Megtartotta rendes közgyűlését a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) május 14-én, csütörtökön. Az eseménnyel kapcsolatos érdeklődést fokozta, hogy éppen egy héttel azt megelőzően lemondott elnökségi tagságáról Szántó Balázs, a Noguchi ügyvezető partnere. Szántó akkor azt írta: „Megkésett, de legalább gyáva, megalkuvó reakció volt az aláírás nélkül a Facebookon és a LinkedInen közzétett, hangsúlyozottan és szándékosan nem-közlemény, nem-állásfoglalás a magyar kommunikációs szakma egyik, sőt, momentán legfontosabb kérdésében” – így minősítve az MPRSZ megnyilvánulását a Balásy Gyula videóvallomásával kirobbant ügyre. Erről a Kreatív is részletesen beszámolt.
A közgyűlés ennek ellenére nyugodt légkörben zajlott, a tagok a többi között döntöttek az új alapszabály és az etikai kódex elfogadásáról. Az alapszabály módosítását két nem szavazat mellett, míg az etikai kódexet egyhangúlag fogadta el a közgyűlés.
Az új alapszabály és etikai kódex elfogadása jelentős strukturális és szemléletmódbeli változásokat hoz a Magyar PR Szövetség életébe.
Az alapszabály módosítása
Az alapszabály módosítása – a többi között – rendelkezik az elnökség létszámának ötről hét főre növeléséről. A jövőben a testület egy elnökből, két alelnökből és négy elnökségi tagból áll majd. Ez a módosítás a novemberben esedékes őszi tisztújítás után, a következő ciklustól lép életbe.
Igaz, Szántó Balázs távozása után az elnökség létszáma négy főre csökkent, de az elnökség álláspontja szerint ez nem befolyásolja a szövetség működőképességét. Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a nyári időszakban egyébként is kevesebb az aktivitás, a folyamatban lévő szakmai programokat (például a PREXA 2026 versennyel kapcsolatos teendőket) pedig el tudják végezni.
A mandátumok időtartamát és számának korlátozását érintő változások
A tisztségviselők megbízatása az eddigi kettőről három évre módosul, ami tulajdonképpen visszatérés a szövetség korábbi, 30 évig tartó gyakorlatához.
Emellett bevezetik a mandátummaximalizálást. A vezető tisztségviselők megbízatása legfeljebb két ciklusra korlátozódik. Fontos szempont volt, hogy ez a rendelkezés nem visszamenőleges hatályú, tehát az új feltétel az őszi tisztújítástól érvényes.
A tisztújító közgyűlés formájával kapcsolatban, bár felmerült az online lebonyolítás lehetősége, a szövetség végül a személyes jelenlét mellett döntött, hogy biztosítsák a jelöltek bemutatkozásának és a személyes szakmai párbeszédnek a lehetőségét. Technikai megoldásokkal ugyanakkor segítik a folyamat gyorsítását.
Az etikai kódex legfőbb változásai
Az új kódex kifejezetten az alapszabályban rögzített értékekre épül. A cél egy olyan modern dokumentum létrehozása volt, amely teljes mértékben megfelel a nemzetközi szakmai normáknak is. Szinai Ádám etikai bizottsági tag vezetésével egy teljesen új gondolatiságot és terminológiát vezettek be, amely jelentősen frissíti a korábbi szabályozást.
Az etikai kódex elfogadása után a következő lépés az etikai vizsgálatok eljárásrendjének részletes kidolgozása lesz, amelynek célja, hogy a ciklus végére egy alaposan kidolgozott rendszer álljon rendelkezésre.
A közgyűlést záró párbeszéd
A párbeszéd során hangsúlyos szerepet kapott Szántó Balázs elnökségi tag lemondása, valamint az ebből fakadó belső feszültségek őszinte feltárására való törekvés. Szántó Balázs – bár nem tervezte – szintén felszólalt a közgyűlésen, ahol elnézést kért az általa korábban használt „gyáva, megalkuvó” kifejezések miatt azoktól, akikre ez nem vonatkozott. Emellett méltatta a szövetség munkáját, és megköszönte az eddigi együttműködést. Felszólalásáról pénteken LinkedIn-posztban részletesen beszámolt.
A felszólalók sürgették a szakma múlttal való szembenézését, különös tekintettel a közbeszerzési gyakorlatok kérdéseire.
Sárosi Péter, örökös tag, az ország első magán PR-ügynökségének alapítója, a beszélgetés során éles kritikát fogalmazott meg a szövetség elmúlt időszaki működésével és szakmai felelősségvállalásával kapcsolatban.
Sárosi „sunyinak” nevezte az elnökség május 7-én megjelent, „nehezen beazonosítható műfajú” közleményét. Sérelmezte, hogy a szöveg gyakorlatilag semmit nem mondott a szakmáról, ráadásul a szövetség saját portálján sem volt elérhető, amit kommunikációs szakemberektől elfogadhatatlannak tart.
Élesen bírálta az utóbbi idők közterületi kampányait, amelyekben szerinte a háborús uszítástól a rémhírterjesztésig sok minden megjelent a társadalom szándékos megosztása érdekében. Kiemelte, hogy ezen kampányok mögött sok esetben elismert szakmabeliek álltak, ami felveti a tudás rossz célokra való fordításának kérdését is.
Úgy vélte, a szövetségnek abba az irányba kellene elmozdulnia, hogy a kommunikációs szaktudást a társadalom javára és az ország hangulatának javítására használják.
Sós Péter János (SPJ), örökös tag a hozzászólásában a szakma etikai megújulását, a múlttal való szembenézést és a PR valódi társadalmi szerepének visszaállítását sürgette.
SPJ – ahogy a szakmában ismerik – nehezményezte, hogy a közgyűlésen a legfontosabb szakmai kérdések az „Egyebek” napirendi pont alá kerültek. Úgy vélte, a szavaknak jelentése van, és a bürokratikus körök után végre a szakma valódi lényegéről kellene beszélni.
Úgy látja, az országban zajló óriási változások közepette a szakma legfontosabb feladata a szembenézés lenne. Szerinte az elmúlt időszakban (melyet „kisátkos”-nak nevezett) a PR-eszközöket sokszor káros célokra használták.
Élesen bírálta a korábbi rendszer módszereit – amelynek szerinte egyik legfőbb fegyvere éppen a PR volt – külön kiemelve a „black PR-t”, a lejáratást, a hamisítást, a csúsztatásokat és a „mellékeretezést”. Véleménye szerint ezek a módszerek mérgezték meg a közéletet.
Javasolta, hogy az elnökség dolgozzon ki egy munkatervet vagy ütemtervet a szakmai „tisztulásra” és a „lélekmérgezéssel” kapcsolatos kérdések feldolgozására. Szeretné, ha a szövetség aktívan foglalkozna azzal, hogyan lehetne a szakmai légkört megtisztítani.
Sós Péter János arra kérte a szövetség vezetését, hogy ne csak a formális működéssel, hanem a PR etikai alapjainak helyreállításával is foglalkozzon.
Az eszmecsere végén – több résztvevő felszólalása mellett – a tagság a szakmai hitelesség visszaállítását és a transzparensebb működést jelölte meg jövőbeli célként a változó társadalmi környezetben.
Nyitókép: Sós Péter János felszólal az MPRSZ rendes közgyűlésén 2026. május 14-én. (fotó: Tiszóczi Roland / Kreatív)
