Folytatódott a civil szervezetek ismertségének mérsékelt növekedése. A magyarok többsége fontosnak tartja a civil szervezetek munkáját, egyre több szervezetet ismer, és magas a támogatási hajlandóság is – derül ki a Civilizáció és a Political Capital legfrissebb, reprezentatív kutatásából. A két szervezet 2019, 2021 és 2023 után negyedik alkalommal vizsgálta a civilekkel kapcsolatos társadalmi vélekedést.
A friss felmérés kérdéseinek egy része szerepelt a megelőző kutatásokban is, de a korábbi tapasztalatok alapján újak is bekerültek, illetve volt, amit kihagytak vagy módosítottak. A felmérést a Závecz Research készítette 2025. november 23-31. között úgynevezett hibrid adatfelvételi módszerrel, telefonos és online kérdezés alkalmazásával, 1000 fős reprezentatív mintán.
A megkérdezettek 52 százaléka meg tudott nevezni legalább egy civil szervezetet. A három legtöbbet említett szervezet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (55 említés), a Magyar Vöröskereszt (40 említés) és a Társaság a Szabadságjogokért (40 említés).
Összességében a válaszadók 159 különböző szervezetet neveztek meg, ami a legmagasabb érték az eddigi felmérések közül. Ugyanakkor csak 17 százalék számolt be olyan civil segítségnyújtásról, amit személyesen ő vagy rokona, ismerőse kapott. Nem ismétlődött meg a 2023-as felmérés kiugróan magas eredménye (44%), a mostani adat a 2021-es értéket (16%) mindössze egy százalékponttal múlja felül. A legtöbben (9%) arra emlékeztek, hogy egy rokonuk kapott segítséget civilektől, 7 százalék említette, hogy van olyan ismerőse, aki kapott segítséget, míg konkrétan a megkérdezettnek adott segítség 3 százaléknál fordult elő.
Az 1-10-es skálán a megkérdezettek 49%-a értékelte 10-es fontosságúra a rászoruló társadalmi csoportok megsegítését. A nem (feltétlen) rászoruló, de másokat támogató embereket segítő aktivitások kerültek a második helyre, a közérdekű ügyekben történő aláírásgyűjtés, petíciókezdeményezés pedig a harmadikra.
Vezetnek az 1 százalékok
Továbbra is az 1 százalékos jövedelemadó-felajánlás a segítségnyújtás legelterjedtebb módja. A civileknek nyújtott támogatási kedv nem csökkent: a megkérdezettek 82 százaléka valamilyen módon segítette legalább egy civil szervezet munkáját, így a segítők aránya lényegében megegyezik a 2023-as felmérésben kapott értékkel.
Az adományozók aránya látványosan nőtt a korábbi felmérésekhez képest: egyaránt 31-31 százalék jelezte, hogy pénzbeli vagy nem pénzbeli adományt juttatott el civil szervezeteknek. Az 1%-os SZJA-felajánlást a megkérdezettek 42 százaléka jelölte meg, ami kiugró a korábbi felmérésekhez viszonyítva.
Azok között, akik rendelkezhettek volna jövedelemadójuk 1 százalékával, de nem tették, 30 százalék egyszerűen elfelejtette a felajánlást, 22 százalék nem maga készíti a bevallását, további 21 százalék pedig nem ismer megfelelő civil szervezetet.
A megkérdezettek 87%-a nyitott rá, hogy a jövőben valamilyen formában támogassa a civil szervezetek munkáját, csupán 13% százalék zárkózott el teljesen. A legtöbbet említett támogatási forma az SZJA-felajánlás volt, 55% lenne nyitott rá. A pénzbeli adományozás lehetőségét 36 százalék látja vállalhatónak. A nők és a magasabban iskolázottak körében erősebb a segítési hajlandóság.
A kormány és a civilek
A megkérdezettek 52%-a szerint a kormány ellenséges a civilekkel, barátságosnak csupán 19% látja a viszonyt. A TISZA szavazóinak háromnegyede ellenségesnek értékeli a kormány hozzáállását, míg a kormánypárti szavazóknak csak 31 százaléka vélekedik hasonlóan.
A hozzáállást ellenségesnek érzékelők nagy többsége a kormányt okolja: 53 százalék szerint döntően, további 30 százalék szerint pedig nagyobb részt miatta mérgesedett el a viszony. A hozzáállást ellenségesnek látó fideszeseknek is a 36 százaléka elsősorban az Orbán-kormányt tartja ezért felelősnek. A TISZA szavazói lényegében kivétel nélkül így vélekedtek.
A teljes kutatási jelentés itt elérhető, a korábbiak pedig itt: 2023, 2021, 2019.
Borító: Pexesl/Cottonbro
Nyitókép: Unsplash/Christian Lue
