Elhunyt Josef von Ferenczy, az 1951 óta Münchenben élő befolyásos német-magyar médiaguru. A halálhírt kedden Münchenben jelentette be Marcel Huber, a bajor kormány kulturális és médiaügyekkel foglalkozó minisztere. Az 1919. április 4-én Kecskeméten született és 1951 óta Münchenben élő Josef von Ferenczy még vasárnap hunyt el.

Ferenczy alig több mint 20 évesen már több vállalkozás tulajdonosa volt. Magyarország német megszállását követően humanitárius akciókban vett részt, ellenálló csoportoknak szerzett fegyvereket, gettókban fogva tartott zsidók kiszabadítását segítette. 1944 végén elfogták, kis híján kivégezték, végül mégis kiszabadult. 1948 őszén, a koncepciós perek kezdetekor ismét letartóztatták, és meghurcolták. 1948 decemberében külföldre emigrált.

Ferenczy előbb Bécsben, majd 1951-től Münchenben telepedett le, itt hozta létre és innen irányította fokozatosan kiépített médiabirodalmát. Első sikerét még 1954-ben aratta, amikor elnyerte a labdarúgó-világbajnokság megfilmesítésére hirdetett FIFA-pályázatot. Pedig aligha sejthette, hogy a berni döntő két résztvevője a hozzá oly közel álló Németország és Magyarország lesz. Könyveket adott ki, és olyan embereket vett rá könyvírásra, akiket másoknak aligha sikerült volna, így a többi között Salvador Dalít is szerzői között tudhatta.

Politikusoknak volt barátja, de pártállástól függetlenül csak az embert nézte. Így lehetett egyszerre tanácsadója Franz Josef Straussnak és Willy Brandtnak, egyidejűleg barátja Jasszer Arafatnak és a magyar származású izraeli írónak, Efrájim Kishonnak. Közel állt Helmut Kohl volt kancellárhoz, akinek utóda, Gerhard Schröder média-tanácsadójának akarta megtenni. Barátjának tartotta Mihail Gorbacsovot, könyvet írt Vlagyimir Putyin gyermekkoráról, mert úgy vélte, hogy az orosz vezető a „világ legtehetségesebb diktátora".

Németországból is Magyarországot segítette. Még a rendszerváltás előtt az ő kezdeményezésére jött létre a két SOS-Gyermekfalu, ahol árva vagy szüleiktől elszakított gyerekek kaptak elhelyezést: az első 1986-ban Battonyán, a második négy évvel később Kecskeméten nyitotta meg kapuit. 1986-ban megkapta a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét, majd a rendszerváltás után újabb kitüntetések következtek: 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, 1994-ben a Demokratikus és Független Magyarországért Emlékérem. 1994 decemberében Göncz Árpád akkori köztársasági elnök az országért tett erőfeszítéseinek elismeréseként Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki. A tisztséget haláláig töltötte be.

A rendszerváltás után saját céget hozott létre a magyarországi német befektetések előrelendítésére, az ő közvetítésével vetette meg lábát az országban az első nagy külföldi sajtóbirodalom, az Axel Springer, amely azután 1991 derekán létrehozta a Ferenczy Europress sajtóügynökséget.

Az elmúlt években sokat betegeskedett, ennek ellenére negyedik verseskötetén dolgozott.