Tavaly az RGB Pro csoportjában zsűriztél, idén a Talentben. Mennyiben vársz másféle munkákat a diákoktól, mint amivel tavaly találkoztál a piaci nevezések között?
A diákokat kevésbé korlátozzák a hazai piac kényszerhelyzetei. Ráadásul ők már beleszülettek az online világba, sokan beszélnek jól idegen nyelveket, így ha már diákként is szűknek látják a hazai pályát, jó eséllyel nyílhat meg számukra a világ. Ezért ők bátrabb megoldásokat engedhetnek meg maguknak, mint a hazai piacra dolgozó tervezők.
Mik azok a médiumok, technológiák a design világában, amelyek manapság eltűnőben vannak, és mik azok, amelyek időtállónak bizonyulnak?
A kommunikáció szempontjából az offline világ szorul egyre inkább háttérbe, a termékgyártás terén pedig a „digitalizálatlan” technológiák. A technológiák digitalizációja viszont pozitív változásokat hozott, egyedi vagy kis szériás gyártás esetén is sokkal több lehetőség áll ma a tervezők rendelkezésére, mint korábban.
Szerinted mivel lehet kitűnni az RGB mezőnyéből? Zsűriként mit kerestek?
Mivel lehet kitűnni? Fogalmam sincs. Diákok, huszonévesek munkáit fogjuk látni. Az a jó, ha ők határozzák meg a saját generációjuk elvárásait. Egyénileg, zsűrizőként arra vagyok kíváncsi, hogy az adott munkán belül milyen az aránya a mintakövetésnek és a problémafeltárásra épített, egyedi tervezői válasznak.
Hosszú idő óta tanítasz a Magyar Képzőművészeti Egyetemen: hogy látod, mi mozgatja meg, mi érdekli, inspirálja a mai hallgatókat?
Oktatóként úgy látom, hogy a diákok nagyon érzékenyek korunk problémáira, reálisan látják a társadalmi, gazdasági, környezeti bajainkat. Szívesen dolgoznak olyan projekteken, egyetemi feladatokon, amelyekkel valamilyen módon lehetőségük van reflektálni ilyen kérdésekre.
Szerinted miért érdemes részt venni az RGB-n? Számít-e a szakmában, segít-e a pályakezdésben, ha valaki elmondhatja, hogy az RGB-n díjat nyert?
A szakmai megmérettetések felvállalása fontos lépés a pályakezdésben. Az ezeken való részvétel akkor is segíti a pályaépítést, ha a nevező nem kap díjat, mert reálisabban láthatja a saját helyét egy adott szakmai mezőnyben, mintha kihagyná a versenyt. A díjak, az elismerés pedig csak hab a tortán. Egy biztos: aki nem nevez, annak nincs esélye díjat nyerni.
Rozmann Ágnes
Tervezőgrafikus művész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója
Munkácsy Mihály-díjas tervezőgrafikus, egyetemi docens, DLA. Tervezőgrafikai tevékenysége – az autonóm projekteken túl – kulturális intézmények, rendezvények, díjak arculatait, kiadványait, nagyvállalati arculatokat és kiadványokat, zenei kiadványok terveit foglalja magában. Alkotói munkássága mellett – melyet számos hazai és nemzetközi díj ismer el – több évtizede a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója.
2025-ben ismét két nevezési csoportra bontjuk az RBG-t, ugyanis bebizonyosodott, hogy a piaci nevezések díjazása mellett óriási igény van a diákmunkák bemutatására és versenyeztetésére is. Emellett idén az RGB kategóriáit kicsit módosítottuk. A főkategóriák maradtak, de az előző évek tapasztalatai alapján néhány alkategóriát összevontunk, reményeink szerint így egyszerűsödik a nevezés.
Az idei főkategóriák:
A) ARCULAT, BRANDING
B) DIGITÁLIS DESIGN
C) ILLUSZTRÁCIÓ
D) PRINT DESIGN / ANALÓG TERVEZÉS
E) EVENT DESIGN
F) SERVICE DESIGN
G) KONCEPCIÓ
Az alkategóriákat a verseny microsite-ján láthatjátok.
Ne feledjétek a határidőket:
Első nevezési határidő: 2025. 09. 15.
Második nevezési határidő: 2025. 09. 22.
Utolsó esély nevezési határidő: 2025. 09. 25.
A versenyről, annak feltételeiről és a nevezés menetéről bővebben az RGB oldalán olvashattok, a zsűri bemutatkozását itt látjátok.
