Az eseményt újságíróknak, tartalomkészítőknek, rendezvényszervezőknek szervezte az Egyenlítő Alapítvány Médiaérzékenyítő munkacsoportja azzal a céllal, hogy a sokkoló tények mellé lehetséges megoldásokat is mutasson.
Heal Edina az alapítvány vezetője így indokolta, hogy miért is kell a női reprezentáció emelésével foglalkozni:
„A média az a tükör, amelyben a társadalom saját magát látja. De vajon mit mutat ez a tükör? Azt látjuk, hogy a döntéshozó, a szakértő, a véleményformáló és a sikeres vezető szinte mindig egy férfi. A nők a társadalom fele, mégis alig kapnak teret a hírekben, a magazinokban és a műsorokban, különösen akkor, ha szakértelemről van szó. Amikor a gazdaság, a technológia, vagy a politika a téma, hajlamosak vagyunk kizárólag férfiakat meghívni. Ezzel egyrészt elszalasztjuk a gazdagabb, teljesebb történetmesélés lehetőségét, másrészt pedig láthatatlanná tesszük a nők eredményeit és hozzájárulását. Ez a láthatatlanság több, mint egyszerű kihagyás. Ez egy üzenet a fiatal lányok és nők számára, hogy a vezetői pozíciók, a tudományos karrierek és a siker a férfiak világa. Adjunk egy reményt a lányoknak, egy lehetőséget az egyenlő esélyekre!”
Csisztu Zsuzsa, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) alelnöke előadásában több oldalról is közelítette a problémát a sportújságírás területén. Amellett, hogy globálisan alacsony a sportújságírónők aránya, még mindig gyakori a nők sporteredményeinek sztereotip ábrázolása. A hírekben sokszor tesznek utalást a sportolónők külsejére, családi állapotára, és a velük kapcsolatos jelzők is gyakran előítéletről árulkodnak. Előadását megdöbbentő adattal zárta: a European Aquatics 2025/2026-os vízilabda-kupájának publikus díjazása a férfiaknál 125 ezer euró, míg a nőknél 20 ezer euró volt.
A nők sztereotip ábrázolása szorosan összefügg azzal is, milyen az arányuk az újságírók és tartalomkészítők között. Végh Veronika, a Ringier Hungary EqualVoice nagykövete előadásában bemutatta: tízből négy cikket ír nő, ők is jellemzően az egészség, a kultúra és a társadalmi kérdések területén publikálnak, miközben alacsony (kb. huszonöt százalékos) a szerkesztőnők és médiavállalati vezetőnők aránya. Pedig az újságírónők gyakrabban szólaltatnak meg nőket szakértőként, és kevesebb sztereotípiát használnak velük szemben. „Elengedhetetlen, hogy az újságírók aktívan keressék a női megszólalókat, nem csak a hagyományos női témákban” – tette hozzá.
Sáfrány Réka, a Női Érdek elnöke egy friss, globális felmérés eredményéről számolt be. A GMMP (Global Media Monitoring Project) egy ötévenkénti globális vizsgálat a nők ábrázolásáról a médiában. Egyetlen nap médiatermését elemzik több országban, így Magyarországon is. A 2025-ös eredmények alapján a női egyenlőség a médiában hosszú évek óta alacsony szinten stagnál; minimális előrelépés tapasztalható az újságírónők arányában, de a női megszólalásokban és a nőkkel kapcsolatos témaválasztásban továbbra is régi beidegződések élnek.
A kerekasztal-beszélgetésen három nagy magyarországi kiadó képviselői (Csáti Melinda, vezető szerkesztő, GLAMOUR, Ringier Hungary; Gergely Márton, főszerkesztő, HVG; Pácsonyi Daniella, kreatív és kommunikációs igazgató, Central Médiacsoport) mondták el, ők hogyan látják a helyzetet, illetve milyen szerkesztőségi elveket, gyakorlatokat ismernek és alkalmaznak ennek javítására. A Ringier-nél rendszeresen készül statisztika a női megszólalásokról, és egy AI-alapú eszközük is segít a sztereotip szóhasználat elkerülésében; a Centrálnál hisznek abban, hogy a női menedzsment sokat lendíthet az ügyön; a HVG-nél pedig a publicisztika rovat szerzői között vezettek be ötven–ötven százalékos arányt, és figyelnek a szerkesztőnők, hírszerkesztők jelenlétére is.
A délelőtt második felében Vámosi Mariann, a Projectis Consulting alapítója és vezető tanácsadója tartott workshopot az újságírók és tartalomkészítők számára, ahol kifejezetten gyakorlati megoldásokat kerestek. Az Egyenlítő Alapítvány célja, hogy a workshopon kidolgozott lehetséges jó gyakorlatokat és ötleteket olyan ajánlássá formálja, amelyet a szerkesztőségek és tartalomgyártók mindennapi munkájukban használni tudnak a női reprezentáció javítására.
Nyitókép: Pexels/ George Milton
