Az ellenzékben lévő munkáspárti Ed Milliband és Nick Clegg, a konzervatívokkal koalícióban kormányzó liberális demokraták egyik képviselője, David Cameron miniszterelnök helyettese pénteken terjesztette a parlament elé a régóta tervezgetett sajtótörvényt, amit több mint 100 órányi tárgyalás után fogadtak el az alsóházban - írja a Guardian. Mint arról beszámoltunk, a független testület felállítását szorgalmazó tervezet már tavaly novemberben megszületett.

David Cameron már tavaly júniusban egy szakmától független szabályozó testület felállítását sürgette a News of the World napilap 2010-ben kipattant lehallgatási botrányát vizsgáló Leveson-bizottság előtti meghallgatásán. A kormányfő akkor azt mondta, a változásra nem azért van szükség, hogy boldogabbá tegye a sajtót vagy a politikusokat, hanem hogy megvédje az olyan ártatlan embereket, „akiket a farkasok elé dobtak”, mint például a lehallgatási botrányban érintett családot

A törvény alapján felálló szerv az önszabályozó testület, a megszűnő Press Complaints Commission feladatait fogja átvenni, azonban immár – legalábbis a várakozások szerint – megkerülhetetlen törvényi biztosítékokkal megtámogatva. Ezek között szerepel például az is, hogy az elmarasztalt sajtóterméket helyreigazításra, bocsánatkérésre kötelezhetik, és akár egymillió fontig terjedő bírsággal is sújthatják. A törvény hatálya alá a tévécsatornák hírportáljai, a blogok és a közösségi oldalak nem tartoznak bele.

Az itthoni sajtóban a magyar médiatörvénnyel hozták párhuzamba a brit szabályozást, azonban (és ez már önmagában eltérés a magyar törvényhez képest) David Cameron hangsúlyozta, nem tudják, milyen testület lesz, kik lesznek a tagjai, vagy hogy mit fognak csinálni. „Ez, teljesen helyesen, kívül marad a parlamenten” – mondta a brit kormányfő.

Nem világos egyelőre, hogy a törvény nyomán felálló szervezet milyen feladatköröket fog ellátni, és mennyire lesz előtérbe helyezve a szabályozó funkció. Az ország szokásjogokra épülő rendjét tekintetbe véve ez utóbbi valószínűleg nem lesz eltúlozva.

A Sajtó & Törvény blog szerint a szigorú, új sajtószabályozásért kampányoló Hacked Off üdvözölte a megállapodást. Az Index on Censorship sajtószabadságügyi szervezet viszont úgy véli, elfogadhatatlan, hogy politikusoknak bármilyen beleszólása legyen a politika ellenőrzésére hivatott média szabályozásába. Kirsty Hughes, a szervezet igazgatója szerint ez a megoldás beszennyezi a demokráciát, az pedig, hogy a kétharmados szabályt minden pátensre kiterjesztik, az a fajta politikai ügyeskedés, amit a magyar kormány alkalmaz napjainkban, amikor politikai céljai érdekében, többsége birtokában rendre átírja az alkotmányt, megsértve ezzel demokratikus alapelveket – írja a Sajtó & Törvény blog.

Nem hagyják magukat?

Keddre kiderült, hiába dolgozták ki a törvényt a parlamentben, több kiadó sem leplezi az ellenséges hozzáállását, amelynek egyik fő oka, hogy szinte teljes egészében kihagyták őket a törvényhozási folyamatból - írja az Independent.

A Daily Mail Group, a News International, a Telegraph Media Group, a Newspaper Society (amely a régiós lapokat tömöríti) és a Professional Publishers Association (a magazinokat tömörítő szerv) közös állásfoglalást adott ki hétfőn, amelyben azt írják, a törvény erősen vitatható részeket tartalmaz, amelyeket még nem sikerült a sajtóval közösen megoldani a kormányzatnak. „Ennek fényében nem áll módunkban a sajtópiac nevében választ adni a felvetésekre addig, amíg nem tanulmányoztuk azokat” – áll a közleményben.

Az Independent napilap egyik forrása azt mondta, „annyit teszünk nyilvánvalóvá, hogy nem támogatjuk az elképzelést”, a lap egyik szerkesztője, Chris Blackhurst szerint viszont azok után, hogy néhány lap és újságíró éveken keresztül „rosszul viselkedett”, és ami bírósági vizsgálathoz vezetett, borítékolható volt a mostani eredmény.

A brit sajtó a törvény elfogadása nyomán attól fél leginkább, hogy semmilyen hatása nem lesz a hatóság élére kinevezett tagok személyére, valamint hogy a helyreigazításokat az újság címoldalán kell majd közölni, a sértettek pedig polgári per útján most már sokkal megalapozottabban léphetnek fel kártérítési igényeikkel.