Ahogy korábban írtuk, július 17-én ünnepeljük az Emoji Világnapot, ennek apropóján a Yettel és Guld Ádám médiakutató közreműködésével készült friss, 2025-ös elemzés is bemutatja, hogyan változik az emojik szerepe a digitális kommunikációban manapság. Az Emoji világnap kiváló alkalom arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan tudjuk ezeket a modern kommunikációs eszközöket felelősségteljesen és hitelesen használni – különösen az online térben, ahol a félreértések könnyen konfliktushoz vezethetnek. Ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felületei ma már azoknak is segítőkezet nyújtanak, akik még csak ismerkednek a digitális tér apró piktogramjaival. Azok számára, akik kedvet kapnak az emojik használatához, de még nem érzik magukat magabiztosnak ezen a téren az NMHH gyerekaneten.hu oldala nyújthat segítséget.
Egy kis történelem
A színes ikonokon keresztüli kommunikáció ötlete eredetileg Japánból származtatható, ahol már 1989 körül használtak egyszerű rajzocskákat – például időjárási szimbólumokat – elektronikus kijelzőkön, az első, 176 emojiból álló ikonkészletet pedig 1999-ben alkotta meg Shigetaka Kurita. A japán grafikus piktogramjai az NTT DoCoMo i-mode mobilinternet-platformjához készültek, amely szolgáltatás az elsők között tette lehetővé a mobiltelefonokon keresztüli internetelérést – még jóval az okostelefonok megjelenése előtt.
Mi a helyzet napjainkban?
Napjainkban az emojik népszerűsége világszerte töretlen: a felhasználók több mint 90 százaléka alkalmazza őket üzeneteiben és posztjaiban. A legkedveltebbek között szerepel a sírva nevetős arc és a szív. Ezek az ikonok egyszerű, vizuális formában képesek kifejezni érzelmeket, hangulatokat, és akár komplex üzeneteket is – ez az oka, hogy a digitális kommunikációban nélkülözhetetlen eszközzé váltak.
Az emojik hasznos funkciói közé tartozik, hogy átsegítenek a nyelvi és kulturális akadályokon, hiszen univerzális jelekként szolgálnak, amelyek elősegítik a kölcsönös megértést a világ különböző pontjain élők között. Emellett gyorsabbá és kifejezőbbé teszik az online párbeszédet, hiszen egy-egy emoji sokszor többet mond el, mint egy hosszú szöveg. Mindemellett az is igaz, hogy egyes piktogramok jelentése eltérő lehet a különböző kultúrák és generációk számára, így egy-egy emoji is más hangulatot tükrözhet például egy tizenéves és egy felnőtt számára.
Mindemellett a kritikus hangok szerint az emojik használata árthat az írott nyelvnek, mert széttöredezetté, kevésbé formálttá teheti az írásbeli kommunikációt, és hozzájárulhat a helyesírási és nyelvtani szabályok lazulásához. Ennek ellenére a mindennapi digitális életben betöltött szerepük ma már megkérdőjelezhetetlen, az NMHH pedig a médiatudatosság és a digitális írástudás fejlesztésének részeként fontosnak tartja az ilyen apróságnak tűnő, mégis sokatmondó jelenségek tudatos használatát is.
