 művészeti intézmény és egyetem vett részt, például az Örkény Színház, a Katona, a Budapesti Fesztiválzenekar, a Müpa, a Pécsi Tudományegyetem vagy az Opera. 

A Libri márkanév az elmúlt évben többször szerepelt cikkekben: a Kepes-ügy és az Open Books kiválása, a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium megjelenése a Libri-Bookline Zrt.-ben, vagy akár a Meseország mindenkié kapcsán. PR-szempontból hogyan érdemes reagálni, milyen stratégiával készültök?

Átfogó, minden helyzetben bevethető PR-stratégia nem létezik, mindent eseti alapon kezelünk. A Libri Könyvkereskedelmi Kft.-t és a Libri Kiadói Csoportot sokan összemossák, de a két cég különállóan működik, így például az Open Books indulásával kapcsolatban inkább a kiadót érdemes megkérdezni. A Libri-Bookline kereskedőcégként minden kiadóval jó kapcsolatot ápol, ez közös érdekünk. Hidat képezünk a kiadók és az olvasók között – ezt PR-szempontból is jól mutatta a Meseország mindenkié körül kialakult helyzet, aminek megoldásával végül mindkét fél elégedett volt. A Mathias Corvinus Collegium pedig kisebbségi tulajdonrészt szerzett a cégben. Az, hogy egy nagyvállalat tulajdonosi köre változik, teljesen természetes folyamat.

Az áprilisi Kreatívban beszélgettünk a PublishDrive nevű e-könykiadóval. Az alapító azt mondta nekünk, az on-demand könyvnyomtatás irányába fejlődnének. Ez a módszer drágább, mint amikor hagyományosan egyszerre sok könyv kerül ki a nyomdából, de rugalmasabban tud reagálni a piac igényeire. Hogy látod, ez az irány meghatározó lesz a jövőben?

Igen, érdekes lehet, van rá igény. Logikus lépés, főleg a digitális korban, és külföldön viszonylag régóta működik is ez a módszer, az Amazonnak is van ilyen típusú szolgáltatása. Valóban drágább ez a megoldás, de személyre szabottabb, emberibb léptékű. Ha van valami, ami csak pár embert érdekel, nekünk ezeket az igényeket is meg kell hallanunk. A Libri és a Bookline kínálatában is elérhetőek alacsony példányszámú niche címek.

Korábban említetted azt is, hogy mivel az olvasás szabadidőért küzd, versenytársatok például a Netflix is. A streamingszolgáltatásokon kívül rengeteg új, specifikus magyar videós kontent jelent meg vagy erősödött az elmúlt évben. Hogyan reagáltok erre a folyamatra?

A kulturális tartalom egy dolog, a csatorna, amin keresztül eljut az emberekhez, pedig egy másik. A digitális fejlesztés a Librinél és a Bookline-nál is hatalmas feladat. Tavaly augusztusban én lettem az üzletfejlesztési osztály vezetője is, az elmúlt háromnegyed évben UX- és UI-designerekkel, fejlesztőkkel kezdtünk intenzíven dolgozni. A streamingszolgáltatók valóban versenytársak, az emberek szabadidejükben vagy sorozatokat és filmeket néznek, vagy olvasnak. A kettő együtt nem megy. Mi próbáljuk minél interaktívabb és élményszerűbb elemekkel fenntartani az olvasás iránti érdeklődést, ehhez pedig el kell érnünk az Netflix és az HBO által felállított ingerküszöböt. Tartalommal viszont remekül állunk, a könyvek mellett a Libri Magazin oldalon egyre több emberhez érnek el a szöveges és videós anyagaink is.