Az áprilisban hozott döntésnek megfelelően már elkészült a törzsanyag is, amiben a fegyverviselésre hivatalosan is jogosult személyek ismerete éppúgy helyet kapott, mint az, hogy mi alapján ismerhető fel az iskolai cuccok között, ha a padtárs behozza apuci otthonról elcsent pisztolyát. Ezen kívül többek között azt is megtanulhatják a gyerekek, mi a teendő egy esetleges fegyverbaleset vagy lövöldözés esetén. A tantárgy órarendbe iktatása nem kötelező, minden iskola maga dönti el, hogy az Eddie Eagle Programnak nevezett ismereteket be akarja-e venni az órák közé vagy sem.

A saját honlapján szereplő információk szerint az Eddie Eagle Program „nem azt kívánja megtanítani a gyerekeknek, hogy a fegyver jó vagy rossz dolog, hanem inkább arra összpontosít, hogy a gyerekek nagyobb biztonságban és védelemben részesüljenek. A program készítői nem kívánnak véleményt, netán ítéletet mondani a fegyverekről, és nem fordulhat elő az sem, hogy egy gyerek éppen a program keretében kap fegyvert a kezébe.” Majd így folytatódik az ars poetica: „A fegyvereket éppúgy a mindennapi élet részének kell tekintenünk, mint mondjuk az uszodákat, az elektromos dolgokat, a gyufát vagy a háztartási mérgeket. Annál is inkább, mert az amerikai háztartások csaknem felében lapul valamilyen fegyver.”

A teljes cikket itt olvashatja.