Még májusban kisebb vihar keveredett az MMA körül, miután Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentette, hogy az Orbán-korszak egyik legfontosabb kulturális testületét, a Magyar Művészeti Akadémiát kérte fel közös egyeztetésre a kultúrpolitikája kialakításához. Az együttműködési szándékot az MMA üdvözölte, és kijelentették, készek segíteni a kormány munkáját.
A 24.hu akkor megírta, hogy a szakmán belül többen is kifejezték nemtetszésüket a döntéssel kapcsolatban, mivel az MMA egyértelműen kötődik a Fideszhez. Hozzátették, a döntően jobboldali-konzervatív művészeket tömörítő akadémia köztestületi státuszát még az Alaptörvénybe is beleírták, ezzel az MMA széles körű delegálási és vétójogot kapott, 2012 óta a Fidesz kulturális bázisaként működött.
A Magyar Közlönyben megjelent bejelentésre reagálva öt kulturális szakember (András Edit, Mélyi József, Nagy Gergely, Róka Enikó, Sasvári Edit) közleményt adott ki, amelyben arról írtak, hogy az MMA sosem volt politikamentes intézmény, köztestületi átalakítása óta pedig „aránytalan kulturális befolyást szerezve az orbáni rendszer kulturális alappilléreként szolgált”. Hozzátették, ha az új kultúrpolitika kidolgozását a kormány rájuk bízza, akkor az semmi mást nem jelent, csak a régi rendszer folytatását. Továbbá fontosnak tartják, hogy a Tisza kitartson az eredeti elképzelései mellett, és a tervek kidolgozásában széles körű párbeszédre törekedjen.
A felháborodásra Tarr válaszolt, és kijelentette, minden most születő jogszabálynak meg kell felelnie a jelenlegi Alaptörvénynek, ameddig el nem indul az alkotmánymódosítási folyamat, majd pedig egy új alkotmányozási folyamat a végén népszavazással megerősített új alkotmánnyal.
„A tegnap megjelent statútumrendelet célja, hogy a ma délután sorra kerülő átadás-átvétel során minden feladat átvételre kerüljön a bukott kormánytól. A Tisza-kormány, az új, saját programján alapuló feladatok elosztásáról, megnevezéséről később, egy statútumrendelet-módosítással fog tudni rendelkezni” – írta májusban, majd megígérte, hogy az új kormány visszaadja a döntést az érintettek kezébe, és velük együtt döntenek az MMA sorsáról is.
A májusi események után az MMA hétfőn sajtótájékoztatót tartott a Művészeti Ösztöndíjprogramjukról, a fő üzenetük az volt, hogy több mint tízezren jelentkeztek a programra.
Azt hangsúlyozták, hogy a 2018-ban indult – programszerű, három évre szóló – ösztöndíj célja az alkotó- és az előadó-művészeti, valamint a művészetelméleti tevékenység támogatása, azok anyagi feltételeinek megteremtése mellett az ösztöndíjasok szakmai kapcsolatainak bővítése, alkotásaik népszerűsítése, életpályájuk dokumentálása. Az indulás óta eltelt időszakban 2026-ra összesen 11 003 pályázat érkezett a programra. A művészeti alkotómunkát támogató pályázaton a nyertesek a pályázathoz benyújtott munkatervük megvalósítására havi kétszázezer forintos juttatást kapnak három éven át.
„Mindannyian érezzük azt, hogy az életünknek és a művészi alkotómunkának is van egy ritmustalansága. Sodródunk a lehetőségekkel. És talán ez az ösztöndíjprogram egy kicsit segít ezt a kizökkent világot, kizökkent időt rendbe tenni. Mégiscsak van egy ritmusa, vannak szemeszterei, találkozók, online felületek, valóságos találkozók, ahol átadunk valamit. (…) Ezt a ritmust és ezt a segítséget szeretné az intézet és az MMA megadni. Egyrészt az ösztöndíj összegévél a mindennapi terhektől egy kicsit megszabadítani az ösztöndíjasokat, de legfőképpen egy közösséget létrehozni, amely egymástól tanul, egymást alakítja, élő közösséggé válik. (…) Ez egy közösség, amely nem ér véget három év után, hanem van egy alumni program is, egy utókövetés. Ha valaki könyvet akar kiadni a munkáiról, koncertet ad, kiállítást szervez, az MMA segít ebben, hogy meg tudja mutatni magát” – mondta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a hétfői sajtótájékoztatón.
A képzőművészet a legnépszerűbb, nő az érdeklődés a tervezőművészet iránt
Az építőművészet, a film- és fotóművészet, az ipar- és tervezőművészet, az irodalom, a képzőművészet, a művészetelmélet, a népművészet, a színházművészet és a zeneművészet kategóriákban idén 1063 pályázatot nyújtottak be, amelyből 1039 volt formai és tartalmi szempontból is érvényes. A legnépszerűbb művészeti ágnak – az elmúlt évhez hasonlóan – a képzőművészet bizonyult, a második helyre a film- és fotóművészet került. Míg az előbbire 252, addig az utóbbira 161 pályázatot adtak be a 18 és 50 éves kor közötti jelentkezők. A harmadik legnépszerűbb művészeti ág idén az ipar- és tervezőművészet lett, 153 benyújtott pályázattal megelőzve a népszerű zeneművészetet.
A képzőművészet kategóriában 17, a film- és fotóművészet kategóriában 16, az építőművészet kategóriában 7, a művészetelmélet kategóriában 8, a színházművészet kategóriában 8, az irodalom kategóriában 11, a népművészet kategóriában 8, az ipar- és tervezőművészet kategóriában 15, míg a zeneművészet kategóriában 10 főnek ítélte oda a döntőbizottság a három évre szóló ösztöndíjat.
Az ösztöndíjasok körében a határon túli magyar alkotók aránya évek óta stabil, általában 8–10 százalék körül alakul. A nemek megoszlása kiegyensúlyozott képet mutat. A 2026. évi nyertesek 46 százaléka nő, míg 54 százaléka férfi. Az életkori összetétel alapján megállapítható, hogy bár az ösztöndíjasok között jelentős számban találhatók 18 és 30 év közötti alkotók, a többséget a középkorú, illetve a 35 év feletti korosztály képviseli.
A 10 tagú döntőbizottságot az MMA elnöke és az általa felkért bírálóbizottsági tagok (az MMA művészeti tagozatainak vezetői) alkották: Turi Attila (a bizottság elnöke), Bazsinka József, Jánosi Zoltán, L. Simon László, Rátkai Erzsébet (Nagy Viktor helyetteseként), Salamin Ferenc, Sára Ernő, Szerényi Béla, Szurcsik József, Zsigmond Dezső. A támogatásra érdemes munkákat az akadémikusok külső szakértők bevonásával, velük együttműködésben bírálták el. A pályázati, támogatási időszak kezdete 2026. szeptember 1., a támogatási időszak vége 2029. augusztus 31.
Dr. Csáji László Koppány, az MMA Művészetleméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ösztöndíjprogram nem a pályakezdőket támogatja: ahhoz, hogy valaki bekerüljön, már komoly művészeti eredményeket kell, hogy elérjen. A mostani nyertesek nagyjából fele olyan, aki már korábban is jelentkezett. Az ösztöndíjat a nyertesek azért kapják, hogy tudjanak fejlődni, megismerkedni minél több kollégával, részt venni az MMA programjain, alkotótáboraiban, és segítsék az életpálya felfelé ívelését.
„Az ösztöndíj célja, hogy ne a havi összeg legyen a legfontosabb, hanem az, amit ezen kívül kapnak. A konzultációk, a mentorálást, a kiállítási-, publikációs-, koncertlehetőségek, a kapcsolatépítési lehetőség itthon és külföldön” – folytatta. A pályázatnál értékelik az életmű eddigi szakaszának a kvalitását, másrészt azt, hogy ez alatt a három év alatt mit szeretne létrehozni.
A hároméves időszak után pedig megmutatják, mit hoztak létre az ösztöndíjasok. Erre jött létre 2023-ban az Essentia Artis művészeti fesztivál. A Pesti Vigadóban rendeznek nagyszabású kiállítást, de vannak kapcsolódó programok, amikor a színházművészek, irodalmárok, filmesek meg tudják mutatni azt, hogy mi az, amit ez alatt a három év alatt létrehoztak, mi az az érték, amivel gyarapították a magyar kultúrát, illetve a magyar művésztársadalmat.
Fotó: Hild-villa/MMA Facebook-oldal
