Első beszámolómat szinte napra pontosan öt éve írtam. Akkortájt, a brit cégünk alapítását követően havonta jártam Londonba. Sok víz lefolyt azóta a Dunán és a Temzén, a brit Business Intelligence-terjeszkedésből Mediaspace.global díjnyertes B2B közösségi szakmai platform lett, túlvagyunk egy brexiten, egy világméretű Covid-járványon, a GDPR első öt évén. 

A felerősődő szabályozási hullám új dinamikákat hozott és hoz a média- és reklámpiac szereplői számára az EU-ban és azon kívül – ezt már 2019 januárjában éreztem a levegőben és írtam itt a Kreatív hasábjain – miközben 2023-ban berobbant a generatív AI. Ezért talán stílszerű, ha a december eleji, londoni AI-médiakonferenciával fejezem be a What is in the Air? sorozatomat.

Már az odaúton, a London technegyedének tartott Shoreditch felé tartva szembejött egy vicces AI-hirdetés a metróban. A headline szerint „A mesterséges intelligencia túl fontos ahhoz, hogy gépekre bízzuk”, majd kiderül, hogy az AI valójában Ale Intelligence (angol humor!). 

Menetközben belebotlottam egy utcai digitális hirdetőoszlopba, amely a termékreklámokon kívül hírtartalmat is adott (a Rishi-hír csak egy volt, folyamatosan rotálták a gazdasági reklámok kreatívanyagait és a híreket is). Közben azon morfondíroztam, vajon a budapesti utcákon örülnék-e, ha friss hírek és politikusok néznének szembe? Well…

Ahova tartottam, az az Mx3, azaz a Mediamakersmeet.com szakmai oldal médiaszereplőinek egynapos eventje volt az AI médiaipaci felhasználásáról, valóban többféle megközelítésben: jógyakorlatok, „big picture”, innovációk, hír- és magazinpiaci felhasználások. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül említek pár izgalmas és tanulságos dolgot.

A gyakorlati oldal azt mondja: Just do it

A tematikus lapkiadótól érkező Roxanne Fisher (Director of Digital Content Strategy, Immediate Media) előadásából például kiderült, hogyan csökkent a AI-szkeptikus alkalmazottak aránya 50-ről 20 százalékra fél év alatt, 2023 szeptemberére. Előadásából megtudtuk, hogy az AI-eszközöket nem sorolták be egyetlen szervezeti egységbe sem, hanem mindenkit bevontak a projekt elején (aztán lettek AI-úttörők, akik viszik a prímet), aminek köszönhetően 27 felhasználási területet és projektet azonosítottak be és csináltak 3 hónap alatt. 

Ezeket három nagy csoportba sorolták: gyártás/workflow; belső/infrastruktuális és olyanok (ezekből lett a legtöbb), amelyek a fogyasztók felé vagy üzletfejlesztésre alkalmas megoldások voltak. Az egyik legkarakteresebb megoldás egy képregénygenerátor volt, de más tematikus kiadványaikra is találtak új termékfejlesztési lehetőségeket.

Másfajta utat jár be a William Reed, a 160 éves tematikus kiadó, ami az étel-ital piacra szakosodik és jelenteti meg egyebek mellett a TheGrocer, az AgTechNavigator, a ConfectioneryNews és a World’s Best Vineyards kiadványokat. Digitális igazgatójuk, John Barnes arról számolt be az „AI hacks: How William Reed’s Wadlein team experiment with AI” beszélgetés vendégeként, hogy náluk önkéntes alapon, projektötletekkel csatlakozva lehet kapcsolódni egy vállalaton belüli, konkrét büdzsével rendelkező AI-egységhez, ahol a megszavazott projekteket megfinanszírozzák. Érdekesség, hogy az AI-eszközök használatáról belső szabályzatuk is van: How William Reed will use generative AI tools.

Egy másik előadásból megtudtam, hogy a Financial Times érdekeltségébe tartozó tanácsadó cég, a FT Strategies képviselői úgynevezett inspirációs üléseket tartanak kiadók számára, hogy konkrét példákon keresztül mutassák be az AI által lehetséges megoldásokat, eszközöket. A Design Sprint! tréningsorozatukat a Google News Initiative program részeként tartotték meg novemberben több kiadó részvételével. Az általuk definiált AI-érintett területek: üzleti innováció, folyamatok, adatok. (Részletesebb információk az alábbi ábrán.)

A jövő elkezdődött

A keresőpiac átalakulásáról és a privát GPT-kről beszélt Lucky Gunasekara, a Miso Answers | Miso Technologies társalapító-ügyvezetője, aki Amerikából repült Londonba a konferencia kedvéért. Termékük a kiadóknak nyújt olyan saját, AI-alapú keresési lehetőségeket, amelyek egyrészt saját platformon tartják az olvasókat, másrészt az eddiginél jobb fogyasztói élményt generálnak. Ha pedig reklámértékesítési célra is használják az eszközt, akkor osztozkodnak a kiadók és a platformtulajdonos. 

Piacformáló szabályozási hatásokról beszélgetett Owen Meredith, az egyik legmeghatározóbb brit kiadói érdekképviseleti szakmai szervezet, a News Media Association ügyvezetője és James Hewes, a FIPP globális kiadói szakmai szervezet most leköszönő elnöke, akik egyebek mellett kiemelték, hogy az AI-kérdések a kiadók számára a sok-sok lehetőség mellett szerzői jogi és monetizálási kihívásokat is jelentenek. 

A szünetben beszélgetve Owen Merdith-tel, azt is megtudtam, hogy szabályozási szempontból a brexit óta a britek saját utat járnak, ami egyes esetekben közel áll az EU-shoz (például a UK GDPR relatíve hasonló), digitálisverseny-szabályozás szempontból azonban jelentős különbségek vannak az EU-megoldások és a készülő UK Digital Markets, Competition and Consumers Bill közt. Utóbbi például a globális platformok által elvileg hamarosan fizetendő szomszédos kiadói jogokat is kezeli (ami problémára, ti. hogy a kiadói tartalmakat ingyen használják az online platformok, az EU egy külön Copyright Direktívával válaszolt).

Nincs kifogás

Az egész napos információzuhatagnak a fentiek természetesen csak egy nagyon kis része. Az azonban így is látszik, hogy az innovációra érzékeny médiacégek kíváncsisággal állnak az AI-lehetőségekhez. 

Hogy mi a helyzet Magyarországon? Nem tudom, de már hallom is a kifogásokat: a briteknek könnyű, DE… mi kis ország vagyunk, kis büdzsével, ésatöbbiésatöbbi.

Ezért zárásul megosztom az Mx3 konferencia legtöbb állatot tartalmazó prezentációjának egy slide-ját egy angol kisváros helyi médiájának AI-projektjeivel, hogy ha a kedves olvasó esetleg úgy érzi, hogy nincs elég ideje, pénze, embere arra, hogy beleássa magát az AI-témákba valamilyen szinten, gondoljon Pernillre. 

Pernill egy 53 ezer fős angol kisváros (amiről nem csak én nem hallottam, de a britek egy része sem), ahol az élet az állattartás körül forog, ezért a helyi média úgy igyekszik releváns maradni, hogy nagy hangsúlyt helyez a témára szerkesztői oldalról is. A nyolcezer olvasót számláló helyi újság, a Cumberland and Westmorland Herald szerkesztősége 2023-ban „emberközpontú AI-ban gondolkozva” úgy döntött, hogy a helyiek igényeinek még jobb kiszolgálása céljából és saját működésüket könnyítendő automatizálási funkciókban igyekszik megragadni a generatív AI-technológiák nyújtotta lehetőségeket. A Nicole Regan, a lapot kiadó Barnon Media digitális szerkesztője és John Mills innovációs tanácsadó, a University in Central Lancester egyik oktatója (aki a kiadó megbízásából tanácsadóként segített az AI-projektbe) által bemutatott prezentációban a sok birkán és juhon kívül olyan praktikus információk is szerepeltek, mint az alábbi slide, ahol azokat a területeket definiálták, ahol AI-eszközöket kezdenek el alkalmazni szerkesztőségi oldalról. 

Keep in touch

Ezzel a Valami van a levegőben beszámolósorozatom lezárul. A búcsú azonban nem végleges: más formában biztosan találkozunk a Kreatív hasábjain a jövőben is.  Addig is retrospektíve pár kedvencem az elmúlt évek írásaiból: Kreatív Online - Nem csak a Brexit van a levegőben a Budapest-London tengelyen (kreativ.hu), Kreatív Online - What is in the air? – Nyári vájbok Londonban (kreativ.hu) és  Kreatív Online - What is in the air? Pride & Privacy Londonból (kreativ.hu), és még egyszer köszönöm a lehetőséget a Kreatívnak!

A szerző a Whitereport és a Mediaspace.global alapító-ügyvezetője.

Kiemelt kép: Adobe Stock By Feodora