Mi inspirált abban, hogy ezt a szakmát válaszd?

Soha nem volt tudatos döntés a reklámszakmában való elhelyezkedésem, inkább természetesen alakult így, mindig abba az irányba sodródtam, ami igazán érdekelt. A művészet felől indultam, egyrészt gyerekkoromban nagyon szerettem alkotni és még inkább befogadói oldalról tanulmányozni mások műveit – valahogy innen egyértelműnek tűnt, hogy az alapképzésen művészettörténészként végezzek, sok esztétika és filozófia kiegészítéssel, amit leginkább csak szenvedélyből hallgattam.

Szóval megvolt egy erős szeretet a kreatív közlésformák és az elméletben való elmélyülés iránt, amit aztán egy sokkal életszagúbb, gyakorlati tudással szerettem volna kiegészíteni, mert addigra világos volt, hogy a múzeumi vagy az akadémiai pálya nem nekem való. 

A MOME design- és művészetmenedzsment képzésére a művészetmenedzsment húzott be, de abszolút a design fogott meg, a hagyományos bölcsész keretrendszerek után felszabadító volt az a problémaorientált mindset, ami az ottani légkört jellemezte: a mindennapi élet kihívásaira, problémáira hozott kreatív megoldások kerültek fókuszba, kiemelt fontosságú lett a közös ötletelés, értékelőállítás. Az itt végzők közül sokan saját márkát indítanak vagy menedzserként, tanácsadóként támogatják a kreatív szakemberek munkáját. 

Esetemben ez a kreatív szakma a reklám lett, egy olyan változatos,  szerencsés esetben a jelen kulturális mozzanataira gyorsan reagáló közlésrendszer, ami megkerülhetetlenül jelen van mindennapjainkban, és könnyen befolyásolja a közbeszédet, emiatt nagy felelősség is: a tervezési fázistól kezdve körültekintést és kellő érzékenységet igényel. Jó érzés része lenni valaminek, ami a nap végén kikerül a nyilvánosság elé, jó esetben valakit elgondolkoztat, vagy párbeszédet generál.

Jelenleg mi érdekel legjobban ebben a szakmában?

Tudom, hogy mostanra a többségnek már elege van az AI-őrületből, de engem még izgalommal tölt el a téma. Egy új eszközrendszer, ami végtelenre nyitja a tartalomgyártás hozzáférhetőségét, miközben az emberi kreativitás továbbra is nélkülözhetetlen a folyamatból. Kíváncsi vagyok, milyen izgalmas eredmények születnek majd nem csak a szakmában, de azon túlmutatóan is - optimista vagyok a technológia életünkre gyakorolt hatásait tekintve. Stratégiai tervezőként a munkám legjobb része a jelen világ monitorozása – mit éreznek, mit gondolnak az emberek bizonyos témákkal kapcsolatban, mi foglalkoztatja őket, milyen közös problémáink, félelmeink, kérdéseink vagy örömeink vannak, milyen kulturális momentumok határozzák meg az életünket. 

Bár még csak gyerekcipőben jár, de már most hasznos eszköze ennek a feltérképezésnek a ChatGTP vagy a Bing AI, lehetségesnek tartom, hogy a jövőben ez egy folyamatos konzultációs együttműködés lesz tervező és mesterséges intelligencia között.

Mi volt az eddigi legnagyobb szakmai kihívás és hogy oldottad meg?

A hazai kreatíviparban kevés stratégiai képzés van, a stratéga szerepkör is sok kisebb ügynökségnél még ismeretlen, a pályakezdőknek van egy olyan érzése, mintha ők a földből nőnének ki egyszercsak, vagy kizárólag senior kreatív szakemberekből válnak sokéves szakmai tapasztalatukra támaszkodva. Autodidakta módon persze igyekezhet az ember az önképzésre könyvekkel, szakmai hírlevelekkel, online tanfolyamokkal, de leginkább a mentori kapcsolatok és a projektekbe való bevonódás, személyes tapasztalatok segítenek. 

Ezt találtam meg a Brandmakerben, ahol Molnár Esztivel szorosan együttműködve tanulom mi is ez a gyakorlatban; minden projekt során tanulok tőle valami újat és folyamatosan inspirál az a munkamorál és szemléletmód amit képvisel. Szakmai életem eddigi legjobb döntése volt vele felvennem a kapcsolatot, bármennyire is ijesztő lépésnek tűnt akkor az első telefonhívás. 

Saját kezembe venni az irányítást a karrierutamat illetően, kilépni a megszokott ügynökségi keretek közül és egy teljesen új szerepkörbe belevágni akkor nagy kihívásnak tűnt, tudatosan tervező személyiségként mostanra logikus lépésnek látom.

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?

Egy gyermekpszichológiai rendelő elindítását segítettük, márkázástól kezdve az éves kommunikációs tervig. Jó volt részt venni egy erősen purpose driven márka felépítésében, ahol az alapítói vízió kristálytiszta és megalkuvást nem tűrő: egy egészséges társadalom felépítése a gyerekek mentális támogatásával,  prevenciós-edukációs és pro bono lábbal. A meetingek után mindig inspiráltan mentem haza, jó volt társadalmilag hasznosnak érezni, amit csinálok.

Mi az amit kevésbé kedvelsz a munkádban és hogy változtatnál rajta?

Az ügyfél-ügynökség közötti együttműködésen mindenképpen lenne mit javítani, örülnék ha partneri viszonyban tervezhetnénk közösen a kampányokat, és háttérbe szorulhatnának a berögzült elvárások egymás felé. Az ügynökségeken is sokszor érzem, hogy a kreatívok nem mernek nagyot kockáztatni, mintha a bátor ötletek már alapból fiókba kerülnének, vagy még oda sem, mert van egy alapvető elképzelésük, mire mond majd igent az ügyfél és mi az, ami tuti nem fér bele a márkának.

Külföldön látni jó példákat bevállalós márkákról és egymást előremozdító marketinges-ügynökségi munkakapcsolatokról, remélem ilyenben nekem is részem lesz egyszer.

Milyen szakmai terveid vannak a következő évekre nézve?

Az idei tapasztalatok után a Young Lions mindenképp felkerült a listára, remélem, hogy a következő években is sikerül kijutni akár más kategóriákban, a kinti döntőben pedig már egy shortlist helyezésnek is nagyon örülnék. 

Persze ehhez fel kell kötni a gatyát, a külföldi kollégák nem viccelnek, a fesztiválon kemény volt szembesülni azzal, nemzetközi szinten milyen munkák kerülnek ki az ügynökségek keze alól. Jó lenne hasonló projektekben és eredményekben részesülni, ehhez abszolút elképzelhetőnek látom, hogy a következő években próbára tegyem magam egy nagyobb külföldi ügynökségnél, elsajátítsam az ottani tudást és mindsetet.

Mi most a legizgalmasabb projekt, amin dolgozol? Mit szeretsz benne leginkább?

Izgalmas aktualitásokat ebben a szakmában sosem árulhat el az ember, de általában mindig találok valamit, ami motivál a hétköznapi, kevésbé izgi feladatokban is. Egyre inkább bevonódom a kutatási projekteinkbe, ami szuper, mert már a stratégiaalkotás előtti nulladik lépésben segít átlátni a teljes képet, közelebbről megismerni a fogyasztói véleményeket és attitűdöket – mostanában leginkább ez adja a pluszt.