Külsőségeiben is igazodott az év nagy televíziós szakmai eseménye a presztízséhez: vörös szőnyeg és az üdítőket tálcán szervírozó pincérek fogadták a Big Picture 2025-re érkezőket hétfőn a RAM ArT Színházban. A tévéseket, ügyfeleket, ügynökségeket valamint az újságírókat az eseményt szervező Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) hívta meg az egész napos programra.
Az esemény azonban nem kezdődhetett önfeledten, hiszen az elmúlt napokban két fontos tévés szakember hunyt el váratlanul. Hadas Kriszta és Révész Zsuzsa kivetítőn megjelenő fekete-fehér fotóját sűrű csend fogadta. Tóth Csaba, a házigazda MEME elnöke korábban együtt dolgozott Hadas Krisztával, akinek értékes műsorait, felkészültségét, magas színvonalú munkáját, profizmusát és szakmai alázatát emelte ki. Révész Zsuzsára is kiemelkedő szakemberként emlékezett, aki 17 évig dolgozott az RTL-nél, ahonnan kommunikációs vezetőként távozott, halála előtt pedig a METU stratégiai PR-vezetője volt.
Vagy helyett is
Az emlékező szavak után Tóth Csaba elmondta, a televíziós iparágban egy ideje mindig arról beszéltek, hogy vajon melyik lesz a domináns, a „lineáris vagy digitális”, a „hagyományos vagy a streaming”, de idén kiderült a válasz: nem kell a „vagy” szót használni, hanem az „is”-t, hiszen a fogalmak egymás mellett létezhetnek. „A magyar nézők és a hazai tartalomszolgáltatók szinte egyszerre - és nyilván nem egymástól függetlenül - indultak el a látványosan a digitális tartalom felé, mindeközben nem hanyagolva a jó öreg hagyományos tévét sem” – mondta Tóth Csaba.
Ismertette a napokban elkészült Kantar-Hoffman kutatást, amely a MEME és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködésében, ennek eredményei az alábbiak
- a 18-75 év közötti magyarok, vagyis a felnőtt lakosság csaknem 40 százaléka mindenevő lett, tehát egyszerre tévézik és streamel
- további 40 százalék kizárólag lineáris tévéműsort néz
- öt százalék pedig csak streaming tartalmakat fogyaszt (ez a réteg a 24-39 közötti korosztályból kerül ki)
Az előadás szerint a teljes lineáris televíziós nézettség alig csökkent, és Magyarország még mindig az európai élmezőnyben szerepel az egy főre eső napi televíziózási idővel (4 óra 50 perc körül). A digitális irányba történő átrendeződés még lassabb, mint amit az amerikai trendek alapján vártak, csupán évi egy-két százalék vándorol át.
A streaming előretöréséről beszéljenek az alábbi számok a 18-75 éves magyar lakosságról:
- 59 százaléknak van streaming előfizetése, 37 százalékuknak három is
- 2024 júniusában hetente 1,6 millióan vették igénybe az itthon elérhető streaming-szolgáltatásokat (egy NMHH-kutatás alapján az előző évihez képest 19 százalékkal csökkent a fogyasztók száma, és stagnál az általuk streaminggel eltöltött idő mértéke is)
- a vizsgált korosztály 88 százaléka tévézik, míg csupán 51 százalék néz streaming tartalmat heti rendszerességgel, a 4 és fél órás napi netezési időnknek mindössze 2,5 százalékát fordítjuk erre
Az amerikai Z-generáció a valódi közösségi élményre szavaz
A bevezető előadásban elhangzott az a biztató hír is, hogy amerikai Video Advertising Bureau nevű szervezet kutatása szerint a Z-generáció körében egyre lazul a közösségi médiához fűződő viszony: 58 százalékuk nem bízik a social media reklámjaiban, ezért 54 százalékuk már le is iratkozott valamelyik platformról, és így 25 százalékkal csökkent az a napi totál idő, ami a közösségi térben töltöttek.
„Hogy mit csinálnak helyette? 63 százalékuk moziba jár, de 75 százalék azt mondta, hogy szabadidejében streaming-tartalmakat fogyaszt és lineáris tévézik, amelynek fő indoka, hogy így minőségi közös időt tölthetnek el a szeretteikkel” – magyarázta az előadó.
Tóth Csaba a tartalom minősége és sokszínűsége alapján remek évnek értékelte az ideit, szorosabb és élesebb lett a nézettség a két nagy kereskedelmi csatorna, az RTL és a TV2 között. A hazai tévés reklámpiacról és műsorterjesztési szegmensről pedig azt mondta, „elég jól vannak mindketten”. Ennek oka lehet az is, hogy mindkét piacon jelentősebb áremelkedés történt, amit eddig a hirdetők és az előfizetők is elfogadtak. „Persze tovább fragmentálódott a piac, még több a csatorna, még több helyre oszlik el a GRP, de a jó hír, hogy beszéltem olyan sales house vezérrel a napokban, aki szerint nagy eséllyel kétszámjegyű lehet a tévés reklámpiac növekedése idén , ami végre azt jelentheti, hogy a bővülés meghaladja az inflációt.”
A reklámok drágulásnak szerinte folytatódnia kell, ha lépést akarunk tartani a régióval, az emelkedő kábelelőfizetések nyomán pedig abban reménykedik, hogy hamarosan a csatornáknak egyre több pénze lesz értékes, eredeti tartalmakat készíteni. Ugyanakkor az is látszik, hogy az előfizetőknél előbb-utóbb lesz egy díjplafon, ami után szolgáltatóváltáson vagy lemondáson gondolkodhat.
Képek: MEME
