„Amikor 1980-ban elindult a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF), a cél kifejezetten az volt, hogy a fővárosi turizmusban holtidőszaknak számító márciust megtöltsék turistákkal. Azóta eltelt több mint négy évtized, (de a BTF még mindig sikeres, csak időpontja tolódott későbbre, idén április 29-én indul – a szerk.) és létrejött a Müpa, amely gyakorlatilag egész évben olyan programokat és előadókat kínál, amelyek korábban csak a BTF keretében tudtak megvalósulni. Ma már Budapestnek és az egész országnak számos olyan tere van, ahol ilyen nívós előadókat lehet nézni” – mutatott rá Faix Csaba, a Budapest Brand vezérigazgatója. 

Szerinte amikor ma az utazók úti célt választanak, nem kifejezetten egy-egy program kedvéért indulnak el, de kifejezetten örülnek, ha ottlétük alatt valami izgalmas történik a városban. A Budapest Brand csapata is épp ezért kezdett el a város tereit megtöltő programokat felépíteni, hogy az idelátogatók jó élményekkel térjenek haza. Ugyanakkor támogatóként, programfejlesztőként is segítik a kulturális életet, másrészt pedig láthatóságot adnak, hogy a fővárosi rendezvényeknek híre menjen. A budapestinfo.hu adataiból az látszik, hogy ma már főképp Budapestről böngészik a programkínálatot, tehát nem előzetesen terveznek a külföldi vendégek. 

„A közösségi médiában hatalmas a zaj, és nehéz kitűnni, de ott is látszik, hogy mit szeretnek az emberek: a klasszikus programajánlók messze nem teljesítenek olyan jól, mint azok a posztok, amelyekben benne van a város, a látnivalók és történeteket mesélünk” – tette hozzá Faix Csaba.

Együtt hatásosabb

„Veszprém Európa Kulturális Fővárosaként (EKF) speciális helyzetben volt: ez nem csupán egy izgalmas programsorozat, hanem kultúraalapú város- és régiófejlesztés. Veszprém és a Bakony-Balaton régió már a pályázati anyagban is megfogalmazta azokat a kérdéseket, amelyekre választ akart kapni, és így jutottunk el például oda, hogy a történelmi belvárost megtöltöttük élettel, visszafordítva az elnéptelenedési tendenciát” – mondta Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt vezérigazgatója. Az EKF nem elsősorban a turistákra, hanem a helyiekre céloz, de a kulturális programok támogatják az éttermek, a szálláshelyek telítését, tehát a turizmus szempontjából is fontosak. Ám mivel Veszprémben nincs megfelelő mennyiségű minőségi szálláshely, ezért a balatoni településekre támaszkodtak, hiszen tisztában voltak azzal, hogy sikeresek csak a környező régióval együtt lehetnek. 

Faix Csaba szerint minden városban adottak a turisták jóérzéséhez szükséges kellékek. A város sikere viszont attól függ, hogy mennyire tudjuk jól elmesélni a történetét, mivel tudjuk izgalmassá tenni. Itt jön képbe a kulturális kínálat, ami önmagában érdemi változást nem feltétlenül hozna a vendégéjszaka-számokban, ezért ezt mixelni kell a többi hozzávalóval. És ugyanez igaz a Szigetre is: a vendégek az élményekért, és nem feltétlenül a line-upért jönnek, itt a főváros célja az, hogy nézzenek szét a városban, költsenek, töltődjenek fel és később is jöjjenek vissza.

Fesztiválozó turisták

Kádár Tamás, a Sziget Kft. ügyvezetője elmondta: a fesztiválnak hosszú távú együttműködése van Budapesttel, amelyben vállalják, hogy a fővárosi turizmust támogatják, és tavaly az EKF kapcsán Veszprémet is népszerűsítették. „A kommunikációnkban abszolút szimbiózisban jelenik meg a főváros, és nagyon kevés olyan európai város van, amelyik ezt hasonlóképpen tudja megtenni, mert a fesztiválok általában a lakott területektől távol találhatóak. A Sziget évente 100-120 ezer külföldi turistát vonz, és ők 3-4 éjszakát maradnak, ami 30-40 százalékkal meghaladja a budapesti átlagos tartózkodási időt” – mutatott rá a rendezvény főszervezője. 

A fesztiválpiac annyiban átalakul, hogy olyan nagy sztárok, mint például a Coldplay, inkább stadionkoncerteket adnak és ezeknek Kádár Tamás szerint igenis van turistavonzó hatásuk. 

Sajnos azonban a jegy árát terhelő 27 százalékos áfa miatt a hazai koncertszervezői piac komoly hátrányban van a régiós versenytársakkal szemben, ahol ez mindössze 9 százalékos. 

Nagyon fontos lenne továbbá, hogy állami oldalról versenyképes helyzetet teremtsenek a könnyűzenében és a könnyebb műfajokban tevékenykedő kluboknak, helyszíneknek – és ez már nagyon régi adósság.

Megosztott tapasztalatok

A Sziget új tulajdonosa, a Providence Equity Partners 2017 óta van jelen a fesztivál életében. „Eleinte mi is azt gondoltuk, hogy könnyebb lesz a sztárokat leszerződtetni, de ez nem így alakult. A portfólióban több mint 90 fesztivál található és mindenki maga bookol, maximum a fellépőkben egyeztetünk. Sokkal inkább a tudást (például a fesztiválszállásokkal kapcsolatban) és az információt osztjuk meg egymással, így négy éve fájó szívvel láttuk, hogy a pandémia alatt más országok hogyan segítették a fesztiválokat.”

Az EKF birtokosoknak is van egy külön „családja”, ahol a tapasztalatokat, megoldásokat vitatják meg egymással. Mindenhol komoly kihívás, hogy a helyieket hogyan lehet bevonni, ezért fontos, hogy az ő támogatásukkal szülessenek programok és büszkék legyenek saját városukra, mert ezt az idelátogatók is érzik. Markovits Alíz elmondta, hogy Veszprémet immár a jó gyakorlatok között tartják számon és sok helyre hívják őket, hogy osszák meg a tapasztalataikat – nem csupán az EKF-aspiránsok, hanem azok a települések is, amelyek a kultúrát a városfejlesztés érdekében kívánják használni.

Messziről is híresek

A veszprémiek az EKF kapcsán a nemzetközi ismertséget is szerették volna megalapozni. Az intenzív sajtómunkának köszönhetően 45 országban több mint 1000 cikk jelent meg, számos road-shown vettek részt, és itthon is rengeteg együttműködő partnerrel dolgoztak (ilyen volt például a MÁV és a Budapest Airport is). Most az a feladat, hogy az EKF után megmaradó dolgokat népszerűsítsék.

Mindehhez influenszereket is bevetettek, de mivel a kultúrát a legszélesebb körben értelmezik, voltaképpen a sporttól a gasztronómiáig terjedő skálán, ezért a támogató influenszerek köre is széles volt, és fontos szerepet játszott a helyi kötődés. 

Kádár Tamás szerint a zenészek már önmagukban is influenszerek, és természetesen nagyon fontos, hogy ők maguk is hírét vigyék az eseménynek. A pandémia után azonban komoly hangsúly került a hagyományos értelemben vett influenszerekre is, és számos országban szerződtek le befolyásos szereplőkkel, leginkább helyi ügynökségek segítségével. 

A Budapest Brand is folyamatosan fejleszti az eszköztárát, ennek egyik eleme az influenszer-együttműködések. A már régóta működő, jól bevált study tourokra is hívják őket, mert itt csak a csatorna más, az élmény átadására ugyanúgy koncentrálni kell. És bár Faix Csaba szerint ezek sokszor illékony promóciók, nem árt minden hangszeren játszani.

Látvány és tabuból kibújó kényelmi megoldás 

Az elmúlt évek emlékezetes kommunikációs/kulturális megoldásai kapcsán Faix Csaba a Metrófesztivált emelte ki, ahol az M3-as állomásait használták fel különböző programok helyszínéül. A tervezésnél már a nulladik perctől kezdve a látványos elemek bevonására törekedtek, így került végül csúszda a Kálvin téri állomásra, ami hatalmasat ment a (közösségi) médiában. 

A Sziget tavalyi kommunikációjának a szervezők számára legmeglepőbb eleme az volt, amikor bemutatták, hogy a vendégterekben a toitoi-okat angol wc-kre cserélik – és ez a poszt több like-ot és nagyobb engagementet kapott, mint Billie Eilish koncertjének bejelentése. 

Veszprémben az egész várost megmozgató EKF megnyitó is hatalmas sikert aratott. Szintén rengeteg pozitív visszajelzést kapott a Gyárkert közepén álló, a Hello Wood által őshonos magyar fafajtákból összeállított installáció, valamint Pályi Zsófia Balaton-fotósorozata, amely meghökkentő, ikonikus és mindenki által ismert szereplőket mutatott be.

Borítókép: Sziget 2023