Egyre többet hallani az AI környezetkárosító hatásáról: a Digiconomist decemberben megjelent tanulmánya szerint 2025 végére a generatív mesterséges intelligenciának már akkora volt a karbonlábnyoma, mint New Yorknak, a Cambridge-i Egyetem kutatóinak friss, a New Scientistben idézett tanulmánya pedig az adatközpontok hőszigethatását vizsgálta. Eszerint a technológiai beruházások már most 340 milliónál is több ember közvetlen környezetét fűtik, jelentősen fokozva a globális felmelegedés hatását – írja a Qubit.

A kutatók a településektől távolabb eső 8400 AI-adatközpontot és környezetüket vizsgálták műholdas felszíni mérésekkel, összevetve azokat az elmúlt két évtized távérzékelési adatsoraival. Eredményeik szerint a felszíni hőmérséklet átlagosan 2 Celsius-fokkal emelkedett az adatközpontok működésbe lépését követő hónapokban. A legszélsőségesebb esetekben a hőmérséklet-emelkedés elérte 9,1 fokot. A hőszigethatás nem korlátozódott az adatközpontok közvetlen környezetére: a kutatók gyakran 10 kilométeres távolságban is emelkedést tapasztaltak, és megállapították, hogy a fűtő hatás 7 kilométerrel távolabb sem csökkent 30 százaléknál többet.

A mexikói Bajío régióban és a spanyolországi Aragónia tartományban mért 2 fokos emelkedés a kutatók szerint egyértelműen az AI-adatközpontok számlájára írható.

Eközben az AI robbanásszerű terjedése nemcsak az energiahálózatokat terheli meg – egyre inkább a vízellátást is. A Xylem és a Global Water Intelligence (GWI) közös, 2026 elején megjelent tanulmánya szerint az AI-ipar vízigénye 2050-re 129 százalékkal nő: az adatközpontok hűtése, a chipgyártás és az energiatermelés együttesen évente mintegy 30 ezer milliárd liter extra vizet igényel majd. Miközben Magyarország is aktívan törekszik arra, hogy adatközpont-befektetéseket vonzzon az országba, a vízgazdálkodási következmények egyelőre kevés figyelmet kapnak a stratégiai tervezésben.

Nyitókép: Tobias Rademacher

Borító: Markus Spiske