A budapesti atlétikai világbajnokságon, a világon először, a nézők nem csak szemlélői volt a legjobbak küzdelmének, hanem maguk is sportoltak

„A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megszervezése volt az eddigi legnagyobb kihívás az életemben, éppen ennek a megugrása lett az, amire a legbüszkébb vagyok” – vallotta be kérdésünkre Rózsa Iván, az Uniomedia vezérigazgató-helyettese.

„A világ harmadik legnagyobb sporteseményéről beszélünk, amihez fogható ezt megelőzően nem volt még az országban. Igyekeztünk a korábbi nagy világesemények szervezési tapasztalatait begyűjteni, mint például a vizes vb vagy akár a női kézilabda final four, de azt láttuk, hogy ez az esemény méretében, összetettségében, kiterjedésében nehezen hasonlítható más eseményekhez” – fogalmazott Rózsa Iván. 

„Az úszás, a vízilabda, a kézilabda mindenkinek jelent valamit, jól ismert sztárjaink vannak, de az atlétika nincs, vagy inkább szeretném azt hinni, hogy nem volt ennyire előtérben, ami talán a vb óta megváltozott. Úgy kellett 5 délelőtti, 9 esti és 6 utcai programra tömeget varázsolni, hogy közben egy sportágat kellett megismertetni, sőt, megszerettetni a hazai közönséggel. Persze, a szakértő(bb) nemzetközi közönséget vonzotta az esemény, de kizárólag külföldiekkel nem lehetett megtelíteni a nézőteret. Több mint 400 ezer jegyet kellett értékesíteni, ez irdatlan számnak tűnt, amikor nekiugrottunk a szervezésnek, közben a teher csak súlyosabbnak érződött” – emlékezett vissza a szakember.

„Nyilván nem segítette a helyzetet, hogy egy koronavírus-járvány után voltunk – kutatásaink szerint még sokan féltek a tömegtől –, ráadásul a szomszédban dúló háború is csökkentette a nemzetközi utazási hajlandóságot. Egyrészt az egyébként atlétika iránt rajongó ukrán szurkolókra nem számíthattunk, másrészt el nem tudom mondani, hogy a tengerentúlról hány olyan telefon érkezett, ami a biztonságra kérdezett rá, hiszen például az amerikai kontinensről nézve a háború közelsége rémisztő” – tette hozzá Rózsa.

„Ha visszanézek az eseményre, akkor az egész csapat büszke lehet: azontúl, hogy teli nézőtér mellett láttuk vendégül a világot, sok olyat valósítottunk meg, amit a világon először itt, Budapesten láthattak a nézők vagy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség vezetői, munkatársai.”

„Nagy kihívás volt, hogy egy prémium eseményre hogyan tudunk a magyar nézők pénztárcájának megfelelő rendezvényt teremteni, hiszen nem volt életszerű, hogy Nyíregyházáról (ahol például komoly atlétikai élet van) egy négy tagú család az esti programra ellátogatva, étellel, itallal, a fővárosban egy éjszakát eltöltve akár több százezer forintot kifizet.” 

„Erre hoztunk létre egy olyan rendszert, ami világújdonságnak számított, amit utána a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól kezdve különféle nagy nemzetközi sportszervezeteknek bemutattunk és aminek van utóélete, hiszen a Sportoló Nemzet programnak ez lett az egyik alappillére, nyilván tovább tökéletesítve” – magyarázta az Uniomedia szakembere.  

A megközelítés lényege röviden annyi volt, hogy 

azok, akik valamilyen szoftverrel igazolták, hogy a havi sportos (nem kizárólag futás) kihívásainkat teljesítették vagy részt vettek az ország minden megyéjében megvalósuló valamilyen sporteseményen (úszás, kerékpár, futás stb.), azok 50%-os jegyárkedvezményre jogosultak, illetve a délelőtti programra egységesen 2023 forintért vehettek jegyeket. 

„Soha még olyan nem volt egy világeseményhez kapcsolódóan, hogy a nézők – legalábbis egy részük – nem csak passzív szemlélői volt a legjobbak küzdelmének, hanem maguk is sportoltak, hogy az egészségükön túl a pénztárcájukért is tegyenek. Ezért mondtuk, hogy a Nemzeti Atlétikai Központban sajátos kapcsolódás történt, hiszen a világ minden tájáról érkező szuperhősök találkozhattak a mindennapi hősökkel, a kihívásokat teljesített nézőkkel. Ráadásul ennek a programnak lett iskolai lába is, aminek köszönhetően a tavasz folyamán rengeteg iskolában az atlétika került a fókuszba, és iskolánként 23 gyermek meg is nézhette a programokat.”

„De ha őszinte vagyok, a legnagyobb kihívás mégis csak az volt, hogyan lesz egy állami pénzből finanszírozott esemény nem politikai színterep. Sem mi, sem a Nemzetközi Atlétikai Szövetség nem valamelyik politikai oldalnak akart pályát építeni. Amikor a versenyek alatt körbenéztem, boldog családokat, fiatalokat és idősebbeket láttam. Nem volt ideológia, nem volt politikai kiállás, csak szurkolás, attól függetlenül, hogy éppen magyar atlétáink vagy a nemzetközi sztárok voltak a pályán. A vendégek között voltak politikusok is, innen is, onnan is, de ez az esemény nem róluk szólt. Egyébként nekünk jó volt az együttműködésünk a kormányzattal éppúgy, mint a fővárossal” – szögezte le Rózsa Iván.

Szintén Budapesten volt először két hivatalos szurkolói zónája a vb-nek, egy ingyenes a belvárosban, egy pedig a stadion mellett. Nem a kivetítőkről szólt a történet itt sem, hanem a mozgásról, játékról, egész nap hömpölygött a tömeg, hogy a családok részesei legyenek az élménynek.

„Az is különlegességnek számított, hogy pár nap után úgy döntöttünk, hogy a VIP zónát jelentősen leszűkítjük, és átadjuk a hétköznapi nézőknek. Egyszerűen elegünk lett abból, hogy sokan regisztrálták magukat, majd nem jöttek el. Üres székeket nem engedhettünk meg magunknak, nem csak a képernyő miatt, hanem sokan nem tudtak volna bejutni, hiszen elfogytak a jegyek” – emelte ki a szakember.

„Sőt, a célegyenesben, a legjobb helyen egy teljes szektort alakítottunk ki olyan embereknek, akik a hétköznapi hősök közül is kiemelkedtek. Első nap például azok a munkások ülhettek ott családtagjaikkal, akik a Nemzeti Atlétikai Központ felépítésében vettek részt. Büszkén mutathattak körbe, hogy íme az, amiért a család az eseményt megelőző pár évben alig látta anyát vagy apát, itt az ő művük. A többi napon valamilyen hátrányos helyzettel élő gyermekek vagy felnőttek ültek ott. Szokott ilyen lenni, de mi arra is figyeltünk, hogy ők üljenek a legjobb helyeken” – tette hozzá.

„Valószínűleg abban is elsők voltunk, hogy atlétikai világbajnokságra ennyi nyelven, ennyi kreatívval sosem készültek, teljesen más volt a kommunikációnk fókuszában a balkáni országokban, mint mondjuk Japánban vagy Jamaicában. A teljes jegyértékesítés 40%-a végül külföldi vásárlókhoz kötődik, csak a Forma 1-hez lehetett hasonlítani azt a közeget, ami a lelátokon volt, rengeteg nemzet zászlójával és szurkolásával.”

„A profi, NBA-ből szerződött kabaláról meg már nem is akarok beszélni, az önmagában egy külön cikk lenne…” – zárta a történetet az Uniomedia vezérigazgató-helyettese.

Big Shot a tehetségkutatásban

A Canon 2023-ban stratégiai partnerségre lépett a Big Shot tehetségkutató műsorral, amely eredetileg Nánási Pál és Ördög Nóra Youtube-projektjeként indult 2020-ban. A pandémia alatt elindított műsor 30 ezres közösséget épített ki, amit a Canon felismert és kihasznált saját tehetségfejlesztő programjainak – Young People Program, Student Development Program – kiterjesztésére – mondta el a Kreatívnak Oláh Viktória, a Canon marketingkommunikációs vezetője, bevallva, hogy pályája során rengeteg kedvenc kampányban dolgozhatott, ezért most két friss témát hozott. 

A harmadik évadtól a teljes branding Canon-osodott: a korábbi kék színvilágot piros-fekete váltotta fel. A műsor 2023-ban már a TV2 több csatornáján is látható volt, összetett nézőszáma elérte az egymilliót a televíziós és online platformokon együttesen.

A versenyzők minden epizódban azonos technikai feltételekkel dolgozhattak – ugyanazzal a fényképezőgép-vázzal –, biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket. A Canon teljes MILC palettáját, az EOS R vázakat és RF objektíveket tesztelhették valós körülmények között, minden feladathoz a legmegfelelőbb eszközöket kapva. A stáb szintén Canon eszközökkel dolgozott – R5C és C70 profi kamerákat használva –, így a gyártó saját broadcast és filmes eszközeit is hosszan tesztelhette.

„A műsor nemcsak szórakoztat, hanem oktat is: a nézők betekintést nyernek a fotózás folyamatába, nem csupán a kész eredményeket látják. A karakterfejlesztésre is hangsúlyt fektettek – interjúk során mutatták be a résztvevők motivációit és kreatív folyamatait. A közösség építése kiemelkedően sikeres volt: a hozzászólások jellemzően bátorítóak és konstruktívak” – emelte ki a projekt erősségeit Oláh Viktória.

A sorozat végignézhető itt: https://www.youtube.com/playlist?list=PLCv-R404G-LdBm6dNOI8bzKsyR8o2R6vr

World Unseen: inkluzív fotókiállítás tapintható élményekkel

A Canon vezetője a másik legkedvencebb projektjét sem szerette volna kihagyni: a Canon World Unseen kiállítása innovatív megközelítést alkalmaz a vizuális művészet befogadhatóságának kiterjesztésére. A projekt a világszerte 2,2 milliárd látáskárosodással élő ember – Magyarországon több mint 218 ezer látássérült és 33 ezer vak – kulturális élményhez való hozzáférését segíti.

A kiállítás az érzékenyítés egészen újszerű formáját alkalmazva lehetőséget teremt arra, hogy a látó emberek is jobban megismerjék a látási nehézségek sokféleségét és az általuk okozott kihívásokat. 

„A honlapon a képek története mellett a fotókat torzított formában is megmutatjuk, ahogyan a látáskárosultak érzékelnék.  Minden képhez magyar nyelvű audionarráció társul QR-kódon keresztül, ahol az alkotók maguk mesélnek a pillanatképek történetéről” – emelte ki Oláh Viktória.

A kiállítás középpontjában a Canon Arizona síkágyas digitális nyomtatójával készült tapintható fotók állnak. A Prisma Elevate szoftverrel és UV festékkel létrehozott nyomatok egyedülálló technológiát alkalmaznak: a festék a felületre kerüléskor térhálósodik és megkeményedik. Akár 55 festékréteg is egymásra kerülhet, amely mélységet és textúrát ad a képnek – egy-egy fotó elkészítése 3–4 órát igényel. 

Bár ezt a technológiát a nyomdaipar régóta alkalmazza kommunikációs célokra, a fotográfia területén ez az első ilyen képsorozat.

A kiállítás címe is utal küldetésére: kevéssé ismert tájakat, kultúrákat mutat be, környezetvédelmi, szociális vagy kulturális üzenetekkel. A tárlat nemzetközileg elismert fotósok – köztük a díjnyertes Brent Stirton, a nemrég elhunyt Sebastião Salgado, a sportfotós Samo Vidic, a divatfotós Heidi Rondak és a Pulitzer-díjas Muhammed Muheisen – munkáit mutatja be.

A tárlat 2024-ben az óbudai Goldberger Textilipari Gyűjteményben debütált, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének szakmai támogatásával. A kerekesszékkel is megközelíthető pultokon elhelyezett műtárgyak nemcsak a látássérültek számára nyújtanak új élményt, hanem a látók is új dimenzióban érzékelhetik a fotókat – kitapinthatóak az arc vonásai, a ruha anyaga, a természet szépsége.

2025 augusztus közepén a képek az Allee bevásárlóközpontba költöznek, 

majd további budapesti helyszíneken és októberben a kecskeméti Katona József Könyvtárban is látogatható lesz a kiállítás. 

Oláh Viktória szerint „mindkét kampány jól példázza, hogyan ötvözhető a márkaépítés a társadalmi hasznosság megteremtésével – a Big Shot a fotós utánpótlás nevelését, míg a World Unseen a kulturális inkluzivitást szolgálja, miközben a Canon technológiai innovációját is bemutatja”.

Tudunk egy zöldebb utat!

A HD Group egy Mastercard projektet osztott meg velünk. „A Go Greener egy fenntarthatósági fókuszú, csapatversenyre épülő kampány, amely a Mastercard B2B partnereit kollektíven ösztönözte a környezettudatos munkába járásra, ezzel példát mutatva a teljes pénzügyi szektornak” – foglalta össze Tarkovács András, a HD Group kreatívigazgatója. 

A kiinduló pont egy olyan megmozdulás megalkotása volt, ami képes egy nagyon komplex, szigorúan szabályozott szektorban egy jó ügy mentén megszólítani minél több szereplőt úgy, hogy közben mindenki magáénak érezze az ügyet és a kihívást is. 

A Go Greener kihívásban a verseny és nyeremények mellett egy nyilvános eredménytábla is motiválta a bankok vezetőit és dolgozóit a csatlakozásra. 

„A kampány azért is volt speciális, mert a kommunikációs csatornái szinte kizárólag a céges belső kommunikációs rendszerek voltak, illetve a székházak rendelkezésre álló felületei” – emelte ki Tarkovács. „A résztvevő bankok számára digitális és print kommunikációs eszköz-együttest kellett alkotnunk, melyet mindenki a saját brandjére, kommunikációs stratégiájára tudott adaptálni: a partnerek által könnyen variálható digitális felületek mellett print és ambient megoldásokat, melyek a figyelem fokozott felkeltését és a kezdeményezésen való részvételi kedvet ösztönözték. Mivel minden bank más-más belső szabályozásának kellett megfelelnie, a kommunikációs eszközök minden banknál különbözőek voltak: a lépcsőn felfutó gyeptől, a liftmatricákon át, az aktivitásokba hajló regisztrációs smoothie bárig, széles spektrumon mozogtak. A sétát, a tömegközlekedést, biciklit, rollert vagy akár görkorcsolyát népszerűsítő aktivitások, a verseny folyamatos állását promotáló megjelenések egy hónapon át képesek voltak nemcsak fenntartani, de fokozni az érdeklődést” – hangsúlyozta a kreatívigazgató. 

Az eredmény pedig 10 bank, több mint 1100 dolgozójának részvétele, akik összesen 242 712 kilométert tettek meg közösen ezen a zöldebb úton. 

„Itt nemcsak azt volt jó látni, hogy milyen sokan vettek részt, de azt az együttműködő és lelkes hangulatot is, ami egy ilyen sokszereplős megmozdulásnál elkerülhetetlen a sikerhez” – osztotta meg velünk a szakember. Majd azt is hozzátette – „a projekt a merésznek ítélt célszámokat is másfélszer túlteljesítette, a kezdeményezés sikerén felbuzdulva ezért idén egy még szélesebb merítésben, további kereskedelmi partnerek megszólításával és szervezői oldalról is sokkal több területet integráló kampány megalkotásán dolgozunk épp”. 

„Nekem a Keresztanyu”

„Nekem a Keresztanyu volt a kedvenc projektem – amely 305 részt, 4 évadot megért, horvát eredeti ötlet alapján teljes egészében a saját fejlesztésben és a Scripted Productions első komoly önálló gyártású televíziós műsoraként készült” – vallotta be nekünk Hámori Barbara, a Scripted Productions tulajdonosa, producer, podcaster.

„Ráadásul olyan színészekkel tudtam itt dolgozni, mint Molnár Piroska, Gálvölgyi János vagy Hernadi Judit, hogy a többi csodás művészt ne is említsem!” 

– idézte vissza Hámori Barbara. 

„Emellett kétszer elhoztuk a Legjobb napi sorozatnak járó díjat (2021, 2022 – Televíziós Újságírók Díja) és Molnár Piroska a Keresztanyu címszerepe miatt az év színésznője díjat is elnyerte ezen a megmérettetésen. Nézettségben szintén nagyon sikeres volt a sorozat, a főműsoridők legnézettebb műsora volt évadokon át” – zárja a visszaemlékezést Hámori Barbara.

„A hero video mindmáig a Nokia legnézettebb filmje”

„Nehéz kérdés, hogy mi volt a leginkább a szívemhez közelálló feladat karrierem során, de ha egyet ki kellene emelnem a múltból, az egy rendhagyó global B2C kampány volt egy teljesen B2B környezetben, még a Nokiás éveimből” – mondta el a Kreatívnak Metykó Tibor, az Euronics chief consumer officere. 

A public safety hálózat olyan zárt kommunikációs network, amelyen keresztül a hivatalos (katasztrófa)védelmi szervek (tűzoltóság, mentők, honvédelem stb.) zárt adathálózaton keresztül kommunikálhatnak. „Mivel világszerte kormányzati célcsoportokkal dolgoztunk és a sales ciklusok nagyon hosszúak voltak, olyan megoldást kerestünk, amivel ezek rövidülhetnek: a lakosságot és a társadalmat edukáltuk azt helyezvén a középpontba, hogy mennyivel egyszerűbb és hatékonyabb lenne azok munkája, akik értünk dolgoznak, ha a public safety hálózat előnyeit élvezhetnék. Kvázi »alulról építkező« nyomást helyeztünk így a döntéshozókra” – magyarázta Metykó. 

„Büszke vagyok erre a projektre, amit az American Marketing Association az év legjobb B2B kampányának ítélt (Marketer of the Year 2018). A hero video mindmáig a Nokia legnézettebb filmje.

„De legyünk őszinték – mondja Metykó –, mindig az aktuális szerelemprojekt az, amit a legjobban élünk: én például bár az elmúlt 20 évben, sokszor lelkesedtem projektekért, de olyat még talán sohasem éreztem, mint egy éppen most fejlesztés alatt álló CSR platformunk során. »Van képünk« azt állítani, hogy még hasonlóval sem találkoztatok soha! Alig várjuk, hogy szeptemberben ti is lássátok a végeredményt! Ez az Euronics projekt a csapatomnak, az ügynökségeinknek és személyesen nekem is kiemelten fontos és kedves. Bízunk benne, hogy jó helyre »tettük a fókuszt«! Na elég a spoilerből, stay tuned. :)”

Szeretem a pozitív szemléletet hordozó, de egyúttal egyszerű és vagány megoldásokat

„Több évtizedes pályám során általában azokat a munkákat, kampányokat, komplex ügyeket szerettem a legjobban, amelyek csapatmunkaként jöttek létre és hosszútávon is megmaradtak, mások akár folytatták, és így a kezdeményezések valamilyen formában túlélték a kitalálókat” – fogalmazott Liptay Gabriella, a KMPG marketing és kommunikációs igazgatója.

„Mindig is nagyon izgatott valami olyasmi létrehozása, ami azelőtt még nem létezett, és ami önmagában is indikátora lehet például az adott márka vagy termék piaci pozíciójának, mutat innovációs képességet, piacvezető szerepet, felemel tehetséget, társadalmi érzékenyítést hordoz magában vagy hasonlók – nos, ha ilyen jellegzeteséggel bíró márka környezetében voltam és szőhettünk ilyen terveket, kialakíthattunk új platformokat, akkor szépen találkoztak a szakmai ambíciók a tényleges márkapozicionáló történetekkel” – értékelt a KMPG vezető szakembere.

„Szeretem ezeken túl a pozitív szemléletet hordozó, de egyúttal egyszerű és vagány, előremutató megoldásokat, partnerségeket, amelyek kellően minőségiek, originálisak, bírnak némi humorral, figyelemfelkeltőek, de közben odafigyelnek, érzékenyek a környezetre, a közösségre, az egészségre, vagy igazságosak, az esélyegyenlőséget is szem előtt tartják, de nem erőltetik azt” – osztotta meg velünk Liptay Gabriella.

„Mostanában került előtérbe, de engem régóta foglalkoztat a kommunikáció minden területén a »fenntarthatóság« és a jövőformálás. Ez nem is igazán tematikai értelemben izgat, hanem a »maintanance«/megőrizve megújítás, a tudásátadás kérdéseiben gondolkodom. Minden e téren tett aktivitást most különös szakmai izgalommal végzek, és keresem az új utakat e téren is” – zárta gondolatait Liptay. 

Nyitókép: Jason Goodman / Unsplash