Főszerkesztőnk, Hermann Irén köszöntötte a budai Zsiráfban összegyűlt érdeklődőket, majd szerkesztő-újságíró kollégáink, Papp Olivér és Hanó Zsolt foglalták össze a legfrissebb adatokat a kreatív szakmára felkészítő képzések népszerűségéről és a bérhelyzetről is beszámoltak. Ebben az Oktatási Hivatal 2013-2021 évi adatai szolgáltak alapul, ami a közönség köreiben okozott némi csalódást, mert az azóta eltelt két év inflációs mutatói egyáltalán nem láthatók a statisztikában. Kollégáink biztosították arról a közönséget, hogy a legfrissebb nyilvános adatokkal dolgoztak, és az elmúlt évek eredményei csak egy év múlva állnak majd rendelkezésre.
Az előadásból az is kiderült, hogy bár a szakmára felkészítő képzések évről évre népszerűbbek a jelentkezők körében, mégis sokan nem fejezik be tanulmányaikat, vagy később más szakmákban helyezkednek el.
Ennek okára Nagy Bálint az IBS marketing tanszékének vezetője vezetett rá bemutatójában, melyben a színvonalromlást látja a legfontosabb tényezőnek és nem szolgált jó hírekkel a szakma jelenével és jövőjével kapcsolatban. Nagy Bálint szerint nem csoda, hogy nem vonzó már a fiataloknak a kreatív világ, ami szerinte etikai válságon megy keresztül. Előadásában olyan félresikerült reklámokat mutatott be, amikben megjelenik a burkolt vagy nyílt hazugság, a félrevezetés, az irreális igények vagy illúziók gerjesztése. Egy ilyen környezetbe nehéz bevonzani azokat a fiatalokat, akik az iskolapadból egy bizonyos szakmai igénnyel és elvárással érkeznének az ügynökségekhez.
Csizmadia Dia, a MAKSZ új főtitkára előadásában is alátámasztotta ezt. A több MAKSZ-tag ügynökség által végzett kutatásban azt vizsgálták, hogy mik a médiaügynökségi pályakezdők elvárásai egy munkahellyel kapcsolatban, és ebből a munkába állás után mi realizálódik.
A cégattitűdök, a csapat működése és a munka és karrier lehetősége a legmotiválóbb a hosszú távú maradásra a fiataloknak és a juttatások terén érzik a legnagyobb hiányosságokat.
Kiderült, a 25 év alatti, ügynökségeknél dolgozó fiataloknak eszközigénye (a céges mobil és laptop) a legkevésbé fontos, a teljes mértékben bejelentett bér és a vonzó fizetés annál inkább. Ebben van kontraszt az elvárás és a realitás között. Legfőképp a vonzó fizetés terén okoznak csalódást a kommunikációs cégek, és abban, hogy egyáltalán belátható időn belül fizetésemeléssel kecsegtessenek.
A karrierút minőségére irányuló szempontok között magasan vezet a karrier- és fejlődési lehetőségek jelentősége, az, hogy elismerjék a munkájukat, illetve az, hogy a magánélet és a munka közötti egyensúly megtartása is teljesüljön, ebben a kérdéskörben legkevésbé az érdekli a fiatalokat, hogy a pozíció, amit betöltenek, jól hangzik-e. „A tiszta karrierút, fejlődési lehetőségek kialakítása nagy feladat most a HR osztályok és vezetők számára” – hívja fel a szakma figyelmét Csizmadia Dia.
A cégattitűdökkel kapcsolatban a leglényegesebb a megkérdezettek körében, hogy támogató közegben legyenek, és egy jó, összetartó csapathoz tartozzanak, de ahhoz kevésbé ragaszkodnak, hogy csapatépítő programokat szervezzen számukra a vállalat, vagy életre szóló barátságokat kössenek.
Nézzétek meg képgalériánkat a Kreatív Brunch-ról, katt a képre!
Az előadások utáni beszélgetésen évtizedek óta a szakmában dolgozó szakemberek cseréltek tapasztalatokat, gondolatokat a pályakezdőkkel, gyakornokokkal és egyetemistákkal. Länger Vera az Artificial Grouptól már 20 éve van a szakmában, az Ügynökségek Éjszakájának társalapítója szívén viseli az utánpótlásnevelést, ő dobta be a csillogó szemek fogalmát a beszélgetésbe, de a munka iránti lelkesedés a többi seniornak is fontos a pályakezdőkkel kapcsolatban. Hevesi László, az OTP márkamenedzsere, és számos neves ügynökség ex-kreatívigazgatója, arra a sokszor felmerülő problémára hívta fel a figyelmet, amikor a munkába álló fiatal első munkanapja után bedobja a törölközőt.
A fiatalok rákontráztak, ők pedig azért neheztelnek a munkaadóikra, ha a felvételi folyamat során felesleges „bullshitelés" után az első munkanapon kiderül a munkakörről, hogy egészen más, mint amit ígértek nekik.
„Nem zavarnak a nehézségek, ha előre tudok róluk, és a haszontalannak tűnő feladatokat is szívesebben elvégzem, ha elmondják, miért van rájuk szükség a munkafolyamat során” – mondta Orosz Petra, aki junior PR-menedzserként kezdett az ACG Pro-nál 2023 augusztusában.
Tauber Ákos médiaszakos ELTE-hallgató már harmadévesen is a gyakorlati tapasztalat megszerzésére koncentrál, mert tudja, hogy ezeket az ismereteket az egyetemen nem tudja megszerezni. Az első újságírói terepmunkája előtt tudta: „fájdalmas lesz, kínos lesz, de megtanulom”. A külsősként már több újságnak dolgozó fiatal arról számolt be, hogy egyértelmű a médiaszakosok, főképp az újságírói specializációt választók elvárása a jövőbeli munkahelyükkel kapcsolatban: „Mindenki ellenzéki újsághoz akar menni, ha a campuson valaki azzal rukkolna elő, hogy kormányoldali médiában dolgozik, szóba sem állnának vele”.
És, hogy régen minden jobb volt-e? Manapság akár öt év is eltelik egy reklámügynökségnél, míg valaki tévéreklámot készít, az, hogy a csatornák megnyíltak, el is rettentheti a pályakezdőt, akinek első látásra úgy tűnhet, könnyebb érvényesülni influenszerként.
A szakmát is uraló pénzhiány a kreativitást is megnyirbálja: „régi reklámos anekdota, hogy beviszünk az ügyfélhez egy feldíszített karácsonyfát, és amikor kijövünk egy száraz kóró marad belőle” – ha a kreatív lehetőségek csökkennek, az felerősíti a kiégés tempóját, figyelmeztet Varga Dóra, a Noguchi ügyfélkapcsolati igazgatója.
Fotók: Szabó Réka
A Kreatív Brunch támogatója a Zyntern.com pályakezdő állásportál volt.
