A GfK szerint a világhálót használókat alapvetően három felhasználói típusba lehet sorolni. 51 százalékuk az internet alapvető lehetőségeivel él: e-mailezik, böngészik, kép- és videomegosztó oldalakat nézeget, közösségi oldalakat látogat. A második legnagyobb, 42 százalékot kitevő csoportba tartozók az említett lehetőségeken kívül szívesen fórumozik is. A legaktívabb felhasználók hét százalékot képviselnek, nekik saját honlapjuk, blogjuk van, ők az internetes közösség véleményvezérei.

A felmérés szerint a vásárlás előtti informálódás terepe - különösen a tartós fogyasztási cikkek esetében - mára már jelentős mértékben áttevődött az internetre. A tájékozódás elsősorban a termékjellemzőkre, az üzletek elérhetőségére és nyitva tartására terjed ki, de magas azok aránya is, akik az internet segítségével hasonlítják össze az árakat, illetve tesztoldalakon, vásárlói fórumokon mérik fel a termék, szolgáltatás minőségét.

Az internetezők egyébként leginkább menetrendről, könyvekről, tévéműsorról, mobiltelefon készülékekről, moziműsorról, kulturális és sportrendezvényekről, valamint képzésekről tájékozódnak a világhálón.

A GfK adatai szerint az online megrendelést könyvekre, készétel házhozszállításra, cd és dvd-re, valamint internetszolgáltatásra adtak le a legnagyobb arányban. Az online költési arány a repülőjegyek esetében a legmagasabb. Az internetes megrendelések azonban nem mindig végződnek online fizetéssel. Bár az intenzív internetezők 75 százaléka rendelt már meg valamilyen terméket, vagy szolgáltatást interneten keresztül, a fizetés többnyire utánvétellel történik. A teljesen online vásárlók, azaz a fizetést is online módon teljesítők aránya - bankkártyával, illetve online számla útján - lényegesen alacsonyabb, mindössze 26 százalék. Ez az arány csak a legintenzívebb nethasználók csoportjában magas és éri el az 57 százalékot.

A GfK szerint az online fizetéssel szembeni bizalmatlanságra mutat az, hogy az ily módon fizetők aránya még a dombornyomott bankkártyával rendelkezők körében is igen alacsony.

Az interneten vásárlók a kedvező árak miatt választják a virtuális piacteret, második legfontosabb érv pedig a termékek és szolgáltatások részletes leírása.

Az online módon nem vásárló felhasználó 82 százaléka viszont azért nem vásárol az interneten, mert „szereti a megvásárlandó termékeket kézbe venni, ellenőrizni”, 57 százalék pedig „nem bízik az online fizetési módokban”. A megkérdezettek 44 százaléka jelezte, hogy „nem bízik az áru minőségében”, 20 százalék a szállítás pontosságát kérdőjelezi meg, 12 százalék pedig nem rendelkezik megfelelő bankkártyával, illetve online bankszámlával.

A GfK 1500 internetező körében végezte fel a felmérést idén szeptemberben.