Első fokon pert nyert a Magyar Hang az Élvonal Alapítvány és Krausz Ferenc ellen abban a helyreigazítási ügyben, amelyet egy korábbi cikkük miatt indítottak ellenük – írta meg a Magyar Hang. A lap arról számolt be, hogy a Hankó Balázs vezette egykori Kulturális és Innovációs Minisztérium 261,7 milliárd forintos támogatást juttatott az alapítványnak.

A per nem a támogatás összegét vagy a szerződés létét vitatta, hanem azt, hogy a Magyar Hang „titkoltnak” nevezte a megállapodást. A kifejezés használatát az indokolta, hogy Krausz Ferenc korábban úgy nyilatkozott: a szerződést nem hozhatják nyilvánosságra, csak kormányzati kérés vagy utasítás esetén.

A szerződés végül egy közérdekű adatigénylés nyomán került nyilvánosságra, egy magánszemély közreműködésével, majd így jutott el a sajtóhoz.

A bíróság elsőfokú, még nem jogerős döntésében elutasította a felperesek keresetét, és perköltség megfizetésére kötelezte őket. Indoklásában a testület hangsúlyozta: a lap állítása nem valótlan, és az alapítvány részéről megfigyelhető elzárkózó magatartás a nyilvánosság korlátozásának minősülhet. A döntés szerint az, hogy sem sajtómegkeresésekre, sem adatigénylésekre nem adtak érdemi választ, megalapozza a „titkolózás” kifejezés használatát.

A bíróság azt is kiemelte, hogy az érintettek a jelentős közpénzfelhasználással járó szerződésről nem tájékoztatták automatikusan a nyilvánosságot, és később is csak kormányzati hozzájárulással adhattak információt annak részleteiről.

A Magyar Hang cikke után Magyar Péter már miniszterelnökként bejelentette, hogy felbontják az alapítvánnyal kötött finanszírozási szerződést, és a már kifizetett összegeket is visszakövetelik.

Bár Krausz Ferenc tárgyalásokat kezdeményezett az új kormánnyal, ezek nem vezettek eredményre. Azóta további részletek is napvilágot láttak, és az Élvonal Alapítvány – amely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működött – végül az MCC-vel együtt került állami irányítás alá.

A témában korábban a HVG-nek nyilatkozott Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter is, aki szerint az alapítvány célkitűzései – például a tehetséggondozás és nemzetközi kutatócsoportok Magyarországra vonzása – önmagukban támogatandók. Ugyanakkor úgy véli, a programra szánt források túlzottan magasak voltak, nemzetközi összevetésben is.

A miniszter hozzátette: az Élvonal megszűnésével a programot állami keretek között, átalakított formában folytatnák, jobban illeszkedve a hazai kutatási rendszerhez. Az eredeti konstrukció egyik fő kockázata szerinte az volt, hogy a jelentős források ellenére a külföldről érkező kutatócsoportok nem integrálódtak volna megfelelően a magyar tudományos életbe.

Nyitókép: Krausz Ferenc (Forrás: Készítette: Thorsten Naeser / Wikipédia)