„Kedves MCC, sziauraim!
Tegnapig bizonytalanságban kellett élnie a magyar irodalom nem kis, libris részének.
Ennek vége(?)!”
Ilyen, és ennél provokatívabb kérdéseket tett fel a tegnap a kulturális szcénát megrázó Libri-ügy okán Bödőcs Tibor humorista, író. Bödőcs Facebook-oldalán cifrábbakat is írt, itt a 24.hu összefoglalója róla, a lényeget azonban látni belőle: sok szerző körömrágva várja, a Libri-Bookline-csoport és az általa tulajdonolt kiadók is beállnak-e a kormányzathoz és a Fideszhez dörgölőző kulturális szereplők sorába.
Miután az MCC (Mathias Corvinus Collegium) többségi tulajdonszerzése a Libri-Bookline-csoportban napvilágot látott, megjelentek az első elemzések és háttérsztorik is az ügyről. A G7 leírja például a vásárlás történetét. Az Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs által (kuratóriumi elnökként) vezetett elitképző, az MCC már 2021-ben kisebbségi tulajdonrészt szerzett a cégcsoportban Spéder Zoltán részének megszerzésével (ezzel vétójogot is).
Most az alapító és többségi tulajdonos, Balogh Ákos tulajdonrészének megszerzésével az MCC tulajdoni hányada 98,7 százalékra módosul.
A G7 arról ír, a pár éve még nehezen elképzelhetőnek tűnő történet pénzügyi nyomásra eshetett meg. A kormányoldalon rég terjedtek olyan vélemények, hogy szükség lenne egy könyves birodalomra, a Libri pedig piacvezető e téren (főleg az Alexandra megrogyása óta). Mindenesetre az MCC és Balogh Ákos viszonya nem volt felhőtlen, a stratégiai célokban is voltak viták, de Balogh-nak osztalék kivételét sem engedték. Mivel Balogh-nak az általa tulajdonolt és felújított, Blaha Lujza téri Corvin Áruház miatt szüksége volt tőkére, a G7 forrásai szerint működött a pénzügyi nyomásgyakorlás.
Aztán május 30-án a vállalat közgyűlése váratlanul megszavazta 4,2 milliárd forint osztalék kivételét, a kifizetés egy nappal az MCC többségi tulajdonszerzésének bejelentése után zajlott le. Ezzel az MCC is jól járt, így csak 12-15 milliárd forint körüli pénzt kellett leszurkolnia a könyves birodalomért.
Balogh a tanácsba, írók a bizonytalanba
Balogh a cikk szerint beül az igazgatótanácsba, valamint a helyén marad Sárközy Bence, a Libri Könyvkiadó kft. ügyvezető-igazgatója és kiadási igazgatója is (a Libri alá tartozó kiadók: Helikon, Jelenkor, Kolibri, Libri, Park). Ő azt nyilatkozta,
„egy nagy könyvkiadónál nem a tulajdonos számít, ők nem folynak bele az operatív döntésekbe, mi nem a tulajdonosi körtől kapjuk az utasítást”.
Távozók már így is vannak. Péterfy-Novák Éva a Facebookon jelentette be, hogy nem a Libri-csoportnál adná ki a jövőben írásait, és így tett Szentesi Éva is. Tompa Andrea egyelőre kivár és reménykedik, szintén facebookos posztja szerint a maradó nevek garanciát jelentenek arra, hogy a Libri alá tartozó Jelenkor Kiadóal együtt lehet dolgozni a jövőben is.
További ismert irodalmi arcok is aggodalmukat fejezték ki. Gerlóczy Márton író nem volt posztjában túl derűlátó, Pion István újságíró, slammer, költő reménykedik, hogy a kiadóknak maradt elég autonomiájuk (bár a szélmalomharc szót is megemlíti), Simon Márton költő az egyszerűség kedvéért posztolt egy facepalmot. Eközben beindultak a mémek is az iLLibri-felirattól az elképzelt 2024-es sikerlistáig.
Végül álljon itt a Magyar Írószövetség közleményéből egy részlet:
„A magyar írótársadalom elsöprő többségét képviselő Magyar Írószövetség úgy látja, hogy a tehetséggondozásért és a minőségi felsőoktatásért elkötelezett MCC többségi tulajdonossá válása a Libri Csoportban hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb piaci működéshez.”
Megkerestük a Librit is, amint jönnek válaszok, csatoljuk e cikkhez.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)
