Nekem is mondhatod: foglaljak helyet – üzeni az Egyesület az Inklúzióért héten indult kampányának egyik kreatívján egy nevető kerekesszékes férfi. Egy másikon egy vidám sárga pólós Down-szindrómás lány mosolyog és arra biztat, hogy tőle is kérdezhetünk komolyat. Ez a humor és derű hatja át az érzékenyítő kampány minden egyes elemét, és nem véletlenül: az alkotók úgy szerették volna megmutatni az embereknek a speciális igényű társaikat, hogy észrevegyék, túlgondolás nélkül is kapcsolatba lehet velük lépni. 

A kampány mögött álló egyesület 2017 óta dolgozik azon, hogy egy elfogadóbb és együttműködőbb világ jöjjön létre a „sima” és a speciális igényű „fordított” emberek között  (innen ered a szervezet ismertebb neve, az Egy Sima, Egy Fordított). Az elmúlt években gyerekeknek és felnőtteknek tartottak szemléletformáló foglalkozásokat, (gyógy)pedagógus-képzéseket, szerveznek sorstárs-csoportokat azért, hogy a „sima” és a „fordított” világ között lebontsák a falakat. Míg eddig kis csoportokkal dolgoztak együtt óvodákban, iskolákban, céges bunchokon, addig most kiálltak a szélesebb nyilvánosság elé és Budapest utcáin közterületi kampánnyal továbbá online felületeken ösztönöznek arra, hogy a különböző képességű emberek kezdjenek el nyitni egymás felé. 

„A mi küldetésünk kezdettől fogva az inkluzív szemlélet megismertetése volt, de nem találtuk annak a formáját, hogy ezt egy kampánnyal hogyan tudnánk megtámogatni. Ebben segített nekünk pro bono a Mediator reklámügynökség. A nonprofit és forprofit vállalatok összekapcsolódásával foglalkozó Local Heroes hozott össze bennünket, és az ügynökséggel azonnal egymásra hangolódtunk, az eltelt egy év alatt rengeteg közös munkaórát töltöttünk együtt” – mondta el a Kreatívnak Török Flóra, aki az egyesület egyik alapítója és operatív vezetője. 

Csirke Dániel, a Mediator kreatívigazgatója is azt erősítette meg, hogy hosszas előkészület után fél év közös munka során született meg a brief. A szervezet számára fontos volt, hogy a kampány hangvétele könnyed, humoros és pozitív legyen. El akartak mozdulni az eddig megszokott üzenetektől, hiszen derűs hangvétellel lehet a leginkább arra bátorítani az embereket, hogy ne féljenek párbeszédet kezdeményezni.
 

„A beszélgetést mi négy fogyatékossággal élő emberrel kezdtük el, és az ő személyes történeteiket, élményeiket használtuk fel a kampány során arra, hogy akadálymentesítsünk – a fejekben. Már az elején éreztük, hogy a párbeszédet nem a szívfacsaró történetek, hanem az őszinte, humoros hozzáállás fogja megnyitni. Ezek igaz történetek, amibe mindenki beletett egy szeletet saját magából” – mondta a kreatívigazgató.

„A közös munka nagyon jól alakult, hiszen mindenki azzal foglalkozott, amihez ért, a Mediator a reklámmal, mi pedig a befogadó szemlélet és az akadálymentesítés kérdéseivel, valamint a speciális szereplők kiválasztásával” – említette Török Flóra. Elárulta, hogy nem kellett több száz embert castingolniuk, mivel dolgoznak vagy önkénteskednek velük olyan tapasztalati szakértők, akikről tudják, hozzájuk hasonlóan pozitív szemlélettel és tabuk nélkül beszélnek a fogyatékosságból adódó mindennapi kihívásaikról. Közülük választották ki a kreatívokon feltűnő arcokat. „Egyedül Down-szindrómás szereplőnk nem volt, ezért a MáSzínházhoz fordultam. Azt kértem, hogy olyan fiút vagy lányt javasoljanak, aki komfortosan érezné magát a kamerák előtt, és mindennel ami ezzel együtt jár. Olyat kerestünk, akit nem zavar, hogy sminkelik és fodrász dolgozik a haján, és bírja az egésznapos fotózással járó megpróbáltatásokat. Petra nem hogy bírta, egyenesen imádta, ezzel a felkiáltással lépett be a stúdióba: »Kamera! Imádom!«"

A fotókat Bársony Bence készítette, aki személyes érintettsége mentén kötődik az egyesülethez, és jól értett a szerepők nyelvén, a MáSzínház színésznője, Pere Petra például annyira feloldódott, hogy haza sem akart menni – elevenítette fel a kreatívigazgató. 

„Ez egy igazi örömmunka volt számunkra. Nem először dolgoztunk együtt nonprofit szervezettel, korábban a Noé Állatotthon Alapítvány, az Étel az Életért Alapítvány és az Országos Diabétesz Szövetség kommunikációját is segítettük. A Mediator csapata számára fontos, hogy mindabból a reklámos tudásból, amit a forprofit cégekkel való közös munka által szereztünk, visszaadjunk a társadalomnak, és szemléletformáló kampányokkal segítsünk civileket, alapítványokat” – magyarázta Csirke Dániel. Ezt a kampányt azért is tartja fontosnak, mert a reklámokban még ritkán szerepelnek olyanok, akik eltérnek az átlagtól, pedig az egyesület szerint egy sima emberre egy fordított jut - és itt a fordítottba beletartoznak a tanulási nehézségek éppúgy, mint a végtaghiánnyal született, vagy látássérült emberek.
A kreatívigazgatótól azt is megkérdeztük, hogy milyen jó külföldi példát lát hasonló témában, és a hangvételben hasonló Apple sok díjat begyűjtött The Greatest kampányát említette.

Juhász Tamás író, zenész a 9 Magazin újságírója

Szívesen vállaltad el a kampányban való szereplést? 

Amikor felkértek a kampányhoz, egyértelmű volt számomra, hogy elvállalom. A szereplés egyáltalán nem idegen számomra, édesanyám, Sándor Erzsi újságíró gyerekkoromban a Magyar Rádióban dolgozott, és amikor a kollégái vak gyereket akartak megszólítani, akkor nem keresgéltek sokáig, hanem engem kérdeztek meg. 

A humor és a derű hatja át a kampányt. Szerinted ezzel el lehet érni azokat, akik alapvetően nem érzékenyek a fogyatékossággal kapcsolatos témákra? 

Két válaszom van erre, egy optimista és egy pesszimista. Az optimista szerint igen, el lehet vele őket érni, mert az emberek alapvetően kíváncsiak, egy ilyen kampány pedig segíthet őket közelebb vinni ehhez a témához. A pesszimista szerint pedig egy kampány sajnos nem elég, aminek globális és lokális oka is van. Amerikában annyira túltolták a PC-séget, hogy most már Magyarországon is sokan félnek megszólalni, attól tartanak, hogy azzal, amit mondanak, megbántják a másikat. 

A másik probléma pedig Magyarországon a párbeszédre való képtelenség, ami a PC-felhanggal együtt nagyon megnehezíti a kommunikációt. 

Ez már abból látszik, hogy amikor megyek az utcán, akkor a legritkábban kérdezik meg, hogy segíthetnek-e, ehelyett azonnal megfognak és közlik, hogy segítenek. Meg sem fordul a fejükben, hogy azért megyek az utcán, mert jól vagyok és tudom, hogy hová akarok menni. Ha meg is kérdezik, hogy segíthetnek-e, már meg is fognak, pedig még nem válaszoltam. Ha pedig azt felelem, hogy köszönöm, nem kérek segítséget, sokszor megsértődnek. Ezekben a szituációkban abszolút megjelenik a kommunikációs képesség és a megértés hiánya. 

Ha már arra biztat a kampány, hogy ne gondoljuk túl, kérdezzünk bátran, mint kollégát megkérdezlek: befolyásolja-e az újságírói munkádat az, hogy nem látsz? 

A covid alatt lettem újságíró a 9 magazinnál, akkor is és azóta is főleg telefonon beszélek az emberekkel. Ha valaki találkozni szeretne velem, arra is van mód. Volt olyan, amikor a feleségem kísért el és húzódott hátra egy interjún, vagy fotós jött velem és együtt dolgoztunk. Az interjúalanyaim sosem jelezték vissza, hogy probléma lenne az, hogy nem látok.

Török Flóra azzal zárta a beszélgetést, hogy reméli, a kampánnyal azok fejében is elindul változás, akik eddig el sem tudták képzelni, hogy egyszer fogyatékosságban érintett kollegájuk vagy barátjuk legyen. 

„Pozitív ábrázolásra törekedtünk, meg akartuk mutatni, hogy nem kell őket sajnálni, ők sokkal inkább hősők, akikre fel kell nézni, vagy legalábbis olyan emberek, mint bármelyikünk - csak több mindennapi kihívással”

A stáb

Ügyfél: Egyesület az Inklúzióért 
Török Flóra, alapító, operatív vezető
Sas Olivér, alapító, arculattervező
Kádár Éva, kommunikációs munkatárs

Ügynökség: Mediator
Kreatívigazgató: Csirke Dániel
Art director: Sármai Balázs
Copywriter: Fazekas Anita
Stratéga: Czibóka Gabriella
Fotó: Bársony Bence
Video, motion designer: Farkas Zénó
Account director: Farkasvölgyi Ágnes
Senior account manager: Dám Nóra
DTP operátor: Pásti Linda
Media Director: Cieklinski Melinda
Külsős stratégiai tanácsadó: Heim Ágoston

Werkfotók