A webrádiózás története 1994 novemberében kezdődött a WXYC nevű, New York-i rádióállomással, egy hét múlva pedig már a Rolling Stones dallasi koncertjét is hallgathatták a netezők az Mbone nevű kezdetleges közvetítő technológia segítségével. Az első magyar vállalkozók néhány év múlva követték őket, az új médium legelső hírnöke a C3 alapítvány által összehozott, csakis online hallgatható Pararádió volt. Nemsokára követte őket a Tilos, ők a rendes adás mellett sugároztak online is, végül a kétezres évek első felének internetrobbanásával jutottunk el oda, hogy a legtöbb nagyobb kereskedelmi adót, illetve 2003-tól kezdve a közrádiót is foghatjuk online. Míg az Egyesült Államokban az Emarketer internetpiac-kutató cég 2011-es felmérése szerint mára az internethasználók 37 százaléka rendszeresen hallgat webrádiót, a magyarországi hallgatottság még mindig töredéke az FM-szféra nagyjaiénak, a több százezres tömeget megmozgató országos rádiókkal szemben a legsikeresebb, csak internetes adók naponta öt-tízezer hallgatóval számolhatnak.

A magyar netrádiósok ennek megfelelően szerénykednek vagy az árnyékban megbújva bizakodnak. „Az internetes rádió esetében nem a bevétel a fő szempont, hanem az, hogy mindenki jól érezze magát” – fogalmazott Holló Róbert, a Radiostat.hu statisztikái szerint pillanatnyilag Magyarország leghallgatottabb csak webes rádiójának számító Lépés Rádió szerkesztő-műsorvezetője. Dósa Márton, a fekete zenére specializálódó Lux Funk Rádió tulajdonosa-ügyvezetője szerint hiába a kisebb költségvetés, a komoly, profi szinten űzött webrádiózás ma még sok szempontból nehezebb vállalkozás, mintha a sugárzás hagyományos útját választanánk. Az iparágban érdekeltek általában megjegyzik, hogy az utóbbi tíz évben az országban felbukkant tengernyi webrádiónak csak töredéke tudott hosszabb ideig fennmaradni. Dósa szerint ennek egyrészt az az oka, hogy komolyabb marketingháttér és saját arculat nélkül esélytelen a masszából való kiemelkedés. Egyéni, hiánypótló tartalomra van szükség, és nagyobb mérvű marketinglehetőségek hiányában éveket kell szánni a közösség- és brandépítésre. A tavaly márciusban megszűnt Radio Café örökösének tekinthető Neston rádió önmagát „hangos zenei blognak” nevezi, ezzel is jelzi, hogy komoly figyelmet fordít az írott internetes tartalmakra és az ehhez kapcsolódó interaktív brandingtevékenységekre. Bíró Attila ügyvezető igazgató szerint a sikerhez pontos, átgondolt üzleti terv szükséges, a reklámozás terén „integráltabban kell gondolkodni, és tovább kell lépni az egy banner a szájton, egy szpot az adásmenetben felületeken.”

Emellett többen azt állítják, hogy reklámidőt értékesíteni online rádióban gyakorlatilag haszontalan és felesleges, így pénzügyi nyereség szinte elérhetetlen. Internetes lejátszáskor ugyanis az adást bármikor megállíthatjuk és újraindíthatjuk, így a hagyományos reklámblokkoknak gyakorlatilag nem is marad hallgatójuk. Az ügyesebbek és szerencsésebbek így alternatív bevételi forrásokhoz folyamodhatnak. A Lux Funk számára a fő pénzforrást a rádió brandjével összefonódó partisorozat szervezése jelenti, a Lépés Rádiót pedig az Egyesület a Sérült Emberekért szervezet működteti azért, hogy cserébe hátrányos helyzetű embereket alkalmazzanak műsorkészítőként, illetve nekik szóló műsorokat is sugározzanak.

Dósa szerint bár az interneten szinte bárki létrehozhat saját rádiót minimális költségvetéssel, a hallgatók elvárják a nagyoknál megszokott profizmust, ami természetesen nagyobb kiadásokat von maga után. Az internetes és a hozzájuk némileg hasonló helyzetben levő közösségi rádiók költségei ezzel együtt is eltörpülnek az FM-rádiókéi mellett – a megkérdezett érintettek évente 10-50 millió közé teszik, miközben egy országos kereskedelmi rádió költségvetése Bíró Attila becslése szerint 400-800 millió, egy regionálisé pedig 150-300 millió körül mozog. A hagyományos rádió többletköltségei közé tartozik, hogy a frekvencia használatáért évente mintegy 60-80 milliót kell fizetnie az államnak, és a sugárzásnak technikai költsége is van, amelybe beletartozik a saját adóállomás megvásárlása, bérleti díja és karbantartása, vagy fizethetnek a sugárzásért és a jel eljuttatásáért a Szabadság-hegyi adótoronyba az Antenna Hungáriának – magyarázta Weyer Balázs, a Tilos Rádió kuratóriumának egykori elnöke. Emellett sok netrádió például nem fizet jogdíjat sem a leadott zenék után.

Galéria: Cikk[106081] galériaA közelmúltban két nagy rádió is elvesztette budapesti frekvenciáját, így nekik kényszerből is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk online adásukra. Ezek közül a Rádió1 már nem is fogható hagyományosan, a Klubrádió pedig a 60 napos haladék lejárta után költözik alighanem a fővárosból az internetre – érdekes lesz megfigyelni, hogy a már jól ismert, bejáratott branddel rendelkező adók hogyan vészelik át a platformváltást. Eleinte bizonyára hallgatottságcsökkenésre lehet számítani, a szakemberek szerint ugyanis a hazai webrádiózás még fejlődő korszakát éli: az igazi fellendülést a következő években hozza el az új platformok további terjedése. Ilyenek lehetnek az egyre népszerűbb okostelefonok, de a közelmúltban például webrádiót is működtető Monocle magazin egy külsejében rádióra emlékeztető, valójában internetrádiókhoz való csatlakozást biztosító miniszámítógépet is forgalomba hozott.