A szervezők meghívására a Kreatív is ott volt a szeptember 24-én, a Toldi moziban megrendezett Community Culture-ön. A célkitűzés abszolút megvalósult: közvetlenség, nemzetközi hangulat, játékos-bevonó ötletek, friss vibe lengte körül a teljes programot.

A szervezők közlése szerint a The Good Persona első Community Culture eseménye több mint 250 résztvevővel, teltház mellett zajlott. A javarészt angol nyelvű program a közösségépítés, a mesterséges intelligencia és a tartalomkészítők köré szerveződött; az Oatly, a Klarna, a waterdrop és a Luma szakemberei mellett hazai és nemzetközi alkotók, valamint közösségépítők is színpadra léptek.

Ha gyorsabb a munka, kevesebbet ér?

Az AI-kerekasztal rögtön az ügynökségi üzlet egyik érzékeny pontját érintette: ha mesterséges intelligenciával töredékére csökken egy feladat elvégzésének ideje, az ügyfélnek is kevesebbet kellene fizetnie?

A beszélgetésben az eredmény értéke került előtérbe. A gyorsabb kivitelezés mögött továbbra is ott van a szakértelem, az eszközök kiismerése, a kísérletezés költsége és az a munka, amellyel egy üzleti igényből használható kreatív megoldás lesz. A generálás önmagában még nem szállítható ügynökségi szolgáltatás.
A hatékonyság ígérete mellett az AI kevésbé felszabadító oldala is szóba került. A gyorsuló verseny nem feltétlenül több szabadidőt hoz: könnyen magasabb elvárásokhoz, több feladathoz és folyamatos alkalmazkodási kényszerhez vezet. A chatbotok, ágensek és munkafolyamatok közötti állandó váltás pedig önmagában is fárasztó.

Szeressék az életet!

A megbízóknak és az ügynökségi vezetőknek egyaránt fontos kérdés, hol keletkezik ebben a rendszerben a megkülönböztető érték. A beszélgetés alapján az eszközhasználat mellett az ötlet, az ízlés, a márka megértése és a gondosan felépített munkafolyamat számít. 

A juniorok jövőjére sem született egyszerű válasz: az AI korábban nehezen hozzáférhető alkotói lehetőségeket adhat nekik, de a mentorálást, a motivációt és a problémamegoldó képességet ettől még nem lehet kihagyni a képletből. A beszélgetés egyik emlékezetes gondolata a munkatársak kiválasztását is ehhez kapcsolta: 

„Olyan emberekre van szükség, akik tényleg szeretik az életet. Olyan emberekkel kell céget építened, akiket a valódi dolgok érdekelnek, és nem csak az, hogy egy másolat másolatának a másolatát készítsék el” 

– hangzott el a kerekasztalban. Ez a Gulyás Pálmitól származó komment jól összefoglalta, miért számít a kreatív munkában az eszközismereten túl a kíváncsiság és a megélt tapasztalat is.

Az AI-jal is kell, hogy legyen mit elmesélni

Calum Youngson, a Luma „Forward Deployed Creative” (frontvonalba kihelyezett kreatív) titulusú szakembere az AI kreatív lehetőségeit mutatta be. Előadásának egyik lényegi gondolata az volt, hogy az új eszközök olyan ötletek megvalósítását is lehetővé tehetik, amelyek korábban a költségvetés vagy a produkció bonyolultsága miatt elhaltak volna.

A technológiai példák mellett személyes munkákat is hozott, köztük édesanyja festményeinek életre keltését. Ezekben jól látszott, mi adhat értelmet a technikai teljesítménynek: az alkotó szándéka és viszonya ahhoz, amit megmutat.

A kreatívipar számára ebből az következik, hogy a könnyebben hozzáférhető látvány mellett még fontosabbá válik a válogatás és a szerkesztés. Attól, hogy több változatot tudunk előállítani, még el kell dönteni, melyik szolgálja a történetet és a márkát.

A kuponkódokon túl is van márkaépítés

Bettina Reibnegger, a waterdrop globális marketing- és kommunikációs igazgatója egy márka saját fejlődésén keresztül mutatta meg, hogyan változhat a tartalomkészítőkkel való együttműködés. Előadása szerint a kezdeti termékküldések és a közvetlen értékesítést támogató kampányok után egyre nagyobb szerepet kaptak a hosszú távú alkotói kapcsolatok és a személyesen átélhető márkaélmények.

Az előadás egyik beszédes adata szerint 2025-ben influenceres aktivitásaik 82 százalékát olyan alkotókkal valósították meg, akikkel már korábban is dolgoztak. Az együttműködések kiválasztásához három szempontot vizsgálnak: az alkotó múltját, teljesítményét és személyiségét. Vagyis a követőszám mellett számítanak a korábbi márkapartnerségek, a közönség összetétele és az is, mennyire illeszkedik az alkotó hangja, vizuális világa és értékrendje a márkához.

Reibnegger szerint a hosszú távú jelenlétet is tudatosan kell tervezni a közvetlen értékesítési célok mellett. A mérés ettől nem válik feleslegessé: a forgalom és a konverzió mellett az elköteleződés, az elérés és a közönség reakciói is fontosak.

A virális videó után ki marad?

A tartalomkészítői panelben Lainey Molnar, Anna Cai és Kazuma Tazaki beszélgetett a befolyásról, a közösségről és a márkaegyüttműködésekről. A virális siker és a tartós közönség közötti különbség itt különösen hangsúlyossá vált: egy nagyot futó videó hozhat figyelmet, de a maradáshoz következetes személyiség, értékes tartalom és bizalom kell. 

A márkák számára nagyon is gyakorlati tanulságok hangzottak el. Érdemes előzetesen megismerni az alkotót, világosan meghatározni az együttműködés célját, és teret hagyni annak a hangnak, amely miatt a közönsége követi. A túlszabályozott brief éppen ezt az értéket szoríthatja ki a tartalomból.

A beszélgetésben a mélyebb tartalmak és a kisebb, elkötelezettebb közösségek szerepe is előkerült. A személyes találkozások értékét maga a rendezvény is jól érzékeltette: az online elérés mellé egészen más minőségű kapcsolatot tud adni, ha az embereknek van idejük ténylegesen beszélni egymással. Kiemelendők még a HER.Collective, a Running Latte Club és az ÉnTervező példái: eltérő területeken működnek, de közös bennük, hogy konkrét emberi igények köré szerveznek aktív közösségeket. Ez a márkák számára is fontos szempont: milyen szerepet tudnak betölteni az emberek életében, amiért azok újra és újra visszatérnek hozzájuk?

Három hónap előkészület a vibe mögött

Az esemény végén Bittera Rékával, a The Good Persona társalapítójával is beszéltünk. Megtudhattuk tőle, hogy a The Good Persona all-female csapata három hónapon át dolgozott a rendezvényen. Inspirációjukat a külföldi kreatívipari események adták; ezek hangulatából szerettek volna Magyarországra is elhozni. 

Az értéket adó szakmai program mellett tudatos cél volt, hogy a vendégeknek legyen tere és ideje kapcsolódni, miközben kötetlenül jól érzik magukat.

Tassonyi Csenge társalapító hasonlóan fogalmazott: 

„A következő generáció nagy márkái szerintünk nem feltétlenül a jobb reklámokkal fognak nyerni, hanem a jobb kapcsolatokkal.” 

A céljuk olyan esemény volt, amelyről a résztvevők több kapcsolattal mennek haza, mint amennyivel érkeztek.

A Toldi központi terében kialakított standok ezt is segítették: hőnyomással felvitt, személyre szabható matricákkal lehetett egyedi merchdarabokat készíttetni, a waterdrop termékeivel ízesített vizeket is meg lehetett kóstolni, az esemény végén pedig az Oatly növényi italaival készült mocktailok mellett folytatódhatott a kapcsolódás.

Az volt a benyomásunk, hogy ez a hangulat nagyon működött. A vendégek láthatóan élvezték a közös teret és az aktivitásokat, amelyek természetes apropót adtak a beszélgetéshez.

Üdítő volt az is, hogy nem kellett folyamatosan több színpad és párhuzamos program között megosztani a figyelmet. Egy fő színpadon követték egymást a jól kitalált, tematikus blokkokba rendezett előadások és beszélgetések. 

A formátumok váltakozása lendületet adott a programnak, az angolul remekül beszélő házigazda pedig közvetlen, humoros és gördülékeny átkötésekkel tartotta egyben a napot.

Kellenek az ilyen rendezvények a hazai kreatíviparnak. Olyan szakmai alkalmak, ahol a közösségépítésre a program szerkezete, a tér és a hangulat is lehetőséget ad – és ahol egy jó előadás után (vagy épp közben) nem kell rögtön a következő terembe rohanni, hanem el lehet kezdeni egy beszélgetést.

A Community Culture a The Good Persona saját eseménysorozatának első állomása volt; a szervezők közlése szerint a folytatás részleteit később jelentik be.

Borítókép: The Good Persona