Az Európai Unió hosszú ideje a digitális piacok és szolgáltatások határozottabb szabályozására, ami igen időszerű, hiszen az európai törvényhozás 22 éve nem frissítette az e-kereskedelemről szóló jogszabályt.
A tagállami viták után, július 5-én az Európai Parlament elfogadta a digitális piacokról és szolgáltatásokról szóló új rendeletet (Digital Services Act és Digital Markets Act), ami a BigTech cégek és az európai felhasználók életében is sok változást hozhat majd. A jogszabály legkorábban 2023 tavaszán lép életbe.
Bajtay Máté, a PRM-CEE tanácsadó cég szakértője szerint a most elfogadott rendelet alapvetően a felhasználókat védené a jelenlegi kiszolgáltatottságukkal szemben, valamint kimondottan az amerikai cégek dominanciáját törné meg jogi eszközökkel, hogy ezáltal versenybe hozzák az európai konkurenciát.
Felhasználói szabadság
A jogerőre emelkedés után a Facebooknak és a Google-nek például alapértelmezett módon ki kell kapcsolnia majd az adatalapú hirdetést, ezt a funkciót a felhasználók állíthatnák be, ha szeretnék. Letörölhetünk majd olyan nem kívánt appokat is a telefonunkról a jövőben, amit eddig a szolgáltató megtiltott, de többek között tilos lesz saját alapértelmezett böngészőt beállítani az eszközökre (például iOS-en a Safarit), ennek a kiválasztását is a felhasználóra kell bízni a jövőben.
Bajtay szerint a rendelet kifejezetten figyel a gyerekekre is: szélesebb körben tiltja az őket célzó reklámokat, a legnagyobb online platformokat arra kötelezi, hogy szűrőprogramok segítségével érjék el, hogy a kiskorúakat ezek a tartalmak kerüljék el. Határozott lesz az úgynevezett sötét mintázatok(dark patterns) elleni fellépés is. Ide tartoznak azok a tartalmak, amelyek manipulálják a felhasználókat a megtévesztő és befolyásoláson alapuló felületeken.
Szilícium-völgy fegyelmezése
A rendeletek szigorúbban szabályozzák a BigTech-eket is. Alapvetően az a vállalat számít nagynak, amelyiknek legalább havi 45 millió felhasználója van, illetve komoly bevétellel rendelkezik több országban is. A jogszabály a jövőben tiltani fogja a szenzitív adatok algoritmus alapú, marketingcélú felhasználását, valamint kényszerítheti a cégeket az illegális tartalmak azonnali törlésére, és az átláthatóságra káros és dezinformációs tartalmak kezelésére is. A bírságok a cégek globális árbevételének minimum 10 százalékát érinthetik (ismétlődő jogsértések esetén ez 20 százalékra is emelkedhet), ami már Szilícium-völgyből is jól látható összeg.
Kérdéses azonban, hogy az új rendelet hogyan működik a valóságban, például lesz-e, aki számonkéri például a szabályokat megkerülő cégeket. Ezenkívül annak is megvan a veszélye, hogy az egyes országok eltérő módon értelmezhetik a megszülető rendeleteket, amelyek közvetlen módon hatályosak lesznek minden tagállamban, és akár saját politikai céljaikra is fordíthatják azokat.
A legtöbb kritika éppen emiatt érte a jogszabályozást, ami bírálói szerint rengeteg kiskaput hagy maga után, és a legjobb szándéka ellenére újabb eszköz lehet az elnyomásra.
„Szerintem a legnagyobb problémát a határokon átnyúló törlési kérések ügye jelenti. Ez oda vezethet, hogy egy országban a teljesen jogszerű tartalmakat is töröltethetik egy másik ország döntése nyomán. Ez különösen veszélyes a mostani jogállamisági válságban, amikor néhány tagállam a totalitáriusság felé halad. Odaadni nekik egy eszközt, amivel eltüntethetik a szólásszabadságot, elfogadhatatlan és nem segíti a digitális közös piac létrehozásának ügyét" - mondta Mikuláš Peksa, cseh EP-képviselő.
A cikket utólag módosítottuk.
