2023. december 12-én, hétfőn megszavazta az Országgyűlés a szuverenitásvédelmi törvényt, ami kritikusai szerint gumiszabályként értelmezhető, és az állami politikai bosszú terepe lehet. A jogalkotói szándék az volt, hogy a külföldi befolyást csökkentse az (ellenzéki) politizálásban, de a felállítandó Szuverenitásvédelmi Hatóság jogkörei túlzottan is szerteágazóak lesznek.
Az egyik leghangosabb kritikus a kormánytól független média. Ennek megfelelően több szerkesztőség kvázi nyílt levelet írt az ügyben, elítélve a törvényt és az új hatóságot. Ezzel a felütéssel indít:
„A most elfogadott »szuverenitásvédelmi« törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját.”
A hivatal szerintük bárki ellen korlátlanul felléphet, önkényesen szállhat rá ügyekre és személyekre, kontrollt nem gyakorol felette semmilyen más szerv. „A törvény világossá teszi: ma Magyarországon a hatalom gyakorlói számára mindenki gyanús, aki részt vesz a demokratikus vitákban, vagy akár csak a közvélemény tájékoztatásában” – írják a szerkesztőségek, hozzátéve, a független média egyes tagjait is azzal vádolják rendszeresen, hogy külföldi érdekeket szolgálnak.
Arról is írnak, a független újságírói műhelyek működése átlátható, nincsenek eltitkolt pénzeik. Az aláíró szerkesztőségek szerint a hivatal létrehozása „ellentétes a legelemibb jogállami normákkal, a Magyarország által is elfogadott emberi jogi és demokratikus alapelvekkel, valamint a józan ésszel is”. Hozzáteszik, működésükön nem fognak változtatni, átláthatóan, számonkérhetően, a szakmai szabályokat betartva dolgoznak majd tovább.
Az írás ezt követően kifejti, miért jogállamellenes a hivatal. Felsorolja többek közt az indoklás nélküli vizsgálatokat, hogy a vizsgálatok áldozatai (vagy bárki, akinek köze van az ügyhöz) kötelesek minden bekért információt átadni, hogy a hivatal bármilyen állami vagy más szervtől bekérhet adatokat, és persze a legkomolyabbat: hogy nem lehet bíróságon se jogorvoslatot kérni a vizsgálatai ellen. Az írás így zárul:
„Egységes álláspontunk szerint »A nemzeti szuverenitás védelméről« címet viselő törvény nem részleteiben korrigálandó, hanem alapjaiban elvetendő. Nem szolgálja a társadalom információs biztonságát, éppen ellenkezőleg: a szabad médiát és általában a demokratikus vitákat fenyegeti, célja ezek ellehetetlenítése.”
Az aláírók: Bodoky Tamás (Átlátszó.hu), Bojtár B. Endre (Magyar Narancs), György Zsombor (Magyar Hang), Gulyás Márton (Partizán), Német Tamás (Telex), Pethő András (Direkt36), Uj Péter (444), Vajda Gábor (Qubit), a Válasz Online szerkesztősége, Zöldi Blanka (Lakmusz).
Több jogvédő civil szervezet is nyilatkozatban utasította el az általuk önkényvédelminek nevezett törvényt kedden. „Ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel” – írják. A szervezetek szerint a törvény egy „titkosszolgálati eszközökre épülő politikai propagandaprojekt”, ami ellen fel fognak lépni jogi úton. Egy „A demokrácia nem veszélyezteti Magyarország szuverenitását” című tiltakozó kampányt is indítottak, amihez eddig 130 szervezet és 13 ezer magánember csatlakozott. A mostani nyilatkozat aláírói: Amnesty International Magyarország, K-Monitor, Magyar Helsinki Bizottság, Mérték Médiaelemző Műhely, Political Capital, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete Novák Katalin államfőtől nyílt levélben kérte szintén kedden, hogy ne írja alá a törvényt. A médiacégek érdekeit képviselő egyesület szerint az szembemegy az alaptörvény szellemével, alkalmas lehet rá, hogy „veszélyeztesse, korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse a szerkesztőségek, újságírók, így a médiavállalatok munkáját”. Szerintük a bárkire és bármire ráhúzható törvény, a szerkesztőségek ellen is felhasználható, hisz a hivatal számítógépekbe, telefonokba is betekinthet, ezzel az újságírói forrásvédelmet is megnehezítve, akár megszüntetve. Szerintük is aggályos, hogy nincs jogorvoslati lehetőség, a törvény pedig akadályozza a polgárok sokoldalú tájékoztatáshoz való jogát.
(Kiemelt kép: a nyílt levél illusztrációja, alkotó: Telex/Somogyi Péter [szarvas])
