A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közgyűlése úgy döntött, hogy 2013. január 1-től a szervezet elnöki posztját Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, TASZ-alapító, az ügyvezető igazgatóit Darányi András jogász, kommunikációs szakember tölti be.
Dénes Balázs 15 év tagság, 8 év elnöki tevékenység után távozik a TASZ éléről, pályáját az Open Society Foundation Európai Szabadságjogi Projekt igazgatójaként folytatja.
A vezetőváltás szervezeti átalakulással is jár: Tóth Gábor Attila elnökként a szakmai munkáért, Darányi András ügyvezető igazgatóként az operatív tevékenységekért felel, így hozzá tartozik majd a kommunikáció, az adományszerzés, a munkafolyamatok irányítása.
Az évek során a TASZ számos párhuzamos programot futtató, sokszereplős, nagy szervezetté alakult. Fejlődésével világossá vált, hogy az elnök jogi-szakmai tevékenységét el kell választani a szervezet mindennapi működésének operatív feladataitól. Bármilyen sikeres a működés, a TASZ számára fontos, hogy időnként képes legyen a megújulásra, ezzel együtt fontos a folytonosság fenntartása, amelynek záloga, hogy a stratégiai ügyekben döntési jogosultsággal rendelkező ügyvivői testület – az elnök személyét kivéve – változatlan felállásban folytatja munkáját.
Tóth Gábor Attila: alkotmányjogász, egyetemi docens. 2000 és 2010 között az Alkotmánybíróság tanácsadója, azt megelőzően a TASZ alapítója és programvezetője volt. DAAD ösztöndíjjal kutatott a Humboldt Egyetemen, ösztöndíjasa volt a Láthatatlan Kollégiumnak. Főbb művei: Constitution for a Disunited Nation (2012, szerkesztő), Életfogytig szabadláb (2011), Túl a szövegen (2009), Emberi jogok (2003, társszerkesztő). 1997-ben alapító szerkesztője volt a Fundamentum című emberi jogi folyóiratnak.
Darányi András: jogász, kommunikációs szakember és civil aktivista. Tevékenységét a civil szférában nem a TASZ-nál kezdte, a Milla aktivistájaként a kommunikációs platformok felépítésében és működtetésében vállalt szerepet. Volt a Kitchen Budapest innovációs labor kommunikációs vezetője, évekig vezette a Pesti Est szerkesztőségét, és szerkesztőként részt vett az első hazai közösségimédia-kutatásban. A budapesti Holokauszt Emlékközpont alapító igazgatója volt.
