A cikk eredetileg a Kreatív 2022-es decemberi számában jelent meg.
Nemcsak élvezik a zenei kínálatot, hanem minderre szívesen áldoznak is a fiatalok, felük már saját előfizetéssel rendelkezik ugyanis – mondta el Mezei Csaba, a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért és a MAHASZ kommunikációs szakértője a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának őszi fórumán. Azt pedig már nekünk árulta el, hogy a streamingadatok által vezérelt összesítésekből, slágerlistákból látszik, a fiatalok a legnagyobb arányú zenefogyasztók, hisz az általuk kedvelt trendek, előadók, slágerek dominálnak a statisztikákban.
A szakértő a 2022-es ProArt Zeneipari Jelentésből szemezgetett kérdéseinkre. Ebből olvasható ki, hogy a fiatalok, azaz a 18–29 éves korosztály 86 százaléka mindennap hallgat zenét, ráadásul 52 százalékuk mindezt aktívan, tudatosan teszi, szemben azzal, hogy 48 százalék háttértevékenységként. Míg pedig a reprezentatív felmérés alapján a lakosság 76 százaléka használ mobileszközöket zenehallgatásra, a fiatalabb korosztálynál az okostelefon és a tablet használatának aránya még magasabb, csaknem száz százalék. Az ifjabbak több mint nyolcvan százaléka utazás közben hallgat zenét, legyen az tömegközlekedés vagy autó. Ezen kívül a szórakozás, a sportolás, a munka és a házimunka, valamint a tanulás azok a tevékenységek, amelyeket a harminc alatti felnőtt korcsoport a zenehallgatási alkalmak kapcsán kiemelt.
„A fix havi díjért elérhető streamingszolgáltatások óriási lehetőséget és kiváló felületet biztosítanak a zeneiparnak” – mondta el Mezei Csaba, minek is köszönhető, hogy mára mindenkinek akár százmillió, reklámok nélküli dal található a telefonján. Az alkotók ugyanis szabadon közzétehetik új dalaikat, albumaikat, így könnyen el tudják érni az érdeklődő közönségüket. Ráadásul a Spotify, az Apple Music, a YouTube Music és a Deezer jellegű szolgáltatások jellemzően ugyanazzal a többmilliós katalógussal dolgoznak, vagyis egyetlen előfizetés elegendő, hogy mindent egy helyen tudjunk kezelni, hallgatni.
Ugyanakkor a zenehallgató alkalmazások berobbanása nemcsak lehetőség, de kihívás is a zenész szakma számára. „Nagy a zaj: egy őszi statisztika alapján napi százezer új felvétel válik elérhetővé a streamingplatformokon. A felhasználó pedig természetesen nem tud mindent meghallgatni. Egy művész új dalának minden egyes nap 99 999 versenytársa akad, vagyis nehéz eljutni a fülekhez” – fogalmazott a szakértő. Mint elárulja, a megoldás a közönségépítésben rejlik, ami elsősorban a közösségmédia-felületeken tud megvalósulni, hogy minden előadó eljusson a szűk vagy széles körű közönségéhez. „A streamingfelületeken elérhető mintegy százmillió dal átlagosan háromperces hosszal számolva csaknem 571 évet tenne ki. Megnéztem, mi történt 571 éve: akkor született Kolumbusz Kristóf. A havi öteurós díjért elérhető zenei katalógus nagyságát talán ez szemlélteti a legjobban: ha a felfedező akkor előfizetett volna a mai Apple Musicra azzal a szándékkal, hogy minden zenét meghallgat, még mindig lenne mit elindítania.”
Amikor újra elkezdtünk fizetni a zenéért
Mezei Csaba őszi előadásában elhangzott, hogy a CD-k, kazetták és lemezek értékesítéséből egykor hatalmas piac alakult ki, az internet térhódításával azonban egyre kevesebb hanghordozót vásároltak itthon is. A 2000-es években a tízmilliárd forintos piac jelentős recessziót élt át a digitális zenehallgatás és értékesítés révén, a streamingszolgáltatók megjelenése viszont ismét fellendítette a piacot, ami 2021-re érte el a közel hétmilliárdos bevételt.
Annak ellenére történt ez, hogy míg 2000-ben nagyjából nyolcmillió hanghordozót értékesítettek Magyarországon, 2021-re ez a szám mindössze egymillióra esett vissza. Az egyik legnagyobb probléma az volt húsz évvel ezelőtt, hogy az illegális letöltési lehetőségekkel elterjedt a nézet, hogy a zene ingyen hozzáférhető, majd 2013-ban elért a piac a mélypontjára: a fizikai formátumok eladásából befolyt összeg jelentősen lecsökkent. Az elérhetőség volt azonban az orvosság, amit oly lázasan kerestek a zenei szakmában, hiszen a mobileszközök és a mobilinternet elterjedése lehetővé tette, hogy bárhol, bármikor tudjunk zenét hallgatni különösebb extra költségek nélkül. A streamingszolgáltatók pedig megállapodtak a nagy és kis katalógussal rendelkező kiadókkal, hogy bevételmegosztásos rendszerben elérhetővé teszik – kis túlzással – a „világ összes zenéjét”, vagyis a felhasználóknak van hol hallgatni, van mire előfizetni. És az is kellett, hogy a zeneipar felhasználóinak körében erősen csökkenjen az úgynevezett birtoklási vágy: tökéletesen megelégszünk ma már ugyanis azzal, hogy nem a saját lemezünket játsszuk le, hanem az említett hatalmas adatbázisból válogatunk fülünknek valót.
Persze ez a szívügy az igazi zenerajongóknál nem tűnt el, sőt, az utóbbi években reneszánszát éli a vinyl, régi nevén a bakelit. „A lemezeket élmény kézbe fogni, lapozgatni a borítót, kitenni a polcra, a zenehallgatás varázsa jelen van most is a gyűjtők életében” – avatott be minket a szakértő, aki azt is elárulta, hogy a vinyllemezek ma prémium termékek, amelyeket magas áron értékesítenek, legyen szó egy új kiadványról vagy egy gyűjteményes vagy jubileumi kiadásról.
„A nagyjából kétezer forintos havi díj egyre több esetben találkozik a felhasználók elvárásaival, eléri azt az ingerküszöböt, amit már megéri kifizetni egy ilyen hatalmas zenekönyvtár állandó eléréséért” – mutatja be a helyzetet Mezei Csaba. Végső soron ez befektetés is a jövőbe, hisz a bevételmegosztásos rendszer révén a hallgatások után megszerzett fillérekből, forintokból az alkotók új dalokat tudnak készíteni, ez biztosítja tehát azt, hogy a zene 365 napon át velünk legyen.
Nagyot fordult tehát a világ, hiszen 2022-ben 62,6 százalék volt azok aránya a teljes lakosságot vizsgálva, akik valamilyen előfizetéssel vették igénybe a digitális zenei szolgáltatásokat, a ProArt Zeneipari Jelentés felmérésében két éve pedig még 48 százalék volt ez az érték. Míg egyébként az egyéni előfizetések száma stabilnak tűnik, a családi csomagok aránya duplázódni látszik az elmúlt két évben: jelenleg 37,7 százalék használ saját előfizetést, 24,9 százalék pedig családi csomag részeként fér hozzá a zenei tartalmakhoz.
Természetesen még jelentősebb figyelmet kapott az online lét, és benne a zenei és a filmes streamingszolgáltatások a koronavírus-járvány első szakaszában. „A nemzetközi elemzések azt az elméletet támasztották alá, miszerint az otthonlét és a bezártság növelte a tartalmak iránti igényt, tehát bővült a felhasználói, de akár az előfizetői kör is” – fogalmazott Mezei Csaba.
A fiatalok diktálnak
A kérdésre, hogy miként hatnak a streamingfelületeken a fiatalokra a reklámok, a szakértő kifejtette, hogy a reklámok azoknál jelennek meg elsősorban, akik ingyenesen veszik igénybe akár az audio, de főleg a videós streamingfelületeleket, hisz a prémium előfizetésekkel épp a reklámoktól szabadul meg a felhasználó. „Noha a reklámok hatása nem a kutatási területünk, véleményem szerint ritka az, aki mindenre előfizet, hisz ekkor az úgynevezett digitális rezsi igen magas lehet. Ha pedig például valaki Spotify-előfizető, akkor a YouTube-on még bőven találkozik reklámokkal” – fogalmazott.
A hiedelemmel ellentétben nem a trendek hatnak a fiatalok zenehallgatási szokásaira, inkább a fiatalok hatnak a trendekre. „Évekig a streamingplatformokon a nemzetközi slágerek voltak a meghatározók, míg a YouTube-on dübörögtek a friss hazai előadók milliós megtekintései. Mára egységesebbé vált a kép: a hivatalos magyar slágerlisták streamelt, leghallgatottabb zeneszámainak negyvenes mezőnyében 12 hazai felvétel volt. Mára ez a szám 28-ra nőtt, tehát a 30-70 százalékos arány megfordult, és ma már 70-30 százalék a magyar zene javára” – mondta Mezei Csaba. És hogy mit vár a jövőtől? Még több tudatosságot a felhasználók részéről, és még aktívabb kreatív alkotófolyamatot a zenészek és a zeneiparban dolgozók részéről, hogy a zene és a közönség egyre többször és egyre hatékonyabban találkozzon.
A ProArt Zeneipari Jelentés 2022 elérhető a www.zeneipar.info oldalon.
