Az idén először megrendezett POV (Point of View) Budapest nemzetközi designkonferencián egyetlen külföldön élő és alkotó magyar design és kommunikációs ügynökségként vett részt az amszterdami Oslop Studio. Előadásukban Szőke Zoltán és Vándor Péter saját terveken mutatták meg, hogy az elmúlt évtizedek legjobb magyar logói szerintük hogyan illeszthetők be a jelenkor globális kreatív gyakorlataiba. A konferencia után arra kértük őket, a Kreatívnak is mutassák meg, milyen vizuális környezetben keltenék új életre az egykor sikeres magyar logókat. 

„A projektünket Vasvári Péter Magyar logók könyve inspirálta. A célja pedig, hogy új életet leheljünk az ikonikus, időtálló magyar emblémákba, amelyek a hazai vizuális kultúra meghatározó elemei voltak évtizedeken át. Más szóval azt akartuk megmutatni, hogy a régi, szexi designt hogyan tudjuk aktualizálni. A kiválasztott logókat, amelyek máig megőrizték erejüket, teljesen új környezetbe helyezzük: nem csupán az egykori »slap it on anything« emblémaként jelennek meg, hanem egy 360 fokos, átgondolt márkarendszer részévé válhatnak. 

Az újratervezéssel ezeknek a vizuális elemeknek nem csupán az esztétikai értékét emeljük ki, hanem időtállóságukat és történeti jelentőségüket is. Mindennapi munkánk során inspirációként merítünk ezekből az erős, határozott karakterű magyar logókból. A bemutatott példáknál tiszteletben tartjuk az eredeti alkotók szellemiségét azáltal, hogy a logókat érintetlenül hagyjuk. Ezeket az alkotásokat nem mi újítjuk meg, hanem éppen azáltal mutatjuk meg időtlen erejüket, hogy semmit nem változtatunk rajtuk. Helyette olyan modern nyugati branding környezetbe illesztjük őket, amely a globális designvilágban is megállja a helyét, ugyanakkor kiemeli a régi emblémák erejét és időtlenségét.

Az általunk kialakított környezetben ezek az ikonikus keleti-európai logók nemcsak helyt állnak a nyugati vizuális kultúrában, de ki is emelkednek. Megmutatják, hogy az igazán jó design a kulturális és időbeli határokat is gond nélkül képes áthidalni. Projektünk tehát egyfajta tisztelgés a magyar design legnagyobbjai előtt, miközben új perspektívát nyújt ezeknek az alkotásoknak, és lehetőséget ad arra, hogy újragondolt, komplex rendszerekként szolgáljanak a mai branding világában, miközben saját, eredeti értékeiket is megőrzik.”

Márkák és emblémák 

Traubisoda

1971-ben a Badacsonyi Állami Gazdaság egy szőlőízű osztrák szénsavas üdítőital, a Traubisoda gyártását és forgalmazását kezdte meg. A Balatonvilágoson készülő italhoz osztrák aromakompozíciót és saszla csemegeszőlőből készült magyar mustsűrítményt használtak. Az osztrák Lenz Moser fejlesztése, a Traubisoda a hetvenes évek hazai üdítőital-választékában kiemelkedő minőséget képviselt, és nagy népszerűségnek örvendett. A rendszerváltás után újjáélesztett márka utolsó gyártóját 2018-ben felszámolták.

Modern frissítés

„Az eredeti logóban a körök a buborékokat szimbolizálták, mi viszont a szőlőre helyeztük a hangsúlyt az új designban. Egy letisztult, Helvetica-szerű betűtípust használtunk, amely modern, digitális megjelenést biztosít a Traubisoda 2.0-nak. Az eredmény egy korszerű és letisztult easy-to-understand arculat.”

Képcsarnok

Az 1948-ban alapított Képcsarnok Vállalat a rendszerváltás előtt szinte egymaga birtokolta a kortárs képzőművészet piacát. Minden megyeközpontban egy, Budapesten több galériát tartott fenn, ahol kortárs festményeket, grafikákat, kisplasztikákat árultak. A rendszerváltás után elkezdődött lassú erodálódása, eladósodása. Egyre több kiállítóhelyiségét zárta be, végül 2013-ban csődbe ment.

Logó és betűtípus harmóniája

„Egy gyönyörű, hibátlan régi logó, amelyet egy hasonló, „töredezett” betűtípussal egészítettünk ki. Az egyszerűbb szöveghasználat még letisztultabbá teszi a designt, miközben a klasszikus arculatot modern kontextusban erősíti.”

Orion

A cég jogelődje, a Magyar Wolframlámpagyár 1924. október 1-jén változtatta nevét Orion Villamossági Rt.-re, majd 1925-től valamennyi gyártmányát – kezdetben rádiókat, később televíziókat és videomagnókat is – Orion védjeggyel hozta forgalomba. A márka art decós, háromfejes logóját Bottlik József grafikus tervezte 1925-ben. A gyár a rendszerváltás után, 1991-ben négy, többségében külföldi érdekeltségű kft-re bomlott. 

Régi logó modern technikával

„Az eredeti 2D-s logót a mai 3D-s technikák segítségével bontottuk ki – így szinte önálló artworkként működik. A logótípus időtálló, ezért egyáltalán nem akartunk hozzányúlni. Az új technikai feldolgozás az Orion klasszikus értékeit emeli ki modern köntösben.”

Az Orion védjegy annyira menő, hogy többször ellopták

Az 1920-as években az egyik legismertebb magyar márka az Orion volt, amelynek Bottlik József tervezte a logóját 1925-ben, valamint később a plakátjait és a reklámkiadványait is, azaz a cég egész arculatát. Maga a márkanév is kozmikus asszociációkat keltett, a glóbusz és a csillagok gyakran visszatérő elemek a plakátokon. Az indián totemet és maszkot is idéző háromfejes logó, amely a hang minden irányban terjedését szimbolizálja, a cég gyártmányain egészen a hatvanas évekig használatban volt – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) című időszaki kiállításának ismertetőjében. A védjegy az Orion számtalan reklámkiadványán, plakátokon, naptárakon is fontos szerepet kapott.

Időtlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 21. században több ízben is ellopták: 2014-ben egy perui webtévé használta fel, tíz évvel később pedig egy amerikai grafikus nyúlta le a szintén Bottlik tervezte 1943-as poszterváltozatot, amely egy gyárépületek fölé nyújtózó kézben ábrázolja az emblémát. A Plakátfiúként ismert Badits Marcell szúrta ki és írta meg egy 2024. szeptemberi Facebook-posztban, hogy a San Franciscóhoz közeli San Mateo gördeszkás boltjának, az Atlas Skateboardingnak tervezett, és az Instagramon bemutatott sorozatában Jarrod Bryan ezt az 1943-as verziót használta fel, csupán annyi változtatással, hogy az Orion szót az ugyanannyi betűből álló Atlasra cserélte.

Az eredeti Orion logó és a későbbi reklámtervek védettek: jelenleg az Orion Elektronikai Kft. jogtulajdonában állnak. 

Szék- és Kárpitosipari Vállalat (SZKIV)

A Szék- és Kárpitosipari Vállalat elődje, a Szék- és Faárugyár Rt. 1928-ban alakult meg Budapesten. 1948-ban államosították, majd hozzácsatoltak több kisebb üzemet. A nevet 1963-ban vette fel, amikor több bútoripari céget egyesítettek. A vállalathoz 1965-ben vidéki egységeket is csatoltak. Az üzemekben ülő-, fekvő-, hajlított bútorokat és kárpitosipari termékeket készítettek.

Logó és képi világ harmóniája

„A klasszikus logót modern, prémium minőségű képekkel kombináltuk, így egyedi, futurisztikus hatást értünk el. Az elrendezés egy editorial magazine gridszerű struktúráját követi, ami megemeli az arculat vizuális színvonalát.”

Cartographia

1954-ben az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal felügyelete mellett megalakult a Kartográfiai Vállalat, amely atlaszok, autó-, város- és turistatérképek, földgömbök és térképes prospektusok kiadásával és kereskedelmével, illetve geodéziai és fotogrammetriai munkák végzésével foglalkozott. 1993-ban a Kartográfiai Vállalat jogutódjaként jött létre a Cartographia Kft.

Kommunikáció a branding előtt

„Ebben a koncepcióban a hangsúly a marketingközpontú megközelítésen volt. A földgömb mint grafikai elem az adatközpontú és reklámszerű kommunikációt erősíti. Az összhatás egy modern autó- vagy GPS-reklám stílusát idézi, letisztultan és céltudatosan.”

Lampart

A lámpákat, tűzoltókészülékeket, fém- és zománcárukat készítő Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt. 1932-ben vette fel a Lampart márkanevet. A vállalat a következő évtizedekben Lampart előtaggal többféle név- és cégváltozatban működött, hasonló profillal. Túlélte a rendszerváltást, majd Lampart Vegyipari Gépgyár Rt. néven a 2000-es években szűnt meg.

Vintage logó = modern logó

„A Lampart tökéletes példája annak, hogy »don’t fix it if it ain't broke«. Az időtálló vintage logó ma is tökéletesen megállja a helyét, és jelenkori környezetbe helyezve képes teljesen modern, friss hatást kelteni.

Közért

A Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt.-t (rövidítve Közért) 1948-ban alapították az 1911 óta működő Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzem jogutódjaként. A Közért rövidítés idővel „élelmiszerbolt” jelentésben köznévvé vált, és még ma is használjuk, noha a Közért Vállalat a rendszerváltással megszűnt.

Old-school logó + modern képi világ

„A Közért régi hangulatát a legegyszerűbb módon alakítottuk át. A klasszikus magyar bolthálózat arculatát modern, változatos képekkel helyettesítettük, így nyugati stílusú, brutalista, Gen-Z hangulatot kapott. Az új koncepcióval a Közért szinte egy divatüzlet védjegyévé is válhatna.”

A cikk eredetileg a Kreatív 2024/11-12. számában jelent meg.