Az idei Brain Bar egyik beszélgetésén a brit Vice főszerkesztőjét, Zing Tsjenget eresztették össze Jakub Olekkel, a TikTok Közép-Kelet-Európai és ukrajnai kapcsolatokért felelős vezetőjével. A panel főleg korunk médiafogyasztásával és annak hatásaival foglalkozott, ez volt a fő kapocs a két eltérő modellt képviselő cég (egyik oldalon egy klasszikus médiacég, a másik oldalon egy tech platform) képviselője között. Összeszedtük a legérdekesebb állításokat a beszélgetésről.

A social médiának nem csak árnyoldalai vannak

A beszélgetés résztvevői hamar az Ukrajnában zajló háborúnál kötöttek ki, és a témánál azonnal előkerült a social platformok szerepe az információs hadakozásban. Jakub Olek itt arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan hajlamosak vagyunk a dezinformációval vagy a hamis hírekkel összekötni ezeket a plarformokat, az Oroszországban élők például ezeken a nem állami csatornákon kerülhettek közelebb a körülöttük zajló valósághoz a propaganda helyett.

Ráadásul ilyen csatornákon keresztül juthatott el rengeteg üzenet a külvilághoz is a háború valóságából. A TikTok képviselője szerint számos bátor újságíró tudósít a háborúról, de ők eleve nem fedhetnek le olyan széles spektrumot, mint amire a rengeteg felhasználó által gyártott kontenttömeg képes.

Az újságírók már nem annyira egymással, hanem a zajjal küzdenek

Zing Tsjeng a média szerepét firtató kérdésre adott válaszában tért ki arra, hogy felhasználói és újságírói oldalon is hasonló problémát lát a jelenlegi rendszerben.

Egyrészt azoknak, akik hiteles forrásból szeretnének tájékozódni, egyre nehezebb megtaláni a megbízható hangokat az óriási zajban, és az orientációjukban sokszor a social platformok algoritmusai sem segítenek. Másrészt szenvedélyes, a munkájukat komolyan vevő újságíróknak kell egészen más értékrend szerint működő TikTok-kreátorokkal küzdeniük a figyelemért. Korrekt és józan beszámolóik, tudósításaik pedig egyszerűen elhalkulnak elfogult vagy felületes vélemények mellett. 

Tsjeng példának Amber Heard és Johnny Depp becsületsértési perét hozta fel. “Rengeteg olyan tartalom született a TikTokon is ebben a témában, mintha ez egy gyilkossági tárgyalás lenne. Miközben ez a per eleve sokkal bonyolultabb ennél a leegyszerűsítő felfogásnál, és érteni kell hozzá az amerikai jogalkotás sajátosságait is. Nagyon sok jó újságírót ismerek, akik korrekten és pontosan számoltak be erről a perről, de a hangjuk néha elveszett. Miközben azt is látni kell, hogy nem a TikTok-kreátorok hibája, hogy nem az újságírói etikának megfelelően számolnak be egy ilyen horderejű eseményről, hiszen nem is várható el tőlük, hogy tisztában legyenek ezekkel az elvekkel” – világított rá a problémára a Vice UK főszerkesztője.

Adatvédelem és biztonság – túl könnyű megkerülni, túl nehéz kijavítani?

Természetesen a beszélgetésben a TikTok-tartalmak szabályozása is szóba került, és Jakub Olek azzal nyitott, hogy teljesen jogosnak tartja, ha szoros figyelem övezi a különböző techcégek működését, a felkerülő tartalmak szűrését. Szerinte ebben folyamatosan szükségük is van a kritikákra, javaslatokra, éppen emiatt nyitják meg belső adataikat kutatók előtt. 

De Olek arra is felhívta a figyelmet, hogy a többi riválissal szemben a TikTok a kezdetektől fogva építi adatvédelmi és biztonsági részlegét, ez a legnagyobb csapatuk a cégen belül. “Csak hogy adatokat is mondjak, a legutolsó jelentésünk szerint kb. 100 millió videót törlünk negyedéves szinten a felületről. De ez csak az 1 százaléka a TikTokra felkerülő teljes videómennyiségnek, szóval ekkora kaliberű  kontentet kell ellenőriznünk.”

A TikTok képviselője azt is hozzátette, 18 éves kor alatt is több sávra osztották a szabályokat, tehát egy 13 éves felhasználóra más védelem vonatkozik egy 17 évessel szemben. A fiatalkorúak esetében a TikTok korlátozza az üzenetküldési lehetőséget, a videómentést, és reklámokkal sem érik el közvetlenül a hirdetők őket. Zing Tsjeng szerint azonban a TikTok és a többi platform esetében felmerül a túlszabályozás kérdésköre is, amire példaként a Vice edukációs tartalmait hozta fel példának.

A főszerkesztő szerint ezek az edukációs anyagok sokszor droghasználatról, szexről, LMBTQ-jogokról szólnak, és ezeket érzékeny tartalmuk miatt többször is törli egy-egy platform. Jakub Olek szerint a social felületek algoritmusai folyamatosan fejlődnek, ezért is hasznosak a TikTok számára azok a visszajelzések, amikor valaki egy ilyen téves törlés esetében felveszi velük a kapcsolatot.

Attól, hogy egész nap tiktokoztál, még ugyanúgy elmész egy háromórás mozira is 

Szerencsére Tsjeng kellő humorral reagált a beszélgetésben arra a kérdésre, hogy vajon butítanak és figyelmetlenebbé tesznek-e bennünket a pár másodperces videók, a rengeteg tartalom. A Vice főszerkesztője szerint egyáltalán nem áldozott le a hosszabb tartalmaknak sem, ennek a műfajnak is megvan ugyanúgy a közönsége, másrészt senki sem mond le egy esti mozizást azért, mert előtte széjjeltiktokozta magát. 

Tsjeng itt arra utalt, hogy az ember nem így méri az idejét, és ugyanúgy élvezheti a TikTok-feedjét mint egy dokumentumfilmet. “Ki választaná mondjuk egy Marvel-film esetében, hogy a teljes moziélmény helyett csak pár másodperces kis telefonos videóban kéri az élményt?” – tette fel a költői kérdést a Vice-főszerkesztő.

Jakub Olek egy másik ellenpéldát hozott a kérdésre. Szerinte a TikTok egyik legnépszerűbb alközössége a Booktok, amelynek nagyjából 80 millió említése van a felületen. A platformon ugyanis rendkívül erős a könyvajánló közösség, Olek szerint például a Barnes & Noble online könyváruház legfontosabb marketingcsatornája már egyértelműen a TikTok. Olek szerint pont ez az olvasásra buzdító közösség mutatja meg, mennyire leegyszerűsítő az a nézet, hogy a videós platform butítja a felhasználókat.

Fel kéne fogni, hogy a TikTok más

Még az előző témánál hívta fel a figyelmet Jakub Olek arra, hogy a TikTokra egészen más okokból érkeznek a felhasználók a többi social felülethez képest. Adataik szerint a felhasználók 61 százaléka azért megy fel a felületre, hogy feltöltődjön, új lendületet szerezzen a napja során. Azaz a TikTokra nem a kapcsolattartás, vagy a lájkok számolgatása miatt érkeznek nagyrészt a felhasználók. Olek azt is hozzátette, hogy még az előzőnél is nagyobb arányú tömeg, 75 százalék viszont eleve a felfedezés vágyával érkezik a felületre: valami újat, valami eddig ismeretlent keresnek a feedben.

Olek szerint a TikTok algoritmusa éppen ezért működik úgy, hogy 7 videóból 5 a felhasználó preferenciái alapján érkezik, de kettő általában valamilyen más területről jön, azzal a szándékkal, hogy valami újat mutasson. De ha valaki úgy érzi, túl mélyre ment egy bizonyos tartalomtípusban, bármikor rányomhat a Reset gombra a preferenciáknál, amivel elölről kezdheti a saját feedjének felépítését.

“Fontos, hogy a TikTokot tanulni kell, oda nem úgy érkezel meg kreátorként, hogy azonnal tudod mi működik a felületen. Lehet, hogy profi tartalomkészítő vagy, de attól még nem biztos, hogy jól használod a felületet. A Tiktokon nem új tartalmi műfaj keletkezett, hanem egy egészen új alkotói közösség veszi folyamatosan bitrokába a platformot” – jellemezte a felületet Jakub Olek.