Új podcast sorozatot indított Telepesek címmel a Portfolio. A hatrészes műsor a magyar letelepedési kötvényprogrammal Magyarországra költözött kínai családok történetét dolgozza fel, valamint bemutatja a hazánkban élő kínai közösség fejlődését a rendszerváltás óta. 

A Telepesek emellett a globálisan elérhető letelepedési engedélyek piacára is kitér, és a sorozatból megismerhetővé válnak olyan társadalmi folyamatok, melyek előbb a kínai középosztály példátlanul gyors megszületéséhez járultak hozzá.

„A sorozat főszereplője Kai, egy kínai apuka, aki 2017-ben költözött Magyarországra családjával. Az ő történetét az egész sorozat végig követi” – közölte Forrás Dávid, a Telepesek társházigazdája, a Portfolio podcastjeinek vezető producere. 

A sorozatban kibomlik a főszereplő társadalmi felemelkedésének íve, megjelennek a Pekingből Budapestre költözés okai, és arra is választ kapunk, hogy a most már hat éve hazánkban élő család mennyire találta meg itthon a számítását.

A Telepesek hét hónapig készült, történetének alapja Beck Fanni, a CEU PhD-hallgatójának kutatása, ami a Magyarországra költözött letelepedési kötvényes kínai családok példáján keresztül tár fel egy új típusú migrációs mintázatot. Beck 2011-ben végzett az ELTE kínai szakán és azóta kutatja a magyarországi kínai közösséget – ő társházigazdaként és producerként vett részt a sorozat elkészítésében.

„2017-ben mindkét gyerekem óvodájában növekvő számban kezdtek el megjelenni kínai gyerekek. Ez számomra nemcsak azért volt érdekes, mert akkor már évek óta a magyarországi kínai közösséget kutattam, hanem mert azok a családok, akikkel így találkoztam, teljesen más történeteket hoztak magukkal, mint akik korábban, például a kilencvenes években érkeztek” – fogalmazott a kutató.

Forrás Dávid a Kreatív kérdésére elmondta, hogy a Telepesekben kifejezetten arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen okok járulhattak hozzá ahhoz, hogy a magyar letelepedési kötvényprogram Kínában lett igazán sikeres. Az így kiadott letelepedési engedélyek körülbelül 80 százalékát ugyanis kínaiak szerezték meg.

"Mivel a magyar nyilvánosság által a programmal kapcsolatban problémaként eddig felvetett szempontok erre a kérdésre nem adtak választ, ezért fontosnak tartottuk, hogy kifejezetten erre az aspektusra koncentráljunk. 

Bár a sorozatban a kontextus és a tanulságok bemutatásakor is megjelennek átláthatósági és egyéb kritikák a programról, azt fontos látni, hogy olyan közéleti ügyek, mint például Magyarország nyitottsága Kína felé, a jó budapesti közbiztonság vagy a már nálunk élő viszonylag nagy kínai közösség sokkal nagyobb befolyást gyakorolhattak azokra a döntésekre, amelyek eredményeként kínai családok telepedtek le Magyarországon a kötvényprogramon keresztül”

 – tette hozzá a szerkesztő. 

Úgy tippeli, sok középosztálybeli hallgató számára meglepő lesz majd, hogy milyen párhuzamosságokat fedezhet fel a saját gondolkodása és Kai gondolkodása között, függetlenül a szocializációs és kulturális különbségektől.

Arra is kíváncsiak voltunk mennyire volt nehéz egy, a programmal Magyarországon letelepedő kínait megszólalásra bírni a podcastben. Mint megtudtuk, a műsorban bemutatott Kai az egyik készítő, Beck Fanni szülőtársa, ugyanis gyerekeik ugyanabba az osztályba járnak Magyarországon.

"Amikor megkérdeztem, lenne-e kedve részt venni a sorozatban, azonnal igent mondott, de természetesen csak azokat az információkat használtuk fel a sorozatban, amik a stúdióban készült interjún hangzottak el. Nem volt olyan téma, amit kimondottan kerülni szeretett volna – persze az is igaz, hogy mi sem Tibetről, Taiwanról, a Tiananmen térről vagy az ujgurokról akartuk kérdezni. A kutatásom során amúgy általában azt tapasztaltam, hogy a kötvényprogramon keresztül érkező kínaiak egyrészt szívesen beszélnek a saját tapasztalataikról, másrészt nagyon kíváncsiak Magyarországra, harmadrészt pedig rendelkeznek olyan mennyiségű szabadidő felett, ami lehetővé teszi a kimerítő eszmecseréket” – árulta el Beck Fanni.

A kutató szerint nagyon specifikusnak hangzik a téma, de “az egész világ összeér benne, és kiválóan rámutat a munka, a gondoskodás, az osztályhelyzet és a migráció mindannyiunkat érintő dilemmáira". 

A Telepesek szándéka emellett az is, hogy árnyalja az itt élő kínaiakkal szembeni sztereotípiákat. “Reményeink szerint számos előítélet ellen dolgozik a sorozat, például a szegény, látástól-vakulásig csirkének álcázott galambhúst vagy kamu Nike cipőt árusító képet feltétlenül átírja. Ugyanakkor félelmünk, hogy nem teremt-e új előítéleteket a sorozat. 

Ezért választottuk azt a megoldást, hogy ahelyett, hogy általánosságban beszélnénk az új kínai középosztályról, Kai közreműködésével egy konkrét személy saját történetén, véleményén, érzésein keresztül beszélünk általánosabb kérdésekről” 

– válaszolta a Kreatívnak Beck Fanni.

A Portfolio tervei között szerepel hogy a hat epizód mellett további tartalmak készülnek a sorozat anyagaiból és az arra érkező reakciókból. Forrás Dávid szerint lesz például lehetősége a hallgatóknak is kérdésekre. "Volt több olyan terület is, amik önmagukban érdekesek lettek volna, de a történetvezetés miatt kiestek a végső vágatból. Ezekre szintén tervezünk majd extra epizódban reflektálni” – mondta el a szerkesztő.

A Telepesek első epizódja itt hallgatható meg: