Technológiai demonstráció, silány karakterépítés és történet, a filmkészítés leépítése: ilyen kritikákat kapott a Hell Grind az „első egészestés” címre törő AI nagyjátékfilm, amely Cannes-ban debütált. Na nem a fesztiválprogramban, hanem azon kívül a városban egy iparági eseményen. A készítők, a San Franciscó-i Higgsfield AI startup buzz-marketingje azonban működik: sokan egyértelműen a fesztivál első AI-nagyjátékfilmjéről beszélnek. Ha az alkotás nem is, de a számok mindenesetre szenzációsak és nem a sok nulla miatt: az egészestés fantasy-akciófilmet 15 ember készítette, félmillió dollárból.      

Szakmai körökben sokan inkább tekintik az első komolyan vehető AI-alapú egész estés filmnek a Dream of Violets című mozit, melyet a brit-iráni Ash Koosha készített. A film a 2026-os Tribeca Filmfesztivál programjába került be. A kicsivel több mint egy órás mozi az iráni tüntetések utóhatásait dolgozza fel és ugyan AI-generált képeket használ, de erről a filmről több kritika szólt úgy, hogy a technológia ellenére valódi érzelmeket próbál közvetíteni valódi narratívával. Persze kinek, mi a valódi? 

A 2026-os Cannes-i Filmfesztivál fő AI-témája valójában nem a konkrét filmek voltak, hanem, hogy az AI belépett a filmipari mainstreambe. Darren Aronofsky, Steven Soderbergh, Peter Jackson és más alkotók nyíltan beszéltek AI-projektekről, miközben más rendezők – például Guillermo del Toro – továbbra is erősen szkeptikusak. Utóbbi egyenesen úgy nyilatkozott: inkább meghal, mintsem AI-jal forgasson. 

Kiszervezni a forgatást

„A hagyományos forgatások izgalma elvész, ez tény. Az, hogy ott vagy a helyszínen, kísérletezel, milyen legyen a beállítás, a plán, a háttér, mi néz ki jól. Az AI-jal kicsit más a filmkészítés, olyan mintha kiszerveznéd a forgatást” – mondja Sallai Ervin a SmartFest AI Nemzetközi Rövidfilmfesztivál alapítója és főszervezője.    

A műfaj növekvő népszerűségét és talán szakmai érését is jelzi a fesztivál idei mérlege: a harmadik alkalommal megrendezett AI-filmfesztiválra több mint kétezer nevezés érkezett a világ minden tájáról. 

„A mennyiségen kívül a minőségben is lett egy nagy ugrás. Olyan gondolatokat kezdtek el kifejezni az alkotók, amiket korábban klasszikus filmes eszközökkel is használtak a filmkészítők. Szerintem az AI elkezdett felnőni a filmezéshez” – véli Sallai Ervin. 

A fesztivál növekedéséhez hozzájárult, hogy a SmartFest felkerült a nemzetközi filmes nevezési platform, a FilmFreeway rendszerébe is. A szervezők szerint azonban a számok önmagukban nem mondanak el mindent. A lényeg inkább az, hogy egyre több alkotó már nem pusztán a technológia látványos képességeit próbálja demonstrálni, hanem történetet akar mesélni.

A dokumentumfilm és a civilek is nyertesek lehetnek 

Az AI elfogadottsága ugyanakkor nem egyforma a különböző filmes területeken. Míg a reklámszakma viszonylag gyorsan nyitott az új eszközök felé, a hagyományos filmes közeg még mindig fenntartásokkal kezeli azokat. Jóllehet a produkciós filyamatoknál hasznosak lehetnek az egyes eszközök, a gegtől eltekintve egy teljes egészében AI-film még erőteljesen kísérletező stádiumban van.   

A játékfilmes és dokumentumfilmes világban sokszor erősebbek az alkotói elvárások és a megszokott munkafolyamatok. Sallai szerint az AI előbb-utóbb itt is természetes eszközzé válik, különösen az utómunka területén.

„A reklámmal dolgozók jobban hozzászoktak ahhoz, hogy minden új lehetőséget meg kell ragadni” – fogalmaz Sallai. „Tudják, hogy milyen a megrendelői nyomás, és hogyan lehet valamit olcsóbban vagy épp jobban és gyorsabban kivitelezni. Tudják, hogy milyen a megrendelői nyomás és hogyan lehet valamit olcsóbban, vagy éppen jobban és gyorsabban kivitelezni. A dokumentumfilmesek viszont hatalmas nyertesei lehetnek az AI-nak. Fel lehet venni egy beszélgetést úgy, hogy kiszűröm a háttérzajokat…vagy épp nem kell aggódnom a kocsmában szóló zene jogdíjai miatt. És még nem is AI-filmet készítettem, csak használtam egy AI-eszközt.” Hozzáteszi, hogy az olcsó gyártás miatt a civileknek is nagyon jó tool lehet a mesterséges intelligenciával való filmkészítés.   

Smartfest: Jonathan Perry - Railbound

„Azt látom, hogy az AI most „feszegeti a korlátait” és a szakma teszteli, hogy mire is jó. Rengeteg kérdés van, és nyilvánvalóan az AI-jal való munkának vannak technológiai, jogi és etikai kérdései. A jogi részét a legegyszerűbb szabályozni, bár a jog lépéshátrányban lesz a technológiával szemben.” 

Horror, sci-fi, event vizuál

Idén a BAFTA – úttörő módon – elkészítette saját AI szabályozását a nevezésekre és a díjakra vonatkozóan. Ennek egyik fontos eleme, hogy a fesztivál csak humán színészeket díjazhat mesterséges intelligenciával készülteket nem. Ám úgy tűnik, hogy ezzel kapcsolatban aggódni egyelőre felesleges: a színészi játék a mesterséges intelligencia achilles-ina. „Dialógusoknál nagyon kiütközik az AI gyengesége, a színészek még sokáig nem lesznek helyettesíthetőek” mondja Kálmán Mátyás mao a Promptmonsters társalapítója. A cég alapvetően reklámokat és rövid animációs filmeket gyárt, négy belsős munkatárssal és számos -külsős- külföldi promptolóval. Az első hazai true crime-ként beharangozott Magda Marinko volt idáig a legnagyobb projektjük, viszont az egyik legnagyobb elérésű videójuk szerelemprojekt: a Több Technót a Parlamentbe kb. egymilliós nézettséget generált. 

A reklám mellett egyre nagyobb számban készítenek eseményekhez event vizuálokat, vagy bejátszókat is, ahol kevésbé szigorú a brandelhelyezés (amiben az AI sokszor téved) és jóval kötetlenebb műfaj is. 

„Tartjuk a klasszikus munkafolyamatokat az előkészítés során, de casting ugye nincs, viszont készítünk storyboardot, kimunkáljuk a karaktereket. Azzal a nagy különbséggel, a hagyományos filmkészítéshez képest, hogy nincs forgatás” – mondja mao. 

Az AI filmes alapító szerint műfajilag a horror és a sci-fi az, ami már most is hasít és egyre komolyabb filmek fognak születni. Nagyjátékfilmeknél pedig a szuperhős, vagy akció tematikájú gyártások lesznek az AI szempontjából előtérben. 

Mao megemlíti, azt is, hogy egyre specifikusabb eszközök készülnek, utómunkához, video mood modellekhez, jobb platformokon, egyre többféle leírást lehet beadni. Ez viszont azt is eredményezi, hogy egyre bonyolultabbak a rendszerek és a modellek. Egy AI film elkészítése ugyan jóval kisebb stábbal működik, viszont a legnagyobb probléma, hogy a mesterséges intelligenciával készült film nagyon nehezen tervezhető, nehéz előre megmondani mi az, ami sikerül és mi az, ami nem. 

Ma megtanulod, de holnap kezdheted elölről 

Az AI-világ egyik sajátossága, hogy követhetetlen tempóban változik. Miközben egyes filmes iskolák és képzések már reagálnak a trendekre, a tudás jelentős része továbbra is önképzésből származik.

„Alapvetően mindenki önmagát képzi. A rendszerek iszonyatos tempóban fejlődnek, és nagyon sok kísérletezéssel és tanulással jár az elmélyülés benne. Azok tudnak benne igazán jók lenni, akiknek van napi 5-10 órájuk arra, hogy csak ezzel foglalkozzanak. Van, hogy használsz egy platformot és számodra működik, de másnap a cég lekapcsolja. Egy kicsit olyan az AI-al való munka, mint az orosz tanulás a második világháború után: a tanár csak két leckével jár előrébb, mint a tanuló” - mondja Sallai Ervin. Előfordul, hogy valamit nagyon kitanulnak, ám mire elsajátították a rendszert, a következő héten jön egy másik platform, ami sokkal nagyobbat gurít.

„Van a mondás, hogy akinek kalapácsa van, minden szögnek néz: úgy érzem, hogy most itt tartunk - legalábbis a reklámszakma, - a filmszakma még nem. Lassan mindent AI-jal akarunk megcsinálni, pedig néha az van, hogy Photoshop-al egyszerűbb lenne. És sokszor disszonáns is, akár a fenntarthatóság szempontjából, mert rengeteg energiát égetünk el pedig meg lehetne másképp is oldani” – fogalmaz a trendekkel kapcsolatban Sallai. 

Meddig lehet facsarni az algoritmust?

„Egy animációs stílusú filmnél jelentősen lerövidíti a folyamatot az AI, de az előkészítésben és az utómunkáknál továbbra is hangsúlyos az emberi munka. Ezeknél a részfeladatoknál ugyanolyan alaposan és körültekintően kell dolgozni, mint AI nélkül. A casting, vagy hogy milyen legyen a film stílusa, a snittek vágása, alapvetően mind a munkafolyamat részei maradtak.” – mondja Simay-Mátsik Emese az Umbrella Collective marketing managere. 

A hagyományos forgatásnál, ha valami nem lett jó újra lehetett forgatni. Az AI-nál rizikós, hogy mi fog történni a sokadik prompt után. A mesterséges intelligenciánál, ahhoz kell nagyon érteni és azt kell nagyon tudnia a rendezőnek, hogy meddig lehet facsarni az algoritmust: ha megállt az AI tudománya, akkor lehet, hogy hagyományos utómunka eszközökkel – például Photoshop-al vagy VFX-el – kell folytatni a munkát és jobb eredmény születik. Szükség van a hagyományos utómunka tapasztalatra, ha az AI nem megy tovább.

Az Umbrella szakembere szerint abban nincs változás az AI-al való munkánál sem, hogy az art directornak, vagy a rendezőnek tudnia kell, mit szeretne közvetíteni a színészekkel vagy az animációval. Az nagy különbség, hogy most nem (csak) a kamerát fogja a rendező, hanem sokszor és sokat gépel: promptol. A színészirányítás helyett pedig leginkább jól kell tudni fogalmazni angolul. Azt, azonban lehet látni, hogy most azok az ügyes promptolók, akik hagyományos filmes szakemberek.

Az egyértelműnek látszik, hogy a hibrid filmkészítésben kisebb lesz a stáb, de máshol például több emberi munkaerőre van szükség: a promptolást több ember végzi és akárhogy is, de snittenként kell továbbra is dolgozni. 

„Alapvetően azt látjuk, hogy a hibrid filmkészítés az, ami a legkifizetődőbb. Nem lehet kivenni az embert a folyamatból, mert a munka során rengeteg olyan dolog van, amit az ember lát, de az AI nem. Úgy gondolom, hogy ami egy hetet él az online térben az nem biztos, hogy megér sok 100 millió forintot, de például egy egész évben futó imidzs filmbe szerintem bele kell tenni az energiát és a pénzt is” – fogalmaz Simay-Mátsik Emese az ember és az MI közös munkájáról. Az Umbrella már majdhogynem minden folyamatban használja valamilyen módon az AI eszközöket: azt vallják, hogy mindenképpen a megadott feladathoz kell módszertant választani. 

A produkciós cégnél a Codepunk részeként három fős külön R&D csapat teszteli az új eszközöket és próbálja ki, mi-mire jó, hogyan és mit lehet használni a különböző feladatokra.   

A költségcsökkentés nem minden

A mesterséges intelligencia egyik leggyakrabban emlegetett előnye a költségcsökkentés. Sallai azonban úgy látja, hogy hosszú távon nem ez lesz az AI valódi értéke. A lényeg az, amikor AI-jal olyan dolog készül, ami nem készülhetett volna el enélkül. ”Szerinte a technológia akkor igazán izgalmas, amikor új lehetőségeket nyit meg: olyan helyszíneket, világokat vagy jeleneteket tesz elérhetővé, amelyek korábban csak hatalmas költségvetéssel vagy egyáltalán nem valósulhattak volna meg.

A SmartFest talán legváratlanabb eredménye mégsem a nevezések számában mérhető. A fesztivál körül ugyanis lassan kezdi szervezni magát egy nemzetközi AI-alkotói közösség is.

Az idei fesztiválra Brazíliából, Japánból, de Kelet-Európából, Közép-Ázsiából is érkeztek nevezések.

Mr Rossi (Laurent Cliquet) – SmartFest - Comedy Special Mention

„Az emberek fejében az AI-slop, az átverős videók és a politikai lejáratókampányok kapcsolódnak a mesterséges intelligenciához. Közben pedig nagyon értékes alkotások is készülnek, csak azok kevésbé jutnak el hozzájuk.” Éppen ezért a SmartFest alapítója úgy véli, hogy a jogi szabályozás mellett legalább ilyen fontos lenne egy szakmai-etikai konszenzus kialakítása.

Borítókép: Promptmonsters/AI

Az eredeti cikk a Kreatív 2026/5-6. számában jelent meg