Kitalálhatnék a cikk kedvéért mindenféle hangzatos hobbikat, meg hiperkülönleges szenvedélyeket. De azt hiszem, az egyszerűt, az őszintét választom. Az utóbbi néhány év a baráti kapcsolataim építése jegyében telt, és telik – mert hát valljuk be, van mit bepótolni.
Sok-sok év munkába feledkezés után jöttem rá, hogy a kapcsolataim igencsak megszenvedték a sürgős határidőket, leadásokat és tenderprezentációkat. Meg hát az sem segít, hogy a legközelebbi barátaim szinte mind külföldön élnek már.
De ezt pozítívba fordítva elhatároztam, hogy igyekszem minél több időt tölteni velük személyesen. Szerencsére olyan helyekre járhatok így rendszeresen, mint Madrid, Lisszabon, Berlin, és télen egy melbourne-i látogatást is tervezek.
Idén már megvolt egy lisszaboni kör – ezt a várost leginkább tavasszal ajánlom. Szuper idő volt, és a turistaszezon még nem robbant be, így kényelmesek voltak a szűk utcák is. Az egyik fénypontot (nem vicc), a bábmúzeum jelentette. Minden nap ott mentünk el mellette, így egyszer csak bementünk, és szuper élményt kaptunk. A bábtörténeti áttekintéstől kezdve, a világ különböző részeinek bábkészítési technikáin át, a híres portugál bábfilmek set designjáig igazán gazdag a tárlat.
A másik highlight természetesen a szörfözés volt. Ki szerettem volna próbálni, mielőtt mondjuk egy marokkói szörftáborba befizetek, ahol kiderül, hogy totál tehetségtelen vagyok. A tehetség megcsillanása még várat magára, de a Caparica parton néhány órát vettünk a barátaimmal, és óriási élmény volt. Egyrészt kiderült, hogy kell még core izomzatot építenem, de régen élveztem sportot ennyire. A magas faktorszámú, erősen vízálló SPF kötelező(fülre is)!
Idei második barátlátogatásom Berlinbe vezetett. Berlin mindig jó. A techno bulik helyett inkább a kortárs művészetekre, és úgy en bloc a helyi élet, kávézók, kis kertek, esti fröccsteraszok hangulatának befogadására ideális számomra. A Fotografiska múzeum tavaly itt is megnyílt, és a kiállítások mellett maga az épület is élményszámba megy. Régen ez egy művészek által elfoglalt ház volt, ennek sok jelét meghagyták az új funkció mellett. Andy Warhol After the party című fotókiállítása szeptember közepéig még látható.
Persze nem csak külföldön, itthon is vannak izgalmas találkozások. Néhány forgatókönyvíró barátommal létrehoztuk a Punchline írószobát, és rendszeres találkozókon beszéljük meg az épp legizgalmasabb filmeket, sorozatokat. Emellett magunk is dolgozunk film- és sorozatterveken. A filmes közeg mindig is izgatott, és a Fekete Fruzsina, Horváth Áron, Petrik András, Balassa Krisztián és jómagam alkotta társasággal most azon dolgozunk, hogy ezt a kis kört egy nagyobb, filmes tematikájú meet-uppá fejlesszük. A Kommunity ehhez ideális helyszín lesz majd.
A feltöltődésből így lehet munka, a munkából meg feltöltődés. A kreatív gondolatokat nem lehet kikapcsolni, így megpróbálom őket megfelelően csatornázni. És a barátokkal együtt ez hatványozottan inspirál.
Tóth Andrea karrierjét szövegíróként kezdte 2003-ban, később vezető szövegírói és kreatívigazgatói pozíciókban dolgozott (Saatchi&Saatchi, Ogilvy/Geometry) hazai és globális márkákon, globális piacokra is. A Kastnerhez 2019-ben csatlakozott, ahol a Red Bull munkák közép- és délkelet-európai regionális kreatívigazgatója lett. Az ő ötlete nyomán valósult meg a Kastner hazai irodájának is otthont adó közösségi tér, a Kastner Kommunity, amely kiállítások, szakmai rendezvények és találkozások izgalmas helyszíne a VIII. kerületben.
A szöveget a bemutatott alanyok írják.
