A kiadványt a szervezet június 12-én egy beszélgetéssel egybekötött rendezvényen mutatta be. 

Az MPRSZ legrégebbi tagozata épp a kríziskommunikáció, és a Krízistérkép ötlete még Bőhm Kornél kommunikációs tanácsadó, a tagozat alapítója fejéből pattant ki. Az első kiadás 2017-ben jelent meg, az elmúlt év valamennyi mértékadó válságkommunikációs esetét feldolgozva szektorokra és iparágakra lebontva. Később szerzőként, szakmai lektorként, majd a tagozat vezetőjeként dr. Pintér Dániel is beszállt a munkába és megszületett a jelenlegi módszertan. A Krízistérkép nem földrajzilag, hanem meghatározott metodológia szerint osztályozza a válsághelyzeteket – a legfrissebb kiadványban összesen 397-et -, olyan eseteket, amelyek bekerültek az országos médiába, ágazatok szerint.

Hallgatni nem ér aranyat!

Dr. Pintér Dániel, a BioTechUSA vállalati kommunikációs vezetője elsők között szerzett Magyarországon PhD-t kríziskommunikációból, bár jobban szereti, ha a fogalmat inkább kríziskezelésnek nevezzük. „A kiadvány sem tisztán és kizárólag kommunikációs szempontból elemzi a válságokat, sokkal inkább a menedzsment oldaláról mutatja be a kezeléséhez vezető utat. A céges folyamatok rendberakása nélkül ugyanis nem lehet elkerülni, vagy ha elkerülni nem sikerül, kezelni a megfelelő válsághelyzeteket, ez tehát egyértelműen szervezetfejlesztési feladat.

Sokan azt gondolják, hogy mivel a problémák idővel maguktól megoldódnak, ezért nem kell mást csinálni, mint némán kiülni a szélcsendet. 

Ez a megközelítés két okból is hibás. Egyrészről, magától maximum csak a tünetek szűnnek meg, de a betegség sosem; nincs az a válság, ami hosszútávon ne jönne felszínre újra teljes körű kivizsgálás, folyamatoptimalizálás és szervezetfejlesztés nélkül. Másrészről azt sem szabad elfelejteni, hogy az első reakció gyorsasága és eredményessége meghatározó a válság intenzitásának szempontjából. Ebben a tekintetben a passzivitás is nem megfelelő kommunikációnak tekinthető, hiszen a konfliktusok során a szervezet némasága is információs értékkel bír. Mit kommunikál magáról az a cég, amelyik elzárkózik a nyilatkozattételtől? Ignoranciát, cinkosságot, a felelősség hárítását, erőtlenséget, esetleg nemtörődömséget. Ezeket sosem a cég mondja magáról, de az érdekgazdák óhatatlanul is ezekkel a jellemzőkkel ruházzák fel a vállalatot. Nem csupán kiengedi a kezéből a kontrollt, de önként lemond a krízis alakításáról és kiteszi magát egyéb külső aktorok –a média, vagy politikai ellenlábasok – szeszélyeinek. Teret enged a spekulációknak és lehetővé teszi a cégre nézve káros előzmények felkutatását. Mivel az inaktivitással függésbe, védekező pozícióba kényszeríti önmagát, így fontos tudatosítani a cégek menedzsmentjében, hogy csakis a legspeciálisabb helyzetben indokolt hallgatásba burkolódzni.”

A szakember szerint a krízisek kommunikációs kezelésére a 2010-es évektől irányult nagyobb figyelem, és az MPRSZ-en belül 2014-ben alakult meg a tagozat. „Bár ma már szinte minden ügynökségnek és számos megbízónak van kríziskommunikációs terve/szolgáltatása, esetleg mozgósítható belső csapata (és ezt a folyamatot a Covid is katalizálta), sokszor még mindig elhallgatási kultúra van, ami nagyon megnehezíti a dolgokat. A hallgatás nem ér aranyat, de ez persze a válság típusától is függ, a transzparencia pedig kiemelten fontos: egyaránt kell beszélni a krízis okairól, megoldásáról és az érintettek kompenzálásáról.”

Közbeszólt a járvány

A Covid előtt négy kiadás készült el, Vas Dóra kríziskommunikációs szaktanácsadó 2019-ben kapcsolódott be a munkába, majd amikor a tagozat vezetője lett, átvette a főszerkesztői szerepet, így a legújabb verziót már ő jegyzi. Mellette a tagozatból 12, nagy tapasztalattal rendelkező szakember írt elemzéseket a kötetbe, mindenki szabadon választhatott témát és esetet. A Covidról szóló fejezetben Panulin Ildikó (Szerencsejáték Zrt.) és Tüske Gabriella (Well PR) elemzik ki a pandémia kommunikációs szektorra gyakorolt hatásait, hiszen a kiadvány négy év, épp a járvány miatti kényszerszünet után (amely időszakban a Krízistérkép által felállított metodika nem működött volna) jelenik meg ismét. 

2020. január 1. és 2024. január 1. között összesen 1,2 millió cikk online, nyomtatásban, video/audio formátumban foglalkozott a pandémiával (ebből az első két évben fél-fél millió) és gyakorlatilag háttérbe szorított minden más krízist vagy épp ez generálta őket. 

Ezzel kapcsolatban a szakértők megjegyzik: a járványkommunikáció nagy hiányossága a transzparencia volt, és a Covid kitörölhetetlen nyomot hagyott, nem véletlen, hogy pandémia előtti és utáni időszakokra hivatkozunk most is.

Lemondások és akkugyárak 

„A kiadvány előnyére változott: már nem egy olvasással befogadható anyag, hanem több mint 60 oldalas tanulmány, és az is újdonság, hogy nem maroknyi csapat készítette” – mondta el Vas Dóra. „Rengeteg segítséget adott a korábbi négy térkép, amelyek módszertana mindenképpen példaként szolgált, de a sok szerzőnek köszönhetően a tavalyi év nagyon sokszínű  reprezentatív levonata jött létre. A kríziskommunikáció gondolkodásmódjának bemutatásával a gyakorló kommunikációs szakembereken túl az egyetemistákra számítunk elsődlegesen olvasóként. Mivel ez egy rendkívül gyakorlati szakterület, az idei kiadvány gerincét egy-egy iparág jellemző, vagy tanulságos eseteinek elemzése adja.” 
2023-ban a kríziseket tekintve a leginkább érintett iparág a közélet volt (158 esettel), ezt követi a közlekedés és az egészségügy (54, illetve 44 esettel), a kiváltó okok között pedig a baleset/üzemzavar, a bűncselekmény/kiberbűnözés és az érdekgazdák kifogásai szerepelnek a legtöbbet. 

A közéletben a legnagyobb vihart a Nemzeti Színházban történt baleset és ezt követően Vidnyánszky Attila felmondása, majd annak visszavonása okozta, de komoly hatása volt a médiumok elleni túlterheléses támadásnak is. A közlekedésben előkerült a Győr-Hegyeshalom vasút felújítása kapcsán az utastájékoztatás vagy a Wizz Air utaskommunikációja egy konkrét esetben. Az egészségügyi krízishelyzetek között Gálvölgyi János májusi rosszulléte körüli mentőszolgálati reagálás elemzése kapott helyet a kiadványban. A szolgáltatóiparban szerepel a DM CSR kampánya, amelyben az Oltalom egyesület támogatását hirtelen indoklás nélkül visszavonták és a Booking.com kommunikációja a szállásadók pénzének visszatartása kapcsán. 
A 3G kivezetése sikersztori volt, de az energetikai szektorban az akkugyárak krízisfaktorként jelennek meg, míg a budapesti agglomerációban karácsonykor történt csőtörés a távolító kommunikációra példa. 
A kiadvány végén külön fejezet foglalkozik a közösségi média által generált krízisekkel, mert nagyon sok válság épp innen indul ki. Ennek szerzője alaposan áttanulmányozta a kötetben szereplő közel 400 esetet és ezek tanulságait foglalta össze.

A kiadvány szerzői: 

Bánki András vezető tanácsadó Noguchi
Bőhm Kornél kommunikációs tanácsadó, az Impact Works partnere
Csonka Attila senior marketing manager, Gránit Alapkezelő 
Horváth Dóra PR divízióvezető, Salt Communications 
Horváth Mónika senior PR szakember, Magyar Posta Zrt. 
Panulin Ildikó vállalati kommunikációs főosztályvezető, Szerencsejáték Zrt.
Dr. Pintér Dániel Gergő vállalati kommunikációs, PR és CSR osztályvezető, BioTechUSA-cégcsoport
Somogyi Nóra PR head, Positive Adamsky 
Szántó András ügyféligazgató, Noguchi
Szekszárdi Katalin kommunikációs és PR szakember
Szondy Réka kommunikációs tanácsadó, WELL PR
Tüske Gabriella senior account director, WELL PR 
Vas Dóra kríziskommunikációs szaktanácsadó

A kiadvány letölthető innen.