Ez a cikk a Kreatív 2021 szeptemberi számában jelent meg.
Covidos időszakban nehéz belőni, merre mutatnak az elmúlt évek szerteágazó folyamatai a főváros kultúrával, vendéglátással és szórakozással leírható Bermuda-háromszögében. Azt minimum fenntartásokkal kezelnénk, hogy Buda lenne az új Pest, az viszont látványos, hogy vannak árvái is az elsiófokosodásból éppen az elskanzenesedés felé tartó bulinegyednek, és ők fogékonyak az újra.
Igény, az van
A Margit-negyed a Margit körúton és környékén igyekszik berobbantani valami hasonlót, mint ami a XI. kerületi Bartók Béla úton alakult ki. Itt különböző kereskedelmi, kulturális és közösségi szereplők – galériák, kávézók, új hullámos üzletek – egymást ismerve fejlődnek, akár közös programokkal, egységes arculattal. A Margit-negyed első nagyobb volumenű, forintosítható lépéseként húsznál több önkormányzati tulajdonban lévő, jellemzően évek óta lepukkant ingatlanra írt ki pályázatot. A kampánytémaként is ismert projektet a 2019-ben megválasztott Őrsi Gergely II. kerületi polgármester jelentette be, tavaly októberben indult és idén júliusban járt le az első, kilenc hónapos próbaidőszaka. A Margit körútról elnevezett negyed magába foglalja a Rózsadomb lábát, a Víziváros nagy részét, a Margit híd budai hídfőjét és a Millenáris peremvidékét is.
„Inkább ernyőként működő brandingről beszélünk, mint felülről vezérelt, egyirányú várostervezési folyamatról” – magyarázza a Margit-negyed koncepcióját Salamon Gergő, a projekt épp távozó kommunikációs vezetője (Gergő feladatait Vida Verának adta át). „Kicsit olyan ez, mint a Sziget Fesztivál: ugyanaz a márka 75 ezer különböző látogatónak sokfélét jelenthet. Nem mi akarjuk megmondani, ki és miért csatlakozzon, mit értsen a koncepció alatt.” A Margit-negyed szervezői így igyekeznek minél sokszínűbb közeget megszólítani: kulturális szereplőket, ingatlanbefektetőket, közösségépítő civileket, vendéglátósokat. Nem céljuk például kizárólag azt a művész-kreatív buborékot idehívni, akik anno feltették a térképre a VI. és VII. kerületet. „Sok ember lakik itt a nagycsaládosoktól a tiniken át a nyugdíjasokig. A lényeg, hogy mindenki megtalálhassa azt, amitől otthon érzi magát.”
A Margit-negyed indulása óta épp tombolt a járvány vagy beütött az uborkaszezon, de a szervezők így is túljelentkezéssel találkoztak: csak május 31-ig 134 pályázat futott be összesen 22 helyiségre. „Tapsoltunk és fájt is a szívünk, olyan sok volt a jó jelentkező. Nem is tudunk mindenkit kiszolgálni” – mondja Ongjerth Dániel, a Margit-negyed szakmai vezetője, aki a Bartók-negyedben is dolgozik és az Eleven Blokk Művészeti Alapítvánnyal régóta foglalkozik Budapest üres tereinek kulturális boostolásával. A népszerűség oka a szervezők szerint az is lehet, hogy sokan érzik a projekt potenciálját: a budai ingatlanok erejét és az önkormányzat által nyújtott stabil hátteret.
Salamon Gergő szerint jól jelzi az érdeklődést, hogy több jelentkező piaci alapon is igényt tartana az ingatlanokra. „Mivel önkormányzati projekt, sokan hitték, hogy ingyenbérleményekről lesz szó, de ez sosem volt terv. Leegyszerűsítve: közösségi, kulturális vagy társadalmi tevékenységekre kedvezményt tud adni az önkormányzat. Ez a lehetőség most körülbelül a pályázatok felét érinti.” A negyed árazása a piacon lévő szereplőknél még nem alakult ki, az extrém olcsótól a pofátlanul drágáig terjednek az árak. Ongjerth ismer a negyedben olyan 40-50 négyzetméteres ingatlant, amit 30 ezer forintért ad ki a tulaj, egész épületet, amiért havi 2 millió forintot kérnek el, és tudomása van 60 négyzetméteres helyiségről is, ahol 20 euró lesz a négyzetméterenkénti bérleti díj.
Azt, hogy az eddig üresen álló, az évek során ütemesen pusztuló helyek mennyi veszteséget termeltek eddig az önkormányzatnak, a szervezők csak tippelni tudják. A Telex februári cikke 2015 óta összesen 56 millió forintos mínuszt említ. „Legalább háromféle számot hallottam már” – mondja Ongjerth. „Önkormányzati tulajdonban körülbelül 90-100 ingatlan áll, mivel a rendszerváltás után idekerült sok beépítetlen padlástér és közmű nélküli légópince (légoltalmi pince – a szerk.) is. Ha például ezeket beleszámoljuk, más számot kapunk, mint ha csak azt figyeljük, milyen látványosan rohadt le az utcafronti ingatlanállomány.” Ha a várható bevételi oldalt nézzük, Ongjerth szerint már 20 kiadott ingatlan és 5 millió forintos átlagbefektetés is önmagában 100 millió forintos fejlesztést jelent majd az önkormányzatnak.
A cikk nyár végi írásakor 20-30 nyertes projekt van útban, közülük néhányan már szeptemberben megnyithatnak. Lesz például borbolt, képzőművészettel és múzeumpedagógiával foglalkozó tér, beköltözik egy irodába a Habitat for Humanity lakhatással foglalkozó szervezet, de nyílik underground ruhabolt-galéria a Millenárissal szemben vagy a budai Bauhaus egy híres épületében, a Dugattyús házban is. „Van ez a riogatás, hogy átjön a bulinegyed. Nem hiszem, hogy így lesz, de ha igen, az sem miattunk lesz így. Most úgy látjuk, lesz több vendéglátó funkciós ingatlan is, de nem sok.” Az aktuálisan zajló második körben még több tucat új ingatlan várja a pályázókat a Margitnegyed.hu oldalon, például társasházak vagy vállalkozók számára tárolóként vagy raktárként kihasználható pince- és félszuterén helyiségekkel. A harmadik kör kiírását októberre tervezik a szervezők.
Összekötésre váró szigetek
Az új szereplők meghívása mellett a Margit-negyed a már jelen lévő szolgáltatókat és a magántulajdonban álló helyeket is bevonná. Salamon és Ongjerth szerint már évekkel ezelőtt elkezdett beindulni a környék, és a régi nagy szereplők – akár a generációk óta embereket foglalkoztató virágosok és fodrászok – is nyitottan állnak a projekthez. „Egyre jobban éledezik a Keleti Károly, a Varsányi Irén, a Lövőház utca, a Frankel Leó út vízivárosi szakasza” – sorolja Salamon Gergő. „A környékbeli vállalkozók tudatos munkájaként elkezdett összeérni valami: ha csak a gasztrovonalat nézzük, sorban egymás mellett nyílt meg a Blue Agori görög étterem, az Igen Pizzéria, a Macaron Heaven manufaktúra vagy a Budapest Bagel (Salamon Gergő a Bagelben tulajdonostárs – a szerk.). A Margit körút és a Jurányi utca találkozásánál egy korábban elhanyagolt területből gasztrosarok lett. A pesti belvárosból egyre több ismert szereplő nézelődik a környéken, hogy helyet nyisson.”
Kulturális területről évek óta a Jurányi Ház és az Átrium vonzza ide az embereket. A Széna tér magasságában egy régi középsuliból független kreatív-művészbázist, hivatalos nevén Produkciós Közösségi Inkubátorházat kialakító Jurányi mellett a Mechwart ligethez közeli exmozi, az Átrium Színház Bisztró és Galéria is 2012-ben indult el. „A szigetek már megvannak. A Jurányi, az Átrium vagy akár a Bem mozi mind fontos helyszín, ők ismerik is egymást, de nem kommunikálnak közösen. A szolgáltatók pedig – akár a 300 méteres távolságban dolgozó cipész és cukrász – nem feltétlenül tudnak a másikról. Mi ezen is változtatnánk.”
A szigeteken kívüli üresség egyik fő oka a negyedet hosszú ideje két oldalról szorongató bevásárlóközpont, a Westend és Mammut, a másik pedig az ingatlanok rossz állapotát és a kiülős helyek hiányát is okozó mumus: a körúton átrobogó autós forgalom. Nem lehet csak úgy egyik helytől a másikig andalogni. „A zaj- és forgalomcsökkentés nem csak Karácsony Gergely ígérete, összefüggésben áll még a körgyűrűvel is. Túlmutat a főpolgármester hatókörén” – magyarázzák a szervezők. „A kerület zöldítéssel, járdafelújítással igyekszik csillapítani a problémát, ebben partner a főváros, de látványos és gyors eredményeket nyilván nem ígérhetnek. A negyedfejlesztések hosszú távú, sok év alatt zajló folyamatok. Nem lehet pontosan meghatározni, mikor mi lesz, mivel minden folyamatosan változik.”
Ötéves távlatban a szervezők a legelégedettebbek azzal lennének, ha a helyi emberek egyszerűen csak szeretnének itt élni. „Nem kulturális csúcsterméken dolgozunk, hanem élhető városon” – mondja Ongjerth. A jó urbanisztika olyan lehet, mint a permakultúrás kert: ha egymásra hatnak a dolgok, minden burjánzásnak indul. De vannak fix pontok is, amiket nem érdemes kigyomlálni” – teszi hozzá Salamon. „Tök jó, hogy lehet itt kutyát sétáltatni, de még jobb lenne, ha kiülős helyért sem kellene átmenni Pestre.” A 15 perces város koncepció szerint ideális esetben mindenféle minket érdeklő funkciót meg kellene találnunk az otthonunktól negyedórán belül: ha minden jól megy, ez várhat a bel-budaiakra.
