A napokban kiderült, hogy a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) tartozó Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma több mint 17 milliárd forintot osztott szét, sok esetben Fidesz-közeli szereplőknek, kormányközeli celebeknek és egyesületeknek. Többek között a Mandiner, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és Fásy Zsüliett kapott több tíz, sőt százmilliókat.

A 444 összegyűjtötte, milyen dokumentumfilmesekhez vágtak hozzá milliókat NKA-pénzt Hankó Balázsék, és megkérdezték a már kétmilliós nézettséget is elérő Jeti Mozi és a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének rendezőit, hogy ők mekkora büdzséből, hány forrásból, mennyi ingyenmunkával forgatták le díjnyertes dokumentumfilmjeiket.

A legkirívóbb példák az állami bőkezűségre

• 315 millió: A Rubicon Intézet kapta ezt a rekordösszeget a Mohács című dokumentumfilmre. A produkciót az MCC (Mathias Corvinus Collegium) promótálta, a bemutatón Gulyás Gergely miniszter is megjelent, a film pedig azóta gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosság elől.
• 115 millió+60: a Nemeskürty Istvánról szóló dokumentumfilm készítői 115 millió forintot kaptak. A nyertes a fideszes Scruton kávézót üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Kft. volt, amely például 2021-ben a Fidesz-közeli emberekkel feltöltött Batthyány Lajos Alapítványtól kapott 600 millió forintot a kávézó üzemeltetésére. Hankó Balázs egyedi rendelkezései között is található egy Nemeskürty-film támogatás, a Taygafilm Korlátolt Felelősségű Társaság nyert 20 milliót egy 3 részes dokumentumfilm-sorozat elkészítésére, amit Koltay Gábor rendez. A Nemzeti Filmintézet pedig még 40 milliót tett hozzá a sorozathoz. Az nem világos, hogy a film és a sorozat ugyanaz a produkció-e, de ha a dokumentumfilm sorozattá nőtte ki magát, az azt jelenti, hogy összesen 175 millió forint állami támogatásból gazdálkodhatnak.
• 105 millió: az MCC-közeli The European Conservative és a Mandiner több mint 105 milliót kapott az ukrán háborúról szóló Baljós közelség című dokumentumfilmre. Az alkotás üzenete hajszálpontosan egybecseng a kormányzati kommunikációval, a nézettsége viszont elenyésző, a YouTube-on jelenleg 45 ezren nézték meg.
• Fásy Zsüliett rejtélyes sorozata: Hankó Balázs egyéni rendelkezései között is található milliós nagyságrendű támogatás az elmúlt négy évből. Fásy Ádám lányának cége, a ZSAM-ART 101 millió forintot nyert egy dokumentumfilm-sorozat elkészítésére. A cég 2025 februárjában jött létre, a produkcióról pedig szinte semmit nem tudni.

A valóság a túloldalon: Fillérekből a világ élvonalába

Mint a lap írja, a filmrendezés nem olcsó, akkor sem, ha dokumentumfilmről van szó, ahol nem kell fizetni a szereplőknek. Más, milliós téttelekkel is kell számolni, ami nemcsak a rendező, operatőr, hangmérnők, fényelő stb. bérei, hanem akár többmilliós archív felvételek és zenék jogdíjai. Ráadásul a például megfigyelésen alapuló dokumentumfilmek hosszú évekig forognak, majd szintén hosszú évekig tartanak az utómunkálatok.

A Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének (MADOKE) tagjai és a sikeres független alkotók a fenti összegekkel ellentétben csak kivételes esetekben számíthattak állami támogatásra, akkor is inkább csak közvetetten. A Nemzeti Filmintézet csak elvétve támogatta a valódi dokumentumfilmeseket, és csak abban az esetben, ha a film témája nem zavarta a hatalmat.

A Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének elnöksége a dokumentumfilmek kapcsán azt írta a 444-nek, hogy a  nemzetközileg díjazott, világszerte elismert magyar dokumentumfilmek jelentős része állami támogatás nélkül valósult meg az elmúlt években. 

A legtöbben közvetetten, a TAO-adóvisszatérítéseken keresztül tudtak némi állami támogatáshoz jutni, de ez csaknem minden filmnek jár. Emellett a szintén költséges külföldi fórumokat járták, ahol több száz nemzetközi filmmel versenyeztek azért, hogy legalább egy kisebb összeggel beszálljon egy külföldi koprodukciós partner – ehhez azonban nem elég csak az ötletet prezentálni, valamit mutatni is kell a filmből, ami azt jelenti, hogy egy rendező, mire eljutott volna ide, addig évekig ingyen, saját zsebből dolgozott.

A KIX például, amely az utóbbi évek egyik legjelentősebb hazai dokumentumfilmje, 12 évig készült. A 238 milliós költségvetésének háromnegyede külföldi forrásokból (francia, horvát, EU-s támogatások) állt össze, a magyar állami rész pedig főként olyan adókedvezmény volt, amit a cégnek kellett megelőlegeznie.

Hasonló a helyzet a szociálisan érzékeny témákkal is. Az Életed nélkülem című film, amely a fogyatékkal élők helyzetére hívja fel a figyelmet. A készítők csak közvetett állami támogatást tudtak szerezni a 30 százalékos TAO-visszatérítéssel. Végül a film 28 millióból készült el, amiből 5 milliót a rendező maga tett bele, a többit pedig egy svéd partner biztosította. Oláh Kata Keskeny út a boldogság felé című, egy roma meleg párról szóló díjnyertes filmje pedig 14 millióból állt össze – szintén szinte kizárólag külföldi koprodukcióban, mivel az ilyen témák az NKA-nál esélytelenek.

Fotó: Pixabay