Novembertől szinte minden webáruház „Black Friday” akciókkal igyekszik felpörgetni az eladásait, a beharangozott leárazások mellett azonban sokan különféle módszerrel próbálják kevésbé megfontolt vásárlásra ösztönözni látogatóikat – írja közleményében az NMHH. Ilyen az, amikor egy árucikk oldalát böngészve azt olvashatjuk, hogy egy termékből „már csak öt darab van”, vagy hogy rajta kívül „még huszonkét ember nézi” az akciós árucikket. Az NMHH szakértői azt javasolják: rendelés előtt mindig gondoljuk meg, valóban szükségünk van-e az adott termékre, és szánjunk időt a megfontolt döntéshozatalra: nézzük meg, létezik-e hasonló termék jobb áron, és ellenőrizzük, mennyibe kerül a kinézett árucikk más webáruházaknál. Ebben segítségünkre lehetnek az ár-összehasonlító oldalak, amelyeken gyakran azt is megnézhetjük, hogyan változtak a kínálati árak korábban, így azt is felmérhetjük, hogy az egyedülállónak hirdetett ajánlatok valóban olyan kivételesek-e.

Legyünk körültekintőek, ha egy addig általunk nem ismert webáruház kínál gyanúsan kedvező árakat. 

• Első körben érdemes elolvasnunk az adott kereskedőről szóló vásárlói véleményeket: ha egyáltalán nem vagy csak a közelmúltból találunk ilyeneket, az gyanúra adhat okot.
•  Ellenőrizzük, hogy a kereskedő oldalát megnyitva a böngésző címsorában van-e biztonságos kapcsolatot jelölő lakat ikon – ha ez hiányzik, ne adjunk meg érzékeny adatokat az adott oldalon. 
• Ne feledjük azt sem, hogy minden webáruháznak fel kell tüntetnie az elérhetőségi adatait és világos tájékoztatást kell nyújtania a szállításról, fizetésről, termékjellemzőkről és az elállási jogról is.

Az NMHH arra a jelenségre is felhívja a figyelmet, hogy a futárszolgálat üzenetét várva csalás áldozatai is lehetünk: gyanakodjunk, ha az elvileg a futárszolgálattól érkező értesítés szövege magyartalan, a feladójának e-mail-címe eltér a futárszolgálat hivatalos címétől, vagy az üzenetben található link nem a szolgáltató hivatalos oldalára vezet. Az ilyen linkekre kattintva könnyen adathalász weboldalakon találhatjuk magunkat, ahol bankkártyánk adatait vagy a netbankos bejelentkezési adatainkat próbálják kicsalni tőlünk. 

A hatóság azt is nyomatékosan közli, hogy a banki belépési adatainkra soha nem lehet szükség egy csomag kézbesítéséhez. A csalók egy másik, egyre gyakoribb pénzszerzési módszere pedig az, hogy olyan drága, utánvételes csomagot próbálnak kiküldeni számunkra, amelyet soha nem rendeltünk meg. Ilyenkor még az átvételt megelőzően győződjünk meg arról, honnan és kinek a nevére érkezett a csomag. Ha mi vagyunk a címzettek és biztosan tudjuk, hogy nem várjuk az adott küldeményt, inkább tagadjuk meg az átvételt, mielőtt kifizetnénk azt. Ugyancsak körültekintőnek kell lenni a családtagok vagy munkatársak nevére érkező fizetős csomagok átvételekor is, ilyenkor is bizonyosodjunk meg arról, hogy a címzett valóban küldeményt vár az adott feladótól. 

A csalások elleni védekezéssel kapcsolatos további tippeket a KiberPajzs oldalán találhatunk.