Az igaz, hogy százötven éve még nem Népszava néven futott a napilap, ugyanis 1873-ban Munkás Heti-Krónika néven jelent meg a lap jogelődje. Innen datálja évfolyamszámozásában is az alapítását a ma is működő napilap. 

Európai viszonylatban ilyen régóta létező lapok a három évvel fiatalabb olasz Corriere della sera, a tizenöttel fiatalabb londoni Financial Times vagy a magyar újságnál húsz évvel később induló prágai Lidové novyni.

A Népszava egyébként kezdetben hetente ritkább alkalommal, majd 1905. április 1-től napilapként került utcára. 

150 éves fennállása óta mintegy 30 főszerkesztő váltotta egymást a lap élén, köztük például Somogyi Béla, akit – Bacsó Bélával együtt, a fehérterrort támadó cikkeik miatt – szélsőjobboldali különítményesek gyilkoltak meg, vagy 1956-ban Kéthly Anna, az Országgyűlés második női képviselője, a harmadik Nagy Imre-kormány minisztere. 

További sajtótörténeti érdekességek:

• A másfél évszázad alatt számos híres költőtől, publicistától jelent meg írás a lapban. Többek között Ady Endre, Faludy György, Gelléri Andor Endre, Illyés Gyula, József Attila, Kaffka Margit, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Radnóti Miklós soraival találkozhattak az olvasók.
• Faludy György költő, aki az amerikai emigrációjából hazatérve 1946 és 1950 között a Népszava irodalmi szerkesztője volt, húsz évvel ezelőtt egy interjúban idézte fel emlékeit a Népszavában: „Az egyetlen lap volt, amelyik Hitlert és Mussolinit is kezdettől támadta, illetve le merte írni, hogy a Horthy-korszak zsidótörvényeinek végzetes következményei lesznek. Az egyetlen lap, amit igazán dicsérni lehetett a háború alatt, csak a Népszava volt.”

A szerkesztőség április 5-én, az Örkény Stúdióban ünnepelte az Népszava fennállásának évfordulóját. Három több mint két évtizede a Népszavánál dolgozó munkatárs, Muzslai Katalin lapigazgató, Töltéssi Csilla ügyfélmenedzser és Rónay Tamás külpolitikai Életműdíj kitüntetést vett át Németh Péter ügyvezető-főszerkesztőtől.

Borítókép: Népszava